KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Néhány megjegyzést szeretnék tenni az elhangzottakra, és engedjék meg, hogy reflektáljak is azon túlmenően, amelyet itt képviselőtársaim elmondtak, mert sajnos nem tudjuk elkerülni, úgy látom, ebben a Házban, hogy a költségvetésről ne essen szó, pedig még nem kezdődött el a tárgyalása. Úgyhogy engedelmükkel majd néhány keresetlen mondatot ehhez is szeretnék mondani.
Kósa Ádám képviselő úr említette ennek a jelnyelvi törvénynek a fontosságát, amivel én maximálisan egyetértek. Gondoljanak bele abba a helyzetbe, hogy ha a törvény elfogadásával akár a közoktatásban, akár az államigazgatásban, az önkormányzati rendszer működtetésében változások állnak be, milyen új világot nyit meg a hallássérült emberek számára ez a törvény. Gondoljanak bele abba a helyzetbe, hogy egyszerűen információkhoz sem tudtak hozzájutni azért, mert nem álltak rendelkezésre ezek az eszközök.
Kósa képviselő úr említette, hogy mennyire fontos lenne, hogy a munkaerőpiacon megbecsülve, adófizető polgárként élje meg egy hallássérült ember a mindennapjait. Persze, hogyha ezt a törvényt elfogadjuk, és a feltételeket megteremtjük, akkor sokkal több fiatalember kerül be sikeresen a középiskolába, sokkal több ember tud felsőoktatási intézménybe menni, sokkal több diplomás ember tud lenni a hallássérültek között.
Képzeljék el azt az oktatási rendszert, amikor egy pedagógus tartja a matematikaórát, és odafordul a táblához, és a másodfokú egyenletet kezdi magyarázni, miközben a hallássérült csak a tanár hátát látja, és nem tud a szájáról olvasni. Nyilvánvalóan nem fogja a matematikai példát megoldani és megérteni. Gondolják el azt a helyzetet, amikor földrajzórát tartanak egy középiskolában, és a tanár éppen Mongóliát magyarázza, és kitér arra, hogy szélsőségesen kontinentális éghajlata van, de ezt már a térkép felé fordulva mondja. Bemutatja Mongólia földrajzát, vízrajzát, flóráját, faunáját, de egy hallássérült ember ebből semmit nem fog érteni, hiszen a térkép felé fordulva magyarázza Mongólia hegy- és vízrajzát, flóráját és faunáját.
Ha szabad azt mondani, nekem volt egy példaképem, ez Szlovénia volt. Amikor az expozét mondtam, a végén tettem egy megjegyzést, hogy azért is van itt ez a törvény, mert közel egy évvel ezelőtt én ezt megígértem, hogy ide fog kerülni a Ház elé. Szlovénia számomra a példa, mert Szlovéniában nemcsak hogy a jelnyelvet ismerik el önálló nyelvként, hanem a magyar jelnyelvet is elismerik Szlovéniában önálló nyelvként, pedig néhány tízezer magyar nyelvű ember, anyanyelvű ember él a Muraközben. Én azt gondolom, hogy egész Európa példát vehet Szlovéniáról.
És akkor néhány dolgot engedjenek meg! Sándor Klára képviselő asszony hosszan foglalkozott az oktatással. Egyetlenegy megjegyzést szeretnék tenni arra nézvést, hogy a szülői oktatás, a szakemberképzés jelenleg is megvan, elindultak ezek a kezdeményezések, de messze nem elégségesek. A dátum a törvényben, a 2017 azért került megnevezésre, mert addig szeretnénk kiépíteni azt az oktatási rendszert, ahol a tanárok képzését is el kell végezni, hiszen nekünk olyan szakembereket, olyan pedagógusokat kell képeznünk a törvény elfogadása után, akik alkalmasak a bilingvális oktatásra. Ez a munka elkezdődött.
