DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Boldogulásunk alapja az önismeret, az, hogy tudjuk, kik vagyunk és hogy hova tartunk, hogy tudjuk, mi az a cél, amit el kell érnünk, hogy mit szabad megugornunk, hogy milyen távon tudunk indulni egy futóversenyben, hogy reális-e az a léc, amit magunk elé kitűztünk, hogy azt majd át tudjuk ugrani. Vagyis akkor lehet csak Magyarországon is fejlődés, ha ismerjük magunkat, ha tudjuk a valós adatokat az ország állapotáról, méghozzá őszintén.
Nemzeti és társadalmi szinten ezt jelenti a népszámlálás. Az, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi ad alapot a viszonyításra, hogy tudjuk, hogy mi az a módszer, ami alapján majd Magyarország boldogulását elő lehet segíteni. Mindezek miatt a népszámlálás megtartása már egyre időszerűbb.
A népszámlálás kötelező lakossági adatszolgáltatásból származó személyes adatokra terjed ki, így az adatfelvétel végrehajtásához a statisztikáról szóló törvény felhatalmazása alapján ebben a tárgyban megalkotott külön törvényre van szükség. Jelen törvényjavaslat, ami a 2011 őszén tartandó népszámlálás feltételeit és garanciáit határozza meg, ezt a munkát, ezt a célt szolgálja. Azt javasoljuk tehát, hogy 2011 őszén egy teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálás legyen Magyarországon. Minderre sok minden kötelez bennünket. Engedjék meg, hogy erről beszéljek néhány mondatot.
A 2011. évi népszámlálás elmaradása esetén nem teljesülne az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008. számú rendeletében rögzített, a tagállamok számára előírt kötelezettség, vagyis az, hogy 2011-ben ilyen típusú népszámlálást kell tartani, valamint természetesen nem állnának rendelkezésre a megalapozott társadalompolitikai döntésekhez szükséges adatok, például a lakásállományról, a népességről, a háztartásokról vagy a családokról, ezek összetételéről, működéséről. Ezért aztán a teljes körű népszámlálásnak jelenleg Magyarországon nincsen olyan alternatívája, amely egyidejűleg biztosítaná a népszámlálás egyik lényeges alapkövetelményét, az adatok teljeskörűségét, másrészt pedig nincsen olyan alternatíva, ami meg tudna felelni az előbb hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendeletnek. Azért, mert egyrészt a népesség egyes adatait magukba foglaló, alapvetően hatósági jellegű közigazgatási nyilvántartások a szükséges jellemzőknek csak egy kis részét tartalmazzák, népszámlálási célú felhasználásukra jelenlegi állapotukban nem alkalmasak, másrészt pedig azért is, mert a mintafelvételen alapuló adatfelvételek nem biztosítják a településszintű, valamint a településrészekre is vonatkozó adatokat, nem szolgálnak olyan típusú információkkal, amelyek például a területfejlesztési projektek megalapozásához, a jó helyi döntések megalapozásához szükségesek.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon már nagyon régóta, 1870 óta tartanak népszámlálásokat, ez a 2011-es lesz a sorban a 15. Eredményei alapul fognak szolgálni a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatással, a munkanélküliséggel kapcsolatos kormányzati közpolitika kialakításához.
A törvényben felsorolt adatkörök magukban foglalják az Európai Parlament és a Tanács már előbb hivatkozott rendelete alapján kötelezően gyűjtendő jellemzőket, így a kapott adatok természetesen összehasonlíthatóak lesznek az Európai Unió más tagországaiban gyűjtött adatokkal is.
A népszámlálás az országos, regionális, megyei, kistérségi és települési szint mellett - amire már korábban is voltak adataink - alkalmas lesz bármilyen más, akár a településnél kisebb területi egységekre is adatokat szolgáltatni, ezáltal elősegíti a helyi társadalom összetételének, belső tagozódásának jobb megismerését, és megalapozhatja a helyi közigazgatás döntés-előkészítési és döntéshozói tevékenységét is.
A népszámlálás adatai - hasonlóan a korábbi népszámlálásokhoz - alapul szolgálnak tudományos kutatásokhoz, reprezentatív adatfelvételek mintáinak kiválasztásához, valamint természetesen információs bázist nyújtanak más típusú országos és helyi vizsgálatokhoz és elemzésekhez is.
