DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A múlt esztendő a 2006-ban kezdődött költségvetési konszolidáció meghatározó és gyakorlatilag a folyamatot jelentős részben lezáró éve volt. A kormány 2006-ban alapvető költségvetési kiigazításra, valamint az államháztartás legfontosabb rendszereinek jelentős átalakítására, reformjára vállalkozott. Ez a folyamat már 2006 második felében megkezdődött, 2007-ben folytatódott, és bár jelentős volt az ellenállás, komoly ellenszélben kellett továbbvinni, 2008-ban számos eredményt is hozott. A legfontosabb eredmény, hogy két és fél év alatt nagymértékű, a bruttó hazai termék mintegy 5 százalékának megfelelő kiigazítás ment végbe az államháztartási egyensúlyban.
Induláskor az a veszély fenyegetett, hogy 2006 végén az államháztartás hiánya GDP-arányosan akár két számjegyű is lehet. Ezért került sor a gyors beavatkozásra, amelyhez párosultak azok a reformintézkedések, amelyek a megszerzett egyensúly hosszú távú fenntartását szolgálták.
(10.40)
Az induló évben, 2006-ban végül is az eredményszemléletű hiány megfelelő keretek között maradt, a következő esztendőben pedig a várt 6,8 százalékkal szemben 4,9 százalékra mérséklődött, és tavaly, vagyis abban az évben, amelyről most számot adunk, 4 százalék alá került, egészen pontosan 3,4 százalék lett. Úgy gondolom, ebbe a folyamatba ágyazva lehet elhelyezni és megfelelően értékelni a zárszámadási beszámolóban leírtakat, azokat a történéseket, amelyek a múlt évi államháztartási gazdálkodást jellemzik.
Tisztelt Országgyűlés! Nézzük tehát, mi is történt a múlt esztendőben, melyek voltak a legfontosabb reálgazdasági folyamatok! A múlt évre már tagadhatatlanul rányomta bélyegét az a globális pénzpiaci krízis, amely az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, szétterjedt szinte az egész világon, és világgazdasági válságba torkollott. Ám amikor a múlt évi költségvetést terveztük, 2007 második félévében még sem a prognosztizálással foglalkozó nagy nemzetközi szervezetek, sem a hazai elemzők nem látták előre az amerikai jelzálogpiacról kiindult és 2008-ra globálissá vált pénzügyi és gazdasági válság következményeit.
2008 első félévében még, az egyensúlyjavítást célzó sikeres kiigazító lépések megtörténte után újból növekedésnek indult a GDP üteme, ezután azonban a külső feltételek drasztikus romlása megakadályozta ennek a folyamatnak a további kibontakozását. Így 2008 egészében az előző évhez képest a bruttó hazai termék az eredetileg számított 2,8 százalék helyett csak 0,6 százalékkal növekedett. Termelési oldalon 2008-ban a kedvező időjárási körülmények következtében jelentős részben a mezőgazdaság teljesítménye járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipari termelés volumene ugyanakkor stagnált. A termelési dinamika a második negyedévtől kezdődően gyors ütemben lassult, az év második felében a lassulás már erőteljes csökkenésbe fordult át, ami egyértelműen a globális válság begyűrűzésének a következménye.
A legnagyobb teljesítménycsökkenés az exportorientált nagyvállalati körben volt megfigyelhető. Az utolsó negyedévben a külső kereslet drasztikus csökkenése gyors reakcióra késztette a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozásokat, ami a kölcsönzött és a részmunkaidős alkalmazottak elbocsátásában, a műszakszámok, a munkanapok számának csökkentésében, illetve kényszerleállásokban is megnyilvánult. Az építőipari termelés volumenének 6,3 százalékos csökkenésében a visszaeső vállalati beruházások és a háztartási szektor lakásberuházásainak elmaradása játszott szerepet.