Persze, most is vannak olyan szülői tanfolyamok, szülői képzések, amelyek a szülőket készítik fel arra, hogy ha őnekik hallássérült gyermekük születik, akkor a szülői feladataikat hogyan lássák el - messze nem elégségesek. Egyetértek képviselő asszonnyal abban, hogy majd a későbbiek folyamán ide forrásokat csoportosítsunk át, és még több lehetőséget teremtsünk, hogy ne traumaként éljék meg a szülők ezt az ügyet.
Képviselőtársaim! Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy a hallássérült emberek nem beteg emberek, tehát őket nem gyógyítani kell, hanem olyan helyzetet kell teremteni akár a törvény által is, hogy lehetőségük legyen arra, hogy hozzáférjenek a legalapvetőbb információkhoz, hozzáférjenek a tudáshoz, hozzáférjenek az információkhoz, hozzáférjenek a műveltséghez, hozzáférjenek a kultúrához. Többen említették a média ügyét. Én azt gondolom, hogy nagyon jó úton indult el a törvény a médiával kapcsolatosan.
2003-ban kezdődött el a jelnyelvi tolmácsszolgálatok országos hálózatának kialakítása, és 2005-ben már megyei szintű tolmácshálózattal is rendelkeztünk, és 2007 óta a siketvak személyek számára is szükséges a tolmácsolás, és biztosítjuk 2007 óta a siketek, vakok számára is a jelnyelvi tolmácsolást.
A jelnyelvi tolmácsképzés már 1983-ban elindult, igaz, hogy 2003-ig csak tanfolyami formában. Ha jól emlékszem, a kezdet kezdetén 60 órás tanfolyam keretében lehetett a jelnyelvi tolmácsolást elsajátítani. Gondoljanak bele abba a helyzetbe, hogy ez jelenleg már 1200 órás képzést fed le.
(10.30)
Természetesen nem azt állítom, hogy aki régen 60 órás tanfolyamot végzett csak, az nem lehet jó jeltolmács, mert lehet, hiszen a praxisból adódóan nagyon sok mindent elsajátíthatott, de azt gondolom, hogy egy 1200 órás jeltolmácsképzés meglehetősen alapos.
Kedves Képviselőtársaim! Borzasztóan fontosnak tartom azt, hogy néhány fogalmat tisztázzunk, és erre is jó ez a jelnyelvi törvény. Itt a felszólalásokban is, mondhatnám azt, hogy elszólások voltak, de a magyar társadalom eleddig nem volt arra berendezkedve, hogy a definíciókat pontosan használja. Tévedés ne essék, nem szeretnék senkit megsérteni, és most név nélkül mondom, nincs olyan, hogy süketnéma. Vannak siketek, vannak némák, vannak hallássérültek, vannak siketvakok, de nincs olyan, hogy süketnéma. Szeretném azt is mondani képviselőtársaimnak, nincs olyan, hogy fogyatékkal élő. A fogyaték egy katonai definíció. Akik voltak katonák, bizonyára pontosan tudják, mit jelent a fogyaték. A fogyaték az az elveszett hadianyag, amivel nem tudnak a hadgyakorlat után elszámolni. Vannak fogyatékos emberek, de ők nem fogyaték. Még valamit: nincsenek süketek. A süket az a hülye szinonimája. Ha valaki süketel, akkor hülyeségeket beszél. A hallássérült ember siket és nem süket. Erre is jó ez a törvény.
Herényi képviselőtársam említette volt, hogy nagyon sok mindent végig kell majd a törvény elfogadása után gondolni. Valóban így van. Említettem már az expozéban is, illetve több képviselőtársam is említette az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmának definiálását. Azért azt is tudnunk kell, hogy miben is akarunk mi egyenlő esélyű hozzáférést hallássérült honfitársainknak. A szolgáltatásokban, az épületekben, az információkban, az Európai Parlamentben, az Országgyűlésben, a helyi önkormányzatokban. Hiszen azt gondolom, ha nemcsak Kósa Ádám fogja képviselni Magyarországot az Európai Parlamentben, vagy nemcsak Kósa Ádámnak lesz lehetősége arra, hogy felszólaljon a Magyar Országgyűlésben, ha a 3200 települési önkormányzatban jó néhány hallássérült embert fognak megválasztani önkormányzati képviselőnek, akiből tanácsnok, alpolgármester, polgármester lesz, akkor az egész intézményrendszerünket hozzá kell ehhez egy kicsit igazítani.
