PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A tavaszi ülésszak végén több adójogszabály változására mondott igent a szociálliberális kormány, amely az eddigiekhez képest komoly változást és tehertételt jelent a családok, különösen a nagycsaládosok számára. Az egyik - szeptember 1-jétől életbe lépő - módosítás értelmében a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Bár adót nem kell fizetni utána, de a személyi jövedelemadó-alapba beszámít, tehát annak összegét növeli. Mivel az szja-törvény szerint adóév alapján adózunk, visszamenőleges hatállyal már ez év januárjától az összevont adóalap részét képezi a családi pótlék, amelynek következtében magasabb adókulccsal adózhatnak az érintettek. Minél több gyermek van a családban, annál több a családi pótlék összege, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy éves szinten akár kéthavi családi pótléknak megfelelő összeggel is kevesebb pénzt kaphatnak kézhez a családok.
Ilyen, alkotmányosan és erkölcsileg is aggályosnak mondható lépést, amely az állampolgárok jogbiztonságát is sérti, biztosan átgondolt előkészítő munka előzte meg. Ezért kérdezem, hogy a családi pótlék adóalapba vonása a jelenleg körülbelül 1 millió 300 ezer családi pótlékban részesülőből hány személyt fog hátrányosan érinteni a számításaik szerint. Mekkora bevételre számít ebből a gyermeksarcból az állam?
De kérdezhetném a vagyonadóról is, amely az előzőeknél is több kellemetlen meglepetéssel fog szolgálni az állampolgárok számára, és a legnagyobb vesztesei ugyancsak a nagycsaládosok lehetnek. A vagyonadóról eddig csak azt hallottuk, hogy a gazdagokat érinti, akik nagy értékű, esetleg több lakóingatlannal, vízi vagy légi járművel, nagy teljesítményű személygépkocsival rendelkeznek. Ehhez képest adófizetési kötelezettség terheli például azt a csupán egy ingatlannal rendelkező tulajdonost is, akinek az ingatlana kevesebb, mint 30 millió forint értékű, de a tulajdonos életvitelszerűen máshol lakik, sőt a jogszabály értelmében a haszonélvezeti jog átveszi az adóalanyiságot is. Egyszerű példa mindkét esetre egy nyugdíjasotthonban lakó idős ember vagy egy távoli településen munkát vállaló és ott lakást bérlő személy, de a nagyszülők után öröklő unoka is, és még sorolhatnám az élethelyzeteket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan lehetséges az, hogy míg egy magánszemély már két hónapja elkészített egy vagyonadó-kalkulátort, amire több ezren voltak kíváncsiak, addig az APEH honlapján egy betűt sem találunk a vagyonadóról? Mikor és hogyan kívánják a lakosságot tájékoztatni a vagyonadóval kapcsolatban? Hogyan áll a hivatalok felkészülése? Az önreklámozás helyett a kormánynak arra kellene figyelmet fordítania, hogy az állampolgárok mielőbb felkészülhessenek az adófizetési kötelezettségeikre, hogy annak minél egyszerűbben és gyorsabban eleget tudjanak tenni.
Várom megnyugtató válaszát. (Taps a függetlenek soraiból.)