A piaci szolgáltatások az év során nagyobb mértékben csökkentek 2007-hez képest. A nem piaci szolgáltatások - közigazgatás, oktatás, egészségügy - hozzáadott értéke a 2006-2007. évi kiigazító intézkedések kifutásával újfent emelkedett. A GDP felhasználási oldalán a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2008 egészében így 2,6 százalékkal csökkent. Az államháztartás fejlesztései 2008 egészében jelentősen elmaradtak az előző évitől, míg a kedvezőtlen gazdasági helyzet, a csökkenő profitkilátások és visszaeső megrendelések miatt 2008-ban a versenyszféra beruházásai is csökkenést mutattak. A háztartások és kisvállalatok beruházási hajlandóságának élénkülése nem tudta ellensúlyozni az állami és vállalati szektor romló beruházási teljesítményét. A háztartások fogyasztása 2008-ban lényegében az előző év színvonalán maradt, ezen belül azonban a természetbeni társadalmi juttatás több mint 2 százalékkal nőtt, míg a háztartások fogyasztási kiadása 0,7 százalékkal csökkent. A visszaesésben szerepet játszott a fogyasztási hitelek feltételeinek ismert szigorítása, valamint a lakosságnak a kezdődő gazdasági válság miatti óvatosabb évközi költekezése.
Tisztelt Országgyűlés! Tavaly a közösségi fogyasztás az év egészében csökkenést mutatott, ezen belül az utolsó negyedévben nagymértékben esett vissza. Igaz, ennek módszertani okai vannak, ennek ugyanis nagyrészt az volt az oka, hogy 2007 utolsó negyedévében érkeztek meg a Gripen vadászgépek, amelyek jelentősen megnövelték a közösségi fogyasztást, ezzel magas bázist teremtve a 2008. évinek.
A világszerte tapasztalható dekonjunktúra a magyar külkereskedelemre is rányomta bélyegét. A hazai és külföldi keresletcsökkenés következtében mind az export-, mind az importnövekedés üteme lényegesen lassult a korábbi időszakhoz képest, 2008 egészében a nettó export-hozzájárulás a növekedéshez ugyanakkor pozitív maradt. 2008-ban az áruforgalmon belül az import árindexe nagyobb mértékben emelkedett az exporténál, így a cserearány jelentős romlást mutatott.
Az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés 2008-ban 6,1 százalék volt. Az agrártermékek 2006-tól tartó gyors drágulása és az energiaárak folyamatos emelkedése hatására az év elején az inflációs ráta magas volt, augusztusig csak alig csökkent. A világgazdasági helyzet és a kilátások romlása következtében szeptembertől az inflációs folyamatok drasztikusan megváltoztak, a ráta gyorsan csökkent, decemberre 3,5 százalékra esett. De nemcsak a ráta mérséklődött, az átlagos árszint novemberben és decemberben már a májusi szint alá csökkent. Az árindex év végi gyors csökkenése más európai országokban is jellemző volt, a 2007 közepétől tartó gyorsuló inflációs trend 2008 közepére megfordult. 2008 folyamán a folyó fizetési mérleg hiánya 8,9 milliárd euró, azaz a GDP 8,4 százaléka volt. A hiány a bázisidőszakhoz képest 2,3 milliárd euróval növekedett így. A tőkemérleg egyenlege a 2007. évi értékkel megegyezett, így a külső finanszírozási szükséglet a bruttó hazai termék 7,4 százalékát tette ki.
