KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Régóta várunk erre a stratégiára, és néhány bevezető gondolatot engedjenek meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az ifjúsági stratégiát követően a nemzeti idősügyi stratégiát fogja tárgyalni a Ház, ezzel is demonstrálva, hogy a generációk együttműködésére, egymásra épültségére milyen nagy szükség van a magyar társadalomban.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az öregedő társadalom, az elhúzódó tanulóidő, a tanulmányokat folytatók megnövekedett aránya, ezzel együtt az aktív, dolgozó fiatalok arányának csökkenése, az ifjúságnak az oktatás, a munkaerőpiac és a szabadidő vonatkozásában fennálló sebezhetősége, az intézményrendszerbe vetett bizalom megrendülése, a határozott elfordulás az aktív alkotói-közéleti részvételtől, illetve a társadalomban tapasztalható negatív folyamatok arra ösztönözték az Európai Unió tagállamait, hogy újrafogalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati cselekvéseket, az “Ifjúsági fehér könyvben”.
Magyarországon is körvonalazódni látszanak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás időszakának értékbizonytalanságai után a helyzetet felmérve és értékelve egy korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikai lépésváltást igényelnek. Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Az ifjúsági korosztály önálló, döntésképes egyéneket jelent, a jövő alakítóit, és a mi feladatunk lehetőséget biztosítani képességei kibontakoztatásához.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor felvetjük azt a kérdést, hogy mi jellemzi a mai magyar fiatalok helyzetét, illetve az ebből a helyzetből fakadó feladatokkal szembesülő magyar társadalmat, akkor alapvetően azt a problémát feszegetjük, hogy a rendszerváltás óta eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt, és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára; milyen esélyeket nyújt és milyen korlátokat állít a felnövekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi aktivitás, a pályakezdés és a karrierlehetőségek területén.
A modern társadalmakban a mindenkori fiatal nemzedékek társadalmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társadalmi intézmény és szervezet egyidejű működése hivatott biztosítani. A kormány feladata többek között az, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Az államnak ugyanis felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, valamint hogy alkotmányban rögzített jogaikkal élni tudjanak.
Az államnak továbbá érdeke, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, s hogy maguk is képesek legyenek azok átörökítésére. Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként, ezért a politikumnak szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. A nemzeti ifjúsági stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása, illetve annak megtestesülése.
Tisztelt Ház! A stratégia 15 éves időintervallumban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami koordinációt igénylő feladatokat. Célcsoportja - kiterjesztő értelmezéssel természetesen - a kortárscsoport megjelenésétől - ők a 8-12 év közöttiek - a másokért való felelősségvállalásig - ők a 25-30 év közöttiek - terjed. Jelenleg a magyar lakosság több mint 27 százaléka sorolható az ifjúsági korosztályhoz, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak.
A szerkesztési mód - mármint a stratégia szerkesztési módja - lehetővé teszi, hogy az ifjúságkutatás, a szakpolitikai célkitűzések és az ifjúsági intézkedések, szolgáltatások dinamikus kölcsönhatásban álljanak egymással, és egyben kényszerítő erejű is, hogy a javasolt intézkedések valamilyen mérhető kimenetet eredményezzenek. A stratégia az ágazat horizontális szemlélete okán tartalmaz olyan fejlesztési célokat is, amelyek megvalósítása más kormányzati programokban és tervekben megkezdődött.
E fejlesztési célok feltüntetése a stratégiában - annak komplex szemlélete és a területtel kapcsolatos célok mind teljesebb körű összefoglalása miatt - indokolt. A stratégia általános célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, ez utóbbi kapcsán az esélyegyenlőség elősegítése, az ifjúsági csoportok és egyének kirekesztettségének és kisodródásának megakadályozása, a kirekesztés, a kirekesztettség, a marginalizáció esélyeinek csökkentése.
(9.50)
Horizontális célként az Európai Unió és az Európa Tanács által deklarált társadalmi és ifjúságpolitikai érték- és célrendszer megjelenítése az ifjúságpolitikai cselekvésekben, valamint a magyarországi és a határon túl élő magyar fiatalok közötti kapcsolat fejlesztése, kulturális hagyományainak a jövő nemzedékekre való átörökítése jelenik meg. A fenntartható fejlődés a társadalmi jólét folytonos növelését célozza, a környezet eltartóképességének megőrzése mellett oly módon, hogy a jelen generációk szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.
A stratégia speciális célja az ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának - az aktív állampolgárságról van szó, az egészségről, a fenntartható fejlődésről - fejlesztése, integrációjának segítése, közösségeik támogatása mellett a gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése az ifjúság körében, a családi környezet kialakulásának és biztonságának segítése, a fiatalok munkavállalásának, otthonteremtésének elősegítése.
A stratégia megvalósításának ütemezése követni fogja az ország gazdasági fejlődését, alkalmazkodik a kormányzati társadalom- és gazdaságpolitikához, az intézkedések végrehajtásának módját, sorrendjét, felelőseit a stratégiához kapcsolódó, a mindenkori kormány által elfogadandó rövid távú cselekvési programok kell hogy tartalmazzák. A stratégiában meghatározott célok megvalósítása kétéves - a 2022. és 2024. években hároméves - cselekvési tervek segítségével történik, a végrehajtásban a kormányzati, az önkormányzati és a piaci aktorok mellett jelentős szerepet vállalhat a civil nonprofit szektor is.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyar ifjúsági szakma legkiválóbb képviselői készítették el a stratégia első változatát, amelyet több hónapon át tartó széles társadalmi és szakmai konzultáció követett. Az alkotók szándéka szerint a stratégia ideológiamentes, kerüli a pártok társadalompolitikai felfogásából adódó nézetkülönbségek megjelenítését. A dokumentum célokat fogalmaz meg, de a célokhoz vezető út kijelölését meghagyja az aktuális kormány mozgásterében, ugyanakkor nem értékmentes, hiszen hangsúlyosan kezel olyan témákat, mint például a család, a prevenció, a szociális biztonság, amelyek a gyerekek, fiatalok élethelyzete, sikeressége szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.
Már a tervezés módszertanában különös hangsúllyal szerepelt a nyilvánosság biztosítása és a folyamat egészének, valamint az elért eredményeknek az értékelése. A stratégiában foglalt célok megvalósulásának nyomon követését, értékelését a kormány négyévente teszi úgy meg, hogy támaszkodik az ifjúságkutatás adataira, amelyre első alkalommal 2014 első felében kerül sor.
A nemzeti ifjúsági stratégia elkészítésének folyamatát részben megelőzve, részben pedig azzal időben egybeesve végezte el az Európa Tanács hazánk ifjúságpolitikai átvilágítását. Mindez lehetővé tette számunkra, hogy olyan stratégiát készítsünk, amely figyelembe veszi az Európa Tanács jelentésében megfogalmazott ajánlásokat, és válaszokat adjon a felmerülő kérdésekre.
Ugyancsak a nemzeti ifjúsági stratégia indokoltságát erősíti az a tény, hogy az Európai Unió idén tavasszal fogadta el az európai szintű ifjúsági stratégiáját, amely legtöbb pontján céljait és prioritásait tekintve teljes összhangban áll a hazai stratégiával.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fiatalok, az ifjúsági szervezetek, az ifjúság érdekében dolgozó szakemberek több mint egy évtizede várt dokumentuma fekszik önök előtt. Kérem, hogy az előterjesztést vitassák meg, véleményüket mondják meg, tegyék meg módosító javaslataikat, és ezt követően pedig fogadja el a tisztelt Ház.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
