TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A stratégia általános célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának, a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. Nem az állam, nem a hatalom akarja az integrációt megteremteni, ráerőltetni, hanem csak elősegíteni. Nem az állam, a hatalom akarja a fiatalokban rejlő erőforrásokat erőszakkal kiaknázni, hanem a lehetőséget akarjuk megteremteni. Szabóné Müller Timea képviselő asszony, képviselőtársnőm beszélt arról, hogy e stratégia alapvetése teljesen más, mint az elmúlt évtizedekben vagy akár évszázadokban; fogalmazhatunk így is, a fiatalok nem mint probléma, hanem mint lehetőség, mint erőforrás, mint a jövő záloga jelenik meg abban, ami előttünk fekszik. Úgy kell rájuk tekintetni, úgy kell ránk, mindannyiunkra tekinteni, régebb óta és kevésbé régóta fiatalokra, mint a jövő letéteményeseire. Azt gondolom, hogy ez az alapvetés az, ami a legfontosabb: a fiatalok nem gond, nem probléma, hanem lehetőség.
Az első szavak között a köszönetnek mindenképpen itt a helye. Szerintem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői, apparátusa, a szakállamtitkárság, az ifjúsági főosztály és annak dolgozói és mindazok a külső szakértők, akik az ifjúsági stratégia kialakításában közreműködtek, szerteágazó szakmai, ideológiai töltöttségű, gondolkodású emberek, valamennyien őszinte elismerésre méltóak, és a köszönet valóban megilleti őket. Tényleg, azok a szakértők, akik egy asztalhoz ültek, teljesen más világnézetű, teljesen más ideológiai alapú, teljesen más korosztályú emberek. A huszonévestől a hatvanas éveikhez közel járók között összhang, konszenzus alakult ki a stratégia megalkotása során.
Viták voltak persze itt is és a civil szervezetek körében is, akiket szintén köszönet illet azért, hogy a stratégia megalkotásában közreműködtek. A civil szervezetek között is voltak viták, szakmai típusú viták. Például minden egyes ilyen stratégia vagy programalkotás során felvetődik, milyen korosztálynak szól. Ez a stratégia azt mondta, hogy 8-12 éves korosztálytól a 25-30 éves korosztályig. Tehát a közösségi lét, a közösségi tudat kialakulásának kezdete környékétől az életkezdési problémák elindulásáig vagy annak befejezéséig tart. Volt olyan konferencia, ahol az egyik civil szervezeti képviselő azt mondta, hogy miről kell szólnia a stratégiának. Három szóval jellemezte, elnézést a szlengért: kéró, meló, okosság. Ez a három dolog, hogyan lesz lakás, hogyan lesz munkahely, és hogyan lesz tanulási lehetőség, az általános, közép- és a felsőoktatásban hogyan tud részt venni a gyerek. Volt, aki azt mondta, hogy a közösségi tudatra, a közösségi élményekre kell sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni.
Azt gondolom, hogy ez a stratégia kiváló példája az együttműködésnek is. Nemcsak a tartalma, hanem a folyamata is érdekes. Európában nem túl honos vallások is mondják, és egyébként mi magunk is e hit alapján is tevékenykedünk sokszor, hogy nem az a fontos, hogy hová jutsz, hanem maga az út, amit megteszel. Az a fontos, hogy hogyan érsz el oda, és ebben az esetben tényleg az út, a tao az, ami fontos például ezen a területen is: hogyan jutsz el odáig? Itt a civil szervezetek, a szakértők, akiket köszönet és tisztelet illet.
Emellett még egy fontos területet meg kell említenem. Példaértékű volt, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt hölgyeim és uraim, akik nyomon követik a parlament mai ülését, az, ahogy a pártok ifjúsági szervezetei ebben partnerek voltak. Partnerek voltak abban, hogy érdekük először is, hogy megszülessék a nemzeti ifjúsági stratégia; partnerek abban, hogy nem akartak ideológiai vagy világnézeti alapon vitákat folytatni annak érdekében, hogy ez a stratégia mely világnézethez, mely ideológiához vagy mely politikai irányzathoz álljon közelebb, mit tükrözzön inkább vissza. Értékeket közvetít a stratégia. Nagyon fontos értékeket. Szabóné Müller Timea képviselőtársnőm beszélt a család fontosságáról. Hadd említsem meg a zöldtudatos életmódot, hadd említsem meg az egészséges életmódra való nevelés fontosságát, az élethosszig tartó tanulás hangsúlyozását; ezt már kora gyerekkorban el lehet kezdeni, a stratégia ezt tükrözi.