A munkaerőpiacot a tavalyi év első öt hónapjában még pozitív tendencia jellemezte, az év végén azonban a külső dekonjuktúra begyűrűzésével ismét a létszámcsökkentés lett mértékadó. A tavalyi év egészében a nemzetgazdaság alkalmazottainak létszáma gyakorlatilag stagnált, a versenyszféra létszámának közel 1 százalékos növekedése, illetve a közszféra létszámának 3 százalék feletti visszaesése mellett. A munkanélküliségi ráta az év átlagában 7,8 százalékos volt. A bruttó átlagkeresetek a tavalyi évben 7,5 százalékkal nőttek. A béralakulás a termelőszektorban gyakorlatilag moderáltnak volt tekinthető, mind a bruttó, mind a rendszeres keresetek alatta maradtak a versenyszféra átlagának.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvény az államháztartás 2008. évi pénzforgalmi hiányát 1221,8 milliárd forintban, azaz a bruttó hazai termék 4,5 százalékában határozta meg. Az évközi adatok azonban már folyamatosan jelezték, hogy a hiány a tervezettnél kisebb lesz. Az egyensúly javulásában több tényező is szerepet játszott. Egyrészt a vártnál magasabb mértékben teljesültek az adó- és járulékbevételek, másrészt pedig egyes kiadási tételek elmaradtak a tervezettől, így a bevételi oldalon a vártnál magasabbak lettek a társas vállalkozások különadói a decemberi magasabb feltöltések következtében, továbbá a magánszemélyek különadói, valamint a személyi jövedelemadó-bevételek, főként az adóköteles jövedelmek tárgyévi növekedéséből, valamint a 2008. évre megvalósított adóváltozásokból fakadóan. A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei és befizetései jelentős mértékben haladták meg a tervezett összegeket. Emellett az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, az uniós bevételek, valamint az egyéb bevételek is túllépték az előirányzatot.
A kiadási oldalt tekintve az előirányzatnál alacsonyabban alakultak többek között az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, a fogyasztóiár-kiegészítések, a lakástámogatások, valamint a kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál is jelentős megtakarítás képződött. Ezenfelül elmaradtak az előirányzattól a társadalombiztosítási alapok kiadásai közül a gyógyszer- és táppénzkiadások, valamint a gyógyászati segédeszköz-támogatások is. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az előirányzathoz képest magasabb kiadások is terhelték a költségvetést, így az előirányzatot meghaladóan alakultak a nyugdíjkiadások, valamint az egyedi és normatív támogatások. A központi költségvetési szervek kiadásai - a tartalék-előirányzatok felhasználását figyelembe véve - nagyrészt a bevételi többletekkel összhangban lépték túl a tervezettet.
(10.50)
Az önkormányzatok gazdálkodását tekintve az alrendszer a tervezett 111,1 milliárd forintos hiány helyett 15,6 milliárd forintos szufficittel zárt, amely elsősorban a felhalmozási kiadások tervtől alacsonyabb alakulásának a következménye. Összegezve tehát: a bevételi és kiadási tételek eredményeként az éves pénzforgalmi hiány a GDP 1,1 százalékával lett kedvezőbb az előirányzatnál. 2008-ban tehát az államháztartás pénzforgalmi hiánya 893,7 milliárd forintban, azaz a GDP 3,4 százalékában teljesült.
Tisztelt Országgyűlés! Az állami vagyongazdálkodást tekintve a 2008. évi költségvetési tervezés során a vagyontörvény 2007. évi évközi hatálybalépésével összefüggésben az előirányzatok tervezésénél sajátos módszert jelentett, hogy a vagyonfejezet előírásai részben a három jogelőd szervezet - azaz a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. - önállóan megtervezett 2008. évi előirányzatai alapján, másrészt pedig a korábban más fejezetekben elszámolt, az állami vagyon hasznosításával összefüggő előirányzatok figyelembevételével került kialakításra. Ebből adódóan a vagyonfejezet 2008. évi előirányzatai tekintetében szükségképpen nemcsak számos bizonytalansági elem érvényesült, de emiatt a fejezet előirányzatainak teljesüléséről önmagában is nehéz a számadatok egyszerű egybevetésével valós képet kialakítani a rábízott állami vagyonnal való gazdálkodás eredményességét illetően.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a rábízott vagyonhoz kapcsolódóan összességében 79,7 milliárd forint fejezeti és finanszírozási bevételt realizált, amely a vagyonkezelési tervben előírt érték 68,9 százaléka. Kiemelendő, hogy a bevételelmaradással összhangban a kiadások is csökkent mértékben, a tervezetthez képest 74,2 százalékos szinten, 71,6 milliárd forint értékben teljesültek, köszönhetően annak, hogy jelentős megtakarítást értek el a korábbi értékesítésekhez kapcsolódó kiadásoknál. A kiadáscsökkentést mérsékelte a tervezett tőkeemelés jelentős túlteljesülése, aminek megítélésénél figyelembe kell venni a válsággal való összefüggéseket, tekintettel arra, hogy ez a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-nél valósult meg. Ez a 6 milliárd forint összegű tőkeemelés közvetetten a vállalkozói, illetve önkormányzati szektor élénkítését szolgálta.
