DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen, akkor élek a lehetőséggel.
A kormány természetesen tanulmányozta a javaslatot, és azt látjuk, hogy sok olyan eleme van, amelyet támogatni lehet. Sőt továbbmegyek, itt nemcsak arról van szó, hogy a kormány támogathatja ezeket a javaslatokat vagy egyetért velük, hanem itt már arról van szó, hogy a kormány jó néhány kérdésben döntött, és megindult a végrehajtás is. Ez az előterjesztés, tehát ez a képviselői önálló indítvány éppen egy hónappal ezelőtt, négy héttel ezelőtt született. Ez alatt a négy hét alatt sok minden történt. Tehát ilyen értelemben a céllal egyetértünk, azzal, hogy meg kell védeni az önhibájukon kívül bajba került adósokat, ez vitathatatlan, ugyanakkor az eszközökben van jó néhány olyan kérdés, amit mi magunk másként látunk.
Először is a jelenlegi helyzet kialakulásáról szeretnék néhány dolgot mondani, hiszen az előterjesztő képviselő úr jó néhány kérdést itt konkrétan érintett. Abba én most nem szeretnék belemenni részleteiben, hogy hogyan értékeljük az előző néhány év gazdaságpolitikáját. Az, hogy ellentétesen értelmezzük, az természetes, ugyanakkor ami a mára ható kérdés, arra azért szeretnék reagálni. Mert azt, hogy szociális válsághelyzet van Magyarországon, ezt a tények nem támasztják alá. Azt, hogy a gazdaságpolitika idézett volna elő válsághelyzetet, azt pedig végképp nem, hiszen az elmúlt nyolc évben a reálkeresetek 30 százalékkal nőttek, a nyugdíjak vásárlóértéke szintén több mint 30 százalékkal nőtt, és ehhez hozzátartozik az is, hogy kétségtelenül az előző évben és ebben az évben van egy reálkereset-csökkenés, éppen a világválság hatására, de ezzel együtt, a 2001-es indító pozícióhoz képest lényegesen magasabb a reálkereset most, ahogy mondtam, 30 százalékkal.
A másik nagyon fontos dolog, képviselő úr, a szociális különbségeket érdemes vizsgálni. 2002-ben a szociális különbségeket jellemző egyik nagyon fontos mutató a következőt jelezte. Ez az a mutató, amelyben ha egy képzeletbeli rangsort képezünk, a népesség legalacsonyabb jövedelmű rétegei vannak legelöl és a végén a legmagasabb keresetű rétegek, akkor azt lehet mondani, ha egy-egy tizedét vizsgáljuk a népességnek, akkor megnézhetjük, hogy a felső tizedbe tartozó, tehát a legmagasabb jövedelmű egymillió embernek az átlagos jövedelme hogyan viszonylik a legalacsonyabb jövedelmű egymillió embernek a keresetéhez. Ezt nevezzük fölső és alsó decilisnek. Ez az arány 2002-ben, ahogy mondtam, 8,5-szeres volt, tehát a legmagasabb keresetű egymillió embernek a keresete 8,5-szerese volt a legalacsonyabb keresetű egymillió embernek. Ez 2005-re, három évvel később 8-szoros lett, és ma 7,5-szeres. Tehát ez jelentős különbség, igenis csökkentek a szociális különbségek Magyarországon, éppen ennek a kormánynak a tevékenysége folytán.
(Az elnöki széket Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezt azért fontos elmondani, mert azt kijelenteni, hogy az előző hat év okozta a mai problémákat, azt gondolom, hogy a tények ismerete nélküli megjegyzés lenne.
Ugyanakkor a válság valóban elért bennünket is. Szeretném megjegyezni, hogy ez a válság bizonyos értelemben egész Európát váratlanul érte. Ha megnézzük az egyes országoknak a reagálását, akkor látható, hogy ez jó néhány országot váratlanul ért, nemcsak mi, hanem mások is kénytelenek voltak a költségvetésüket átalakítani.
