GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Közismert, hogy a Fővárosi Ítélőtábla idén július 2-i döntésével feloszlatta a Magyar Gárdát, a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, illetve az annak keretei között, attól elválaszthatatlanul működő Magyar Gárda Mozgalmat. Sokan azt gondolták, azt gondoltuk, hogy ez az ítélet vízválasztó lesz. Attól tartok azonban, hogy az azóta eltelt idő történései ismeretében másképpen lesz ez az ítélet vízválasztó, éppen a kialakult jogalkalmazói gyakorlat ellentmondásos volta miatt.
A feloszlatást követően a gárdisták és a gárdistákat szervező politikai erő, a Jobbik képviselői nyíltan semmibe veszik a másodfokú jogerős bírói ítéletet. Folytatják a Magyar Gárda szervezését, hétről hétre az ország különböző pontjain látványos eseményekkel demonstrálják, hogy velük szemben már nem lehet fellépni. Erősek vagyunk, jövünk, üzenik, és közben semmibe veszik törvényeinket, alapjogainkat. Nyíltan és következmények nélkül szervezik újra, pontosabban: tovább a gárdát, bár ezt egyértelműen büntetni rendeli a Btk.
A gárdisták látványos erődemonstrációkkal nem egyszerűen provokálják a jogállam intézményeit, hanem gyengítik, kikezdik tekintélyét a sokasodó jogalkalmazói következetlenségek miatt. Pár hónapja még volt olyan esemény, ahol az ítélet meghozatalát követően egyértelműen határozottan lépett fel a rendőrség, feloszlatta a gárdistákat, eljárt velük szemben. Újabban azonban egyre zavarba ejtőbb a Magyar Gárdát szervezőkkel szembeni jogalkalmazás. Nem kívánok hosszasan kitérni az ismert példákra.
Rossz volt látni, amikor a Magyar Köztársaság bíróságának, a bíróság ítélkezési gyakorlatának megszégyenítésére a gárda tagjai megjelentek a bíróságon, sorfalat álltak egy ítéletben elmarasztalt cimborájuk tiszteletére. Alig két hete Kerepesen, a tudósítás szerint a helyszínre kivonult rendőrökkel szemben az alakzatba rendeződött gárdisták sorfalat vontak egy magántelek bejárata előtt, és biztosították a csendőrök eskütételének befejezését, igen, a Magyar Köztársaság rendőrségével szemben.
Szombat éjjel Kiskunlacházán 80-100 gárdista tette világossá, hogy részt kérnek az állam és szerveinek erőszak-monopóliumából, és készek kézbe venni az igazságszolgáltatást. Vasárnap pedig ugyancsak Kiskunlacházán, annak közterületén, jobbikos szervezésben, náci mintára folyhatott a zsidókat és cigányokat bűnbaknak kijelölő esemény, amelyet a gárda biztosított. Eközben csekély létszámú rendőrök a megfigyelő pozíciójából vették tudomásul a történteket, pedig a vonatkozó jogszabályok alapján az egységes rendőri fellépésre ebben az esetben is lett volna eljárási és anyagi-jogi lehetőség.
Érzékelhető, hogy bizonytalanok a helyi rendőrkapitányságok vezetői, mit is tegyenek az ilyen helyzetekben. Nincs egységes joggyakorlat. A rendőrségi törvény 4. § (2) bekezdése alapján a kormány a rendészetért felelős minisztere útján irányítja a rendőrséget, míg a 6. § (3) bekezdése alapján az országos rendőrfőkapitány a rendőrség minden szerve számára kötelező utasítást adhat ki. Így az országosan egységes joggyakorlat kialakítása érdekében mindkét szereplő jogosult intézkedni.
Kérdezem a kormány jelen lévő képviselőjétől, tettek-e ez irányú lépéseket. Készült-e az ítélet ismeretében a jogalkalmazást segítő állásfoglalás? Tettek-e bármilyen lépést annak érdekében, hogy egységesen alkalmazzák az ítélet figyelembevételével a vonatkozó jogszabályokat a helyi rendőrkapitányságok? Legalább ennyire lényeges kérdés, ha nem az alapkérdés az, hogy fellép-e végre kellő határozottsággal a jogalkalmazó rendőrség és ügyészség azokkal szemben, akik a gárdát szervezik, hiszen ezek a személyek egyértelműen visszaélnek az egyesülési joggal. A visszaélés vétségét követik el, amelyért előállíthatóak, és ellenük a Btk. 212. §-a alapján büntetőeljárás indítható.
Aki a gárda működéséhez szükséges szervező magatartást tanúsít, például gárdistaavatást, tüntetést szervez, hirdet, finanszírozza a szervezést, döntést hoz vagy utasítást hoz a gárda által folytatott tevékenységgel összefüggésben, az bűncselekményt követ el. Ez nem lehet vita tárgya. Ennek ellenére ez a tevékenység jelenleg egy párttal nyíltan, szervezetten, és úgy tűnik, következmények nélkül zajlik.
Meggyőződésem szerint a jogállam tekintélyének, ítélkezési gyakorlatának védelmében egységesen kell kiállnunk alkotmányos alapértékeink védelmében, az egységes és határozott jogalkalmazói gyakorlat mellett. Ez egy olyan kérdés, amiben biztos, hogy egyetértésre kell jussunk a patkó mindkét oldalán, itt és most, minél előtt. Ha pedig ezt valamennyien elfogadjuk, akkor asztalhoz kell ülnünk, tárgyalóasztalhoz, és megvitatni, milyen lépéseket tehetünk közösen, akár jogalkotóként is az alkotmányos normáink védelme, érvényesülése érdekében.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