Tisztelt Ház! A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy 2008-ban egy korszakosnak mondható átalakulás után lévő központi intézményrendszer kezdte meg a működését. A kormány számára a kisebb és hatékonyabb államra vonatkozó célkitűzésnek és a konvergenciaprogram teljesítésének alapvető feltétele a központi szervezetrendszer átalakítása volt. Ez sikeresen megtörtént, hozzávetőlegesen 15 ezer fővel csökkentve a foglalkoztatottak számát, s 47 milliárdos tartós, realizált éves megtakarítást eredményezett ezáltal.
A 2008. évi működést és gazdálkodást még nem érintette, de meg kell említeni, hogy ennek az évnek a végén fogadta el az Országgyűlés a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló úgynevezett státustörvényt, amelynek alkalmazása idén meg is kezdődött. Az új szakfeladatrenddel az államháztartás tevékenységstruktúráját hitelesen bemutató, a feladatalapú tervezést lehetővé tevő eszköz került kidolgozásra.
Visszatérve a 2008. évi költségvetés végrehajtására, a központi költségvetési szervek és fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások éves kiadásaira fordított összeg, amely közel 4000 milliárd forint, az előző évi kiadásokhoz képest 5,6 százalékkal csökkent. A számokban is tetten érhető tehát a tágan értelmezett állami működés kiadásainak tudatos csökkentése.
Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma 245 400 fő, az előző évi létszámhoz képest összességében mintegy 6500 fővel csökkent. Az ebből eredő egyszeri többletkiadások kompenzálására szolgáló céltartalék terhére 11,7 milliárd forint került kifizetésre.
Legnagyobb mértékben a közalkalmazotti szféra létszáma mérséklődött, több mint 5 ezer fővel. Ennek meghatározó része továbbra is az egészségügyi ellátórendszerben - mintegy 2250 fő -, illetve az oktatás rendszerében, illetve az oktatási intézményeknél jelentkezett, ez utóbbinál 1150 fő. A Magyar Honvédség vezérkari szervezeteinél közel 1300 fős leépítés történt. A köztisztviselői létszám mintegy 2000 fővel nőtt, nagyobbrészt az APEH, kisebbrészt a Magyar Államkincstár feladatainak bővítése révén.
A 2008. évi illetmények alakítása során a korábban elért bérszínvonal reálértékének szinten tartása volt a cél, ezt szolgálta az 5 százalékos bérfejlesztés, illetve a két részletben nyújtott eseti keresetkiegészítés. Az egy főre jutó összes kereset a közszféra egészére nézve a 2007. évi teljesítéshez képest azonos szerkezetű összehasonlításban 6,2 százalékos mértékben nőtt.
Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék kitérni az államháztartás nagyságát tekintve második alrendszerének, a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának meghatározó jelentőségű múlt évi költségvetési folyamataira. Az alrendszer 2008-ra tervezett egyenlege közel 2 milliárd forint többlet volt, a teljesítés azonban 67,5 milliárd forintos hiányt mutat. A tervezettnél kedvezőtlenebb költségvetési pozíciót alapvetően egyes kiadások túlteljesülése okozta. A kiadási többlet döntően a nyugellátások körében keletkezett, a bevételek viszont csak minimálisan, 7,4 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, ez döntően a járulékbevételek és hozzájárulások körében keletkezett.