A 2011. évi népszámlálás adatai a korábbi népszámlálások eredményeivel összehasonlítva információt szolgáltathatnak a legfontosabb társadalmi folyamatok, a társadalmi, gazdasági élet hosszabb távú változásainak a megismeréséhez is. A népszámlálásból származó adatok hozzájárulhatnak az egyes speciális helyzetű társadalmi csoportok, mint például a munkanélküliek, a hajléktalanok, a kisebbségekhez tartozók, a nagycsaládosok, az idősek életkörülményeit befolyásoló megalapozott döntések előkészítéséhez is.
Mindezek mellett kielégíthetőek lesznek azok az igények is, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a területfejlesztésben a kedvezményezett térségeknek a lehatárolásához, az európai uniós és hazai támogatási rendszerekben a döntések, a pozitív döntések elnyeréséhez kapcsolódó önkormányzati pályázatok előkészítéséhez, a településrendezési tervek kialakításához, a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékeléséhez, a települési információs rendszereknek a működtetéséhez, az országos területfejlesztési koncepció megvalósításának a nyomon követéséhez.
Tisztelt Országgyűlés! A népszámlálás végrehajtására a statisztikáról szóló törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével kerül sor. Az említett törvények egyebek mellett előírásokat és garanciákat tartalmaznak az adatok védelméről, rendelkeznek a kötelező adatszolgáltatás megtagadása esetén alkalmazható szankciókról, és szabályozzák az adatok nyilvánosságra hozásának módját is, továbbá minden más egyéb, a népszámlálással kapcsolatos fontos követelményt.
Az említett jogszabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adatszolgáltatás kötelező, az adatszolgáltató köteles a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni, valamint megállapítja azt is, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel. Ez utóbbi kitétel azt biztosítja, hogy az adatszolgáltatók - egyébként név nélkül felvett - egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, ez egy nagyon fontos biztonsági követelmény, teljesen nyilvánvalóan ez Magyarországon az adatvédelmi törvényből folyó alapvető követelmény.
Az összeírás során az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás adatkör az úgynevezett különleges adatok közé tartozik, az ebbe a csoportba tartozó kérdésekre az adatszolgáltató nem köteles válaszolni, minden egyéb körben természetesen a teljes körű adatszolgáltatás kötelező.
Ez a törvény a korábbi népszámlálásokéhoz képest hosszabb adatfelvételi időszakot biztosít, pontosan azért, mert az új adatvédelmi, adatfelvételi módszer ezt indokolja. Az adatfelvétel végrehajtásának így végső határideje az eszmei időponttól számított két hónap. A korábbi népszámlálásokat a lakosság teljes körű kikérdezésével, tisztán interjús módszerrel hajtották végre, és csak kivételes esetben volt lehetőség az úgynevezett önkitöltésre, vagyis arra a módszerre, amikor az adatszolgáltató maga tölthette ki a kérdőívet. Az előző népszámlálás tapasztalatai azonban azt mutatták meg számunkra, hogy a lakosság jelentős hányada igényli a kérdések önkitöltéssel történő megválaszolásának a lehetőségét, ezért ilyen lehetőség is nyitva áll majd.
A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy a népszámlálás során csak a törvényben felsorolt körben tehetők fel kérdések. Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában így tartalmazza csak a legalapvetőbb adatokat, nem, születési idő, családi állapot, állampolgárság és lakóhely. A törvény szerint - a 2001. évi népszámláláshoz egyébként hasonlóan - a program nem tartalmazza az adatfelvételbe felvett személyeknek a családi és az utónevét.
Az állampolgárság a hivatkozott uniós rendelet szerint mint a nemzetközi vándorlás mérésének, valamint a külföldiek egy országon belüli jelenlétének alapvető jellemzője, így kötelező adatkörként kerül felvételre.
(12.30)
Az állampolgárság egyébként 1960-ig minden korábbi magyar népszámlálás tematikájában szerepelt, 2001-ben ismét visszakerült, ennek megfelelően a hagyományainknak megfelelő döntés született az állampolgárság szerepeltetésével. A jelenleg érvényes magyarországi bejelentési rendszer szerinti lakcímek nem minden esetben fedik azt a lakást, ahol az összeírt személy ténylegesen, életvitelszerűen él.
A 2011. évi népszámláláskor tehát meg kell kérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda jelentkezett-e be, vagy valamilyen másik lakcímre. Ez a lakcím szükséges az Európai Unió említett rendeletében megfogalmazott népességfogalom biztosításához, továbbá a pontos és valós vándorlási és ingázási statisztikák elkészítéséhez is.