Természetes módon azáltal, hogy a forint árfolyama megváltozott, nyilvánvalóan jó néhány család nagyon kellemetlen helyzetbe került. És itt ezért is ebből indulnék ki, tisztelt Országgyűlés, hogy mi az, amit a kormány először is tett a válság elkerülésére. Először is nagyon fontos, hogy az ország a versenyképességét megőrizze, és olyan helyzetet teremtsen, ami lehetővé teszi, hogy a válság után lényegesen jobb helyzetbe kerüljön. Itt ilyen értelemben nagyon fontos, hogy megnőtt a bizalom az elmúlt hónapokban Magyarország iránt, és tulajdonképpen az államháztartási egyensúly helyreállításával nagyon sok olyan körülmény következett be, ami miatt a forint megerősödött, stabilizálódott, és ami talán a legfontosabb például a devizahitelesek esetében, az az, hogy a legtöbb devizahitelesnek az okozta a gondot, hogy az árfolyamváltozás miatt megnőtt a törlesztőrészlete.
(15.00)
Azzal, hogy megerősödött a forint, a törlesztőrészlet stabilizálódott, és ma már csökken. Tehát azok a számok, amelyek egy hónappal ezelőtt igazak voltak, amelyek veszélyt jelentettek, ma már szerencsére nem jelentenek veszélyt, tehát stabilizálódott a devizahiteles lakástulajdonosok helyzete, és ahogy említettem, most már elkezdett csökkenni a törlesztőrészletük is.
Egyébként ha már ezt szóba hoztam, az ország iránti növekvő bizalmat jelzi az is, hogy az a felár, amivel kölcsönt tud fölvenni az ország, lényegesen kisebb, mint volt. Ez a bizonyos felár - CDS-nek nevezik a szakmában - 6 százalék volt, például márciusban 6 százalék fölött volt, és ez most 2 százalék közelére csökkent. Természetesen ez még mindig magas, de lényeges csökkenés következett be. Ez azért nagyon fontos, mert az, hogy a devizahiteleseknek mennyi a törlesztőrészletük, többek között ezen is múlik.
Azok a kérdések, amelyek nagyon fontosak a devizahitellel rendelkezők számára: jó néhány olyan döntést hozott a kormány, amely a devizahitelesek kiszolgáltatottságát csökkenti. Ebből talán a legfontosabb kérdés az, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatósági jogkört kapott, és azt a fogyasztóvédelmi tevékenységet, amelyet eddig a fogyasztóvédelmi hatósággal együtt láttak el, most teljes hatáskörrel tudja ellátni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és ezzel hathatós támogatást tud adni a hitelfelvevőknek.
Ilyen értelemben azt látjuk, hogy jó néhány olyan, hitellel rendelkező család, amely gondba került, tudott megfelelő megoldást találni. Ehhez nagyon fontos adalék, hogy a kormány olyan intézkedést hozott és fogadott el az Országgyűlés, és bevezetett egy olyan átmeneti hitelt, áthidaló kölcsönt, amely lehetővé teszi azt, hogy akinek a törlesztőrészlete egy bizonyos mértéken túl növekszik, fölvehet olyan áthidaló hitelt, amellyel tulajdonképpen ezt a nehéz periódust meg tudja oldani, ezáltal természetesen növekszik a hitel futamideje, de mindenképpen segítséget jelent számára. Úgy gondolom tehát, hogy azokat a törekvéseket, amelyeket az indítványozó képviselők megfogalmaztak, a kormány jó néhány esetben már megtette.
Végül még egy nagyon fontos dolog, a Magyar Fejlesztési Bank bekapcsolása ebbe a tevékenységbe. Azt javasolja az indítvány, hogy ők vásárolják fel ezeket a hiteleket. Ez semmiképpen sem szerencsés, mert a Magyar Fejlesztési Bank egy fejlesztési bank, tehát nem az a célja, hogy lakossági hitelezést folytasson, vagy bármilyen módon ebbe a tevékenységbe bekapcsolódjon.
Egyébként a bankoknak az a fő törekvésük, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe került adósokon segítsenek, tehát minden módon igyekeznek az adóssal kapcsolatot keresni, tartani, felajánlani nekik azt a lehetőséget is, hogy átmeneti megoldásokat találjanak közösen, ha végképp nem megy, akkor egyébként a lakás eladásának felmerülése esetén is megvan az a lehetősége most már a hitelfelvevőnek, hogy ő maga adja el a lakását.
Egyébként az önkormányzatok megvásárolhatják ezt a lakást, természetesen, erre viszont fölvehetnek az MFB-től hitelt, és ilyen módon tulajdonképpen segíteni tudnak ezeken az adósokon.
Azt gondolom tehát, hogy a kormány sok mindent tett, és ilyen értelemben az indítványozók jó néhány törekvése megvalósult, illetve megvalósul. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)