A társadalombiztosítás két pénzügyi alapja eltérő költségvetési pozícióval zárta a múlt évet, az Egészségbiztosítási Alap egyenlege gyakorlatilag nullszaldós, míg a Nyugdíj-biztosítási Alap hiánya 67,6 milliárd forint lett. Ez utóbbi esetben az alap hiánya természetesen nem befolyásolta az ellátások folyósítását, hiszen a költségvetési törvény szabályai szerint a központi költségvetés kamatmentes hitelt nyújtott a pénzügyi hiány fedezetére, így garantált az ellátások évközi folyósításának biztosítása - mint mindig.
Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban a 2008. évi teljesítés néhány jellemzőjét szeretném bemutatni. A bevételi oldalt tekintve két fontos körülményt említek. A munkáltatói és biztosítotti járulék mértéke, két pénzügyi alap közötti megosztása lényegesen módosult a tavalyi évben. Ez azt jelentette, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetendő munkáltatói járulék mértéke 3 százalékponttal, a biztosítotti nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal nőtt. Erre a változtatásra azért volt szükség, hogy biztosítsuk a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugdíjak fedezetét. Ez 2007-ben még a két alap közötti pénzeszközátadással valósult meg.
Hasonlóan a korábbi évekhez, a központi költségvetés bevételei egy részének átadásával 2008-ban is kiegészítette a két pénzügyi alap bevételeit. A központi költségvetési hozzájárulások összege 878,2 milliárd forint volt, ami az összes bevétel mintegy 20,4 százaléka. A kiadási előirányzatok közül a legnagyobb tételt a nyugellátási kiadások 2891,7 milliárd forintos összege tette ki, amely az előző évhez képest 10,7 százalékos növekedést mutat. Ebben a növekedésben több tényező hatása is megjelent. 2008-ban három alkalommal került sor nyugdíjemelésre, ezek együttesen 7,3 százalékkal növelték a nyugdíjakat a megelőző évihez képest. Az emelések mintegy 2,7-2,8 millió főre terjedtek ki, és ha figyelembe vesszük a kiegészítő ellátások számát, akkor csaknem 3,5 millió ellátást érintettek.
2008-ban megtörtént a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló törvény előírásainak megfelelően az 1991-1996 között megállapított saját jogú nyugellátások emelése. Ennek általános mértéke 4 százalék volt, de a törvény lehetőséget adott meghatározott feltételek teljesülése esetén további emelésre is. Az érintettek létszáma közel 700 ezer főt jelentett.
(11.00)
Végezetül: 2008-ban is működött a méltányossági nyugdíjemelés, nyugdíj-megállapítás és az egy összegű segély intézménye.
Tisztelt Országgyűlés! A második legnagyobb kiadási előirányzatot képviselő gyógyító-megelőző ellátásokra felhasznált összeg 757,2 milliárd forintot tett ki, ami az előirányzatot mintegy 15,8 milliárd forinttal haladta meg. Az előirányzatnál nagyobb felhasználást a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz jogcímcsoporton jelentkező megtakarítás biztosította, miközben év közben az előirányzaton belül a különböző kasszák között is történtek átcsoportosítások. Ezek az intézkedések az egészségügyi ellátórendszer működését terhelő feszültségek enyhítését célozták.
Az alrendszer 2008. évi költségvetésének teljesítése keretében végezetül a gyógyszer-támogatási kiadások alakulásáról szeretnék néhány szót ejteni. A költségvetési törvény az előirányzatot 347,9 milliárd forintban határozta meg, ami év közben a kormány- és fejezeti hatáskörű átcsoportosításokat követően 326,5 milliárd forintra módosult. A teljesítés 325,7 milliárd forint volt, ami csak minimális mértékben, mintegy 2,1 milliárd forinttal haladta meg a 2007. évi teljesítést. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a 2007-ben meghozott intézkedések nemcsak rövid távon, hanem középtávon is megteremtették a gyógyszer-támogatási rendszer egyensúlyát.
Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok a közfeladat-ellátás jelentős letéteményesei, ezért a zárszámadás során, mint minden évben, érdemes néhány szót szólni külön is az önkormányzatok gazdálkodásáról. Az önkormányzatok 2008-ban 3530 milliárd forint tárgyévi bevételből gazdálkodtak, ez 5,4 százalékkal magasabb az előző évinél. A hitelműveletek nélkül számított bevételeik és kiadásaik egyenlege sok éve nem tapasztalt módon pozitív volt, 15,6 milliárd forint szufficittel zárták az évet. Ezen belül szigorú gazdálkodásra utal, hogy a folyó működési bevételek és kiadások egyenlege közel 128 milliárd forint lett, ami lehetőséget teremtett arra, hogy ennek jelentős részét felhalmozásra fordítsák.
Természetesen önkormányzattípusonként vizsgálva a kép ennél árnyaltabb. Az adósságállomány 2008. december 31-én 947,4 milliárd forint volt, és főként hosszú lejáratú beruházási és fejlesztési célú hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származott. 2007-ről 2008-ra 208,6 milliárd forintról 441,8 milliárd forintra, azaz több mint a duplájára nőtt az ebből származó forrás. A kötvénykibocsátásból eredő tartozásállomány a nem megyei jogú városi önkormányzatoknál a legjelentősebb, őket a megyei jogú városok, valamint a megyei önkormányzatok követik. Ezzel együtt látjuk azt is, hogy a betétállományuk 500 millió forintot meghaladó, ami 150 milliárd forinttal több az előző évinél. (Sic!)
Az önkormányzati fejlesztések forrásait döntő részben az Európai Uniótól kapott pénzeszközök és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás teszi ki. Ezek mintegy 140 milliárd forintra teljesültek, ami az előző évhez képest 4,1 százalékos növekedést jelent. E forrásokat az önkormányzatok döntő részben környezetvédelmi, városfejlesztési, oktatási és egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési célokra használták fel.
A közfeladat-ellátásban a többcélú kistérségi társulások egyre növekvő szerepet töltenek be, javítva ezzel a helyi önkormányzati szféra egészének hatékonyságát is. Tevékenységükre jellemző, hogy az nemcsak az általuk nyújtott közszolgáltatási, tehát közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési, mozgókönyvtári feladatokat, hanem a kistérségi fejlesztési tanácsi feladatokat, tehát a gazdasági szerkezet és infrastruktúra modernizálását, a helyi foglalkoztatás feltételeinek javítását, a környezetvédelem, a kulturális és turisztikai értékek megőrzésének ellátását is felöleli.
A központi költségvetés szempontjából rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok szigorú gazdálkodásához az állami hozzájárulások és támogatások fegyelmezettebb igénybevétele, illetve elszámolása is társult, nem utolsósorban a Magyar Államkincstár tevékenységében eredményesen működő folyamatba épített ellenőrzésnek köszönhetően.
Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadási törvény 9. §-a foglalkozik az egyházi közoktatási intézményfenntartók, illetve az egyházi szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményfenntartók kiegészítő támogatásaival. Ezen az előirányzaton a normaszövegben még kipontozottan szerepelnek a kérdéses összegek, amelynek az az oka, hogy a kormány folyamatosan tárgyal ez ügyben az érdekeltekkel, és közös megállapodásuk alapján bizottsági módosító indítvány formájában kerülnek ezen előirányzatok, mint mindig, a zárszámadási törvényben véglegesítésre.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Ház! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az Állami Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amelyet ez úton is szeretnék megköszönni.
A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és a még fennálló hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet. A Számvevőszék a jelentésében megemlíti, hogy a 2008. évi zárszámadás ellenőrzése során a Számvevőszék és a fejezetek ellenőrzési szervezetei által lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi vizsgálatok alapján a központi költségvetés kiadási főösszege 92 százalékának megbízhatóságát minősítették. A minősítések alapján a központi költségvetés zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességében megbízhatóak, állapítja meg az Állami Számvevőszék, mint ahogyan azt is, hogy a törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak egymással.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a számvevőszéki jelentés számos javaslatot fogalmazott meg a kormány és miniszterei, így természetesen a pénzügyminiszter számára is, amelynek vizsgálata és lehetőség szerinti figyelembevétele folyamatban van.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot megtárgyalni és ezt követően elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