Szeretném megemlíteni azt képviselőtársaimnak is, hogy egyes eljárási törvényeket, ahogy Herényi képviselő úr mondta, hozzá kell igazítani, ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés. Hozzá kell igazítani, és részben egységesíteni kell, részben korszerűsíteni kell néhány jogszabályt. Törvényjavaslatokkal fogunk élni. Hozzá kell igazítani a közigazgatási hatósági eljárás szabályait, hozzá kell igazítani a szabálysértési eljárást, hozzá kell igazítani a büntetőeljárást, a polgári perrendtartást és egyes közjegyzői eljárásokat is hozzá kell majd a törvényhez igazítani. Tehát biztos, hogy van munkánk, biztos, hogy van teendő.
Nagyon nagy eredménynek tartom azt, hogy az állam évente országosan 36 ezer ingyenes tolmácsolt órát biztosít a jogosult személyek számára, ami egy-egy személynél maximálva van évente. Jelenleg mintegy 33 órát biztosítunk, és erre mintegy 350 millió forint költségvetési forrást tudunk fordítani. Ezt a 33 órát szeretnénk felemelni 36 órára. A tanuláshoz való jog kiemelt kezelése érdekében az éves, maximum 120 órás kereten felül, merthogy egy-egy személy ennyit kaphat a 36 ezer órán belül, ezen túlmenően lehetőséget teremtünk gimnáziumban, szakközép- és szakiskolákban tanévenként további 120 órára, lehetőséget teremtünk a felsőoktatásban szemeszterenként további 60 órára, lehetőséget teremtünk a felnőttképzésben a képzési óraszám 20 százalékának megfelelő mértékű további térítésmentes tolmácsolásra. Ezek, azt gondolom, nagyon nagyszerű dolgok, nagyszerű ügyek. Ezt a legmesszebbmenőkig üdvözlöm.
Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg befejezésképpen, hogy elmondjam, lévén Hirt Ferenc képviselő úr tegnapi interpellációját, nem mondom, hogy megismételte, de utalást tett rá: ma reggel 8 órakor a fogyatékosszervezetek képviselőivel egyeztetés zajlott a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, és a következőkben állapodott meg az ott jelen lévő Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, valamint az Autisták Országos Szövetsége.
Az érdekvédelmi szövetségek a válsághelyzetre tekintettel tudomásul veszik a költségvetési támogatás csökkentését, de csak olyan arányban, ami más költségvetési sorok esetében is érvényesül átlagosan. Egyetértenek azzal, hogy a 2010. évi támogatás úgy kerüljön meghatározásra, hogy az ernyőszervezet érdekvédelmi tevékenységéhez az egyes érdekvédelmi szövetségek neve mellett szerepeljen egységes összeg, de 50 millió forintnál nagyobb mértékben, azaz növekedjen az automatizmus. Megállapodnak abban, hogy a jogszabályban előírt feladatokhoz - lásd a Meosz lakás-akadálymentesítési támogatása és gépjárműszerzési és átalakítási támogatása - külön soron legyen támogatás. Megállapodnak abban, hogy a tagszervezetek támogatásának keretösszege egy összegben kerüljön beépítésre a fogyatékos személyek országos és regionális szervezeteinek támogatása soron, de a pályáztatással kapcsolatos eljárásrend kidolgozására is kerüljön sor.
A 2. pontban pedig az egyes keretösszegek konkrét meghatározását, illetve a felhasználás módját 2009. október 8-ig kidolgozott külön megállapodásban kell rögzíteni. Aláírta a tárca, az Autisták Országos Szövetségének képviselője, az Éfoész képviselője, a Meosz képviselője, a Sinosz képviselője és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségét képviselő ügyvezető elnök.
Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)
