JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság valóban megtárgyalta a jelentést és a határozati javaslatot, s a bizottság és a mezőgazdaság sajátosságának megfelelően saját szemszögéből vizsgálta azokat.
(13.20)
Meg kell állapítanunk, hogy a jelentés és mindaz a munka, amely e mögött van, tiszteletre méltó, szerintem előbbre viszi azt a tényt, hogy megértsük, értsük egymást. Ez nagyon fontos dolog, mert ha nem értjük egymást, akkor nagyon hosszan elbeszélünk egymás mellett, bár ettől függetlenül a problémáink még megvannak.
A jelentés, az elemzés határozottan a sajátos versenyszempontok szerint készült. A jelentés többször felveti, hogy más szempontok figyelembevételére a jelentés készítőinek nincs szándékuk és lehetőségük. Mindez azt eredményezi, hogy a jelentés hangvétele és következtetései nem tükrözik a mezőgazdasági termelők azon véleményét, hogy a termelői oldal jelentős hátrányt szenved a kereskedőkkel folytatott kapcsolat során, vagy azt, hogy a kereskedelem szinte mindig visszaél az erőfölényével. A jelentés mindezt természetes folyamatként értékeli, és a szervezettség hiányával, a termelők tőkehiányával, a piacszerzés érdekében megtett lépéseinek hiányával, illetve elégtelenségével magyarázza, amit egyébként részben el lehet fogadni, de csak részben, mert teljes egészében nem.
Egy példát említek, mert ez nagyon fontos: a gabonafronton, a gabonapiacon most nagyon nagy kínálati piac van, illetve gyakorlatilag semmilyen kereslet nincs, egyébként alig van mozgás. Ezzel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeknél egyébként alig van piac, tehát olyan kevés az olyan globális nagykereskedelmi világcég, amelyik leforgalmazza, mondjuk, a gabona világkereskedelmének a 80 százalékát; ez nyolc cég, és ezzel szemben kellene nekünk egyébként a termelőket koncentrálni, összefogni. Ez azt jelenti, hogy nyolc világcégnek kellene megjelennie, akik a gabona 80 százalékát eladják. Ez gyakorlatilag lehetetlen, mert ez azt jelenti, hogy Európában egy szervezetnek kellene eladni az Európában megtermelt gabona legalább 80 százalékát, Ázsiában egy vagy két szervezet lehetne, Ausztráliában egy, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában egy vagy kettő, így jönne ki a nyolc, ezt gyakorlatilag megoldhatatlannak látjuk. Arra sincs egyébként lehetőség, hogy Magyarország egy céget vagy egy termelői csoportot hozzon létre csak a gabonára, legalábbis én nem látom ezt a lehetőséget. Ez a dolog jó, de egyszerűen nem tudjuk megfogni, hiszen a termelés sokkal atomizáltabb, nem azért, mert most kis- vagy nagytermelő van, annak hely kell, de nem lehet annyira összehozni a termelést, mint más esetben, tehát itt van egyfajta kifogásunk. Ez egyébként nem versenytörvényi hátrány, ezt valami más szabályozásban, kódexben vagy valami más módon kellene deklarálni, de ez mindenféleképpen gond, nem is beszélve más áruféleségekről.
A jelentés az első oldalon megteszi azt a nagyon fontos megállapítást, melyet a termelők folyamatosan érzékelnek, de a hétköznapi fogyasztó aligha, ez az, hogy a mezőgazdasági termékek piacán évjárattól függően jelentős ármozgások érzékelhetők, ugyanakkor az élelmiszertermékek piacán ez nem jelentkezik, illetve a fogyasztók inkább azt tapasztalják, hogy lassú, de fokozatos áremelkedés van, ami egyébként Magyarországra is igaz, és igaz a visegrádi országok államaira is. Volt időszak, amikor ezt azzal magyarázták, hogy új fogyasztók lépnek be, India, Kína nagy létszámú, a fogyasztás minősége változik, illetve a zöldenergia térnyerésével. Szerintem ez egyébként egy nagy piaci manipuláció volt. Ez nem véletlenül akkor történt Magyarországon és a világban, amikor egyébként a gazdasági válság jelei már megjelentek, és a pénzügyi befektetők Amerikából igyekeztek továbbvinni a pénzüket, a mezőgazdaság, az élelmiszerpiac volt az egyik ilyen pálya. Nem mondom, hogy egyébként nagy nyereségből léptek ki ezekből az üzletekből. Jól felhajtották az árakat, jelentős veszteségeket is elszenvedtek, de azért ez a hirtelen és hallatlan áremelkedés mégsem egy piacszerű dologból jött ki, hanem egyfajta kommunikációból, egyfajta félrekommunikálásból, egyfajta félreinformálásból, aminek az az oldala mégiscsak megmaradt, hogy az élelmiszerárak feljebb mentek, és ott maradtak, ez már nem megy le. Most a fogyasztók védelmében beszélünk, mert a fogyasztók mégis elszenvedik ezt a fajta globális vircsaftot.
Ennek megfelelően a bizottság 10 tagja tartózkodott, tehát nem támogatta a jelentést. Köszönöm szépen.