Az említett uniós rendelet előírja a születéskori lakóhely és az egy évvel korábbi szokásos, vagyis tényleges lakóhely kérdezését is. E lakóhelyek és a jelenlegi tényleges lakóhely összevetése a vándorlások mértékének és irányának vizsgálatára az Eurostat által már korábban is általánosan bevett módon alkalmazott módszer. A népszámlálás további előnye, hogy a munkahely és a tényleges lakóhely településének összevetésével az ingázás településenkénti mérése is lehetővé válik.
Az egyes iskolai végzettségi szintekhez tartozók száma és aránya az egyik legfontosabb jellemzője egy ország tudásvagyonának, szellemi potenciáljának. A hivatalos nyilvántartások jelenleg nem tartalmazzák teljeskörűen a személyek iskolai végzettségét, kifejezetten az iskolai végzettség nyilvántartását célzó regiszter felállítására pedig mind a mai napig még nem került sor, ezért fontos, hogy a népszámláláson ezzel kapcsolatban is tudjunk adatokat gyűjteni.
A széles körű társadalmi egyeztetés során megmutatkozó, jelentős mértékű adatfelhasználói igények indokolják az összeírandó adatköröknek úgynevezett különleges adatok körébe tartozó, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás adatkörrel való bővítését is. A társadalmi egyeztetés során a véleményezésre felkért társadalmi szervezetek közül többen, köztük az országos kisebbségi önkormányzatok mindegyike kivétel nélkül kérte a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás adatkör programbavételét.
Az adatfelhasználók a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók létszámára, összetételére, területi elhelyezkedésére, az ezekben a jellemzőkben az előző népszavazás óta bekövetkezett változások bemutatására vonatkozó adatok szükségességét a következő indokokkal támasztják alá. Egyrészt a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami, helyi és kisebbségi önkormányzati feladatok tervezhetősége az indok. Másrészt az alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott diszkriminációtilalom, illetve az esélyegyenlőség követelményének gyakorlati érvényesítése a második nagyon fontos ok.
Harmadik okunk a kormány romaprogramjainak megalapozott meghatározása és eredményes megvalósítása, a roma integráció megoldásához kapcsolódó feladatok végrehajtása, negyedrészt pedig természetesen az egyes települési és régiószintű uniós pályázatokhoz szükséges, a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók számát és arányát tartalmazó statisztikai mutatók biztosítása.
Fel szeretném hívni a figyelmet itt arra, hogy az Európai Tanács kisebbségi keretegyezményének tanácsadó bizottsága szerint Magyarország ma nem rendelkezik megbízható adatokkal a hazai kisebbségekről, ezért javasolja, hogy Magyarország bátorítsa az érintetteket a következő népszámlálás alkalmával kisebbségi kötődésük bevallására. Mindezért az adatkört a népszámlálás adatkörei közé mint fakultatív témakört felvettük. Utoljára, de nem utolsósorban említeném azt az igen lényeges hasznot, ami az aktuális lakóépület- és lakásállomány felmérésével érhető el, nyilvánvalóan a korábbi népszámlálásokkal való összehasonlítás szempontjából ez különösen jelentős.
Engedjenek meg néhány szót, tisztelt képviselőtársaim, a technikai lebonyolításról. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a törvény a Központi Statisztikai Hivatal feladatává teszi a népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának szakmai irányítását. Szintén a korábbi gyakorlatot követi, hogy az összeírás helyi előkészítése és végrehajtása a helyi közigazgatási szervekre hárul. A jegyzők és az általuk vezetett helyi igazgatási apparátus számára a népszámlálás végrehajtása többletfeladatot jelent. A munka elvégzésében és eredményeinek felhasználásában azonban alapvetően érdekeltek, hiszen az uniós és hazai pályázatok készítése során szembesülni kényszerültek a korábbi időszakban a saját településeiket érintő adathiányokkal. A kormány hatáskörébe indokolt utalni, hogy rendeletben szabályozza a népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, a népszámlálási adatkörök adattartalmát, valamint az adatszolgáltatással összefüggő további általános szabályokat.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitára való alkalmasság vizsgálata során a parlamenti szakbizottságok - ezért vagyunk itt - általános vitára alkalmasnak találták ezt a törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy kiemeljem ezek közül az önkormányzati és területfejlesztési bizottságot, ahol az ott jelen lévő képviselők egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, ez erős jele annak, hogy a parlamenti pártok ebben a kérdésben nem megosztottak; valamennyien elkötelezettek vagyunk abban, hogy 2011-ben e törvény rendelkezésének megfelelően teljes körű népszámlálás lehessen Magyarországon.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