Hogyan kell a szexualitáshoz viszonyulni mint veszélytényezőhöz fiatal korban, és később mint lehetőséghez, hogy a családalapításnak milyen formáját, milyen példaértékű képeit kapják meg a fiatalok? Valamennyiről szót lehet ejteni az ifjúsági stratégia kapcsán, mert ez a jövőről szól. És ha akár a mai napon, akár a jövő héten az ifjúsági stratégiáról politikai vitát folytatunk a politizálás színhelyén, a parlamentben, a Magyar Országgyűlés épületében, akkor persze lesznek vitáink. Akár értékalapon, akár a tartalmi kérdéseket feszegetve. Egy dolgot mindenképpen fogadjunk meg magunknak, és határozzuk el: ne a múltról beszéljünk, mert azt hiszem, minimum Árpádig vissza tudjuk mondani, hogy ki miért, mikor, miben volt felelős, hanem a jövőről, amiről ez a stratégia is szól. Hogy a következő 20-25 évben mit szeretnénk elérni.
Milyenek legyenek a jövő nyugdíjasai? Müller Timea képviselőtársam már az előbb említette, hogy az idősügyi stratégiát is ma kezdi el tárgyalni a parlament. Milyen szép dolog ez, az ifjúsági stratégia és az idősügyi nemzeti stratégia együtt, párhuzamosan, egyszerre megy. Az egyik kicsit hamarabb készült el, a másik kicsit később, de egyszerre, egymást bevárva, együtt megy végig az anyag a parlament előtt. Ez az, ami szerintem példaértékű lehet, azon túl, hogy a civil szervezetek, a pártok ifjúsági szervezetei, szakértők együttműködtek, értékrendet tükrözve lerakták elénk ezt a stratégiát, de nem ideológiák, világnézetek, politikai irányzatok között kell választani, hanem egységes nemzeti ifjúsági stratégiát tudunk alkotni és elfogadni itt a mai napon.
Ami számomra még fontos ebből az ifjúsági stratégiából, az az, ami a jövőre vonatkoztatva nemcsak általános megfogalmazásokat tartalmaz, hanem a konkrét cselekvési terv elkészítését is megköveteli. Beszéltünk arról, hogy minden négy évben elkészül egy ifjúságkutatás, és ennek publikálása mindig későbbre tevődik, mint ami a felmérési időszak. Hol pozitív, hol negatív számokat, kutatási eredményeket lehet ebből kivenni, de az biztos, hogy az elmúlt három ifjúságkutatás eredménye azt tükrözi, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, hogy a fiatalokkal aktívabban kell foglalkozni. Ha valóban azt szeretnénk, hogy a jövő teherhordó generációja, amely a vállán fogja vinni Magyarország, Európa ügyeit, akár az idősekről való gondoskodás gyönyörű feladatát is, vagy a jövőben megszületendő gyermekekről való gondoskodás feladatát, akkor kell, hogy a ma és a holnap fiataljaival foglalkozzunk, és ehhez a stratégia kiváló kiindulópontként szolgál, amelyre, bármilyen kormányok jönnek a következő években, évtizedekben, nyugodtan támaszkodhatnak.
Az ifjúságkutatás azt mutatta meg tehát európai szinten is, Magyarországon is, hogy valóban erőforrásként, lehetőségként tekintsünk a fiatalokra, ne problémaként, ne gondként, és használjuk ki, aknázzuk ki a bennük rejlő lehetőséget. Ifjúsági jelentés is készült, ami itt, az Országgyűlés előtt elfogadásra is került, ez határozta meg azt, hogy a 2008. évben egy ifjúságkutatásra alapuló nemzeti ifjúsági stratégiát kell lerakni az Országgyűlés asztalára. A kormány teljesítette azt az országgyűlési határozatot, benyújtotta a tavaszi ülésszak során a parlamenthez a nemzeti ifjúsági stratégiát, és most ím, erről beszélünk. Arról beszélünk, hogy a jövőben mit szeretnénk a fiatalokkal. Arról beszélünk, hogy civil szervezetek, pártok ifjúsági szervezetei, fiatalok és régebb óta fiatalok hogyan tudnak együttműködni. Gyönyörű példája a nemzeti ifjúsági stratégia annak, hogy ebben az országban nemcsak széthúzás, hanem összefogás is lehetséges. Nemcsak az ellentétek, a különbözőségek keresése, hanem az, hogy mi az, ami bennünk közös.
(10.30)
Éppen ezért én a magam részéről azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól is, támogassák a nemzeti ifjúsági stratégiának az elfogadását, támogassák azt, hogy utána egy olyan cselekvési programot dolgozhasson ki a kormány a szakértők bevonásával, amelynek eredményeképpen a jövő és a ma fiataljai boldog vagy boldogabb jövő elé tekinthetnek. Mindannyiunk érdeke, hogy egy olyan törvényi szabályozás is megszülessen a későbbiekben, amit hívhatunk akár ifjúsági törvénynek is, amely a fiatalok élethelyzetbeli gondjaira megfelelő válaszokat tud adni. Éppen ezért én a magam részéről és a szocialista frakció részéről támogatom a nemzeti és ifjúsági stratégia elfogadását, és ezt kérem képviselőtársaimtól is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
