ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Valóban igen helyénvaló, hogy ma megemlékezünk erről a millenniumról, megemlékezünk elsősorban arról a kitartásról és hitről, amelyik megtartotta Erdélyben ezt az egyházmegyét. A képviselő úr megemlékezett a püspökökről, akik börtönt, mártíromságot vállaltak ezért a hitért és magyarságukért. Emlékezzünk meg az egyszerű népről is, amelyik ezer éven keresztül kitartott katolikus hite mellett, kitartott magyarsága mellett, nyelve és nemzete mellett akkor is, amikor nemzeti megosztottság okán, az aktuális hatalom türelmetlensége okán vagy éppen a vallási viták okán ez nem volt könnyű, és nem volt egyszerű.
A gyulafehérvári egyházmegye, amelyet Szent István hozott létre - mint az akkori Magyarország legkeletibb egyházmegyéjét -, ahogyan a képviselő úr történelmi ismertetéséből is kiderült, szinte mindig végvárhelyzetben volt, mindig abban a helyzetben volt, hogy körülvette valamifajta fenyegetés, valamifajta veszély. Ott mindig nehezebb volt a szolgálat, mindig nehezebb volt megtartani a hitet és megtartani a magyarságot, éppen ezért azt kell mondanunk – ahogyan az egyházmegye körlevele is választotta az Illyés Gyula-idézetet –, hogy bizony az ezerévi megmaradás sok-sok küzdelmet, sok-sok nehézséget, sok-sok áldozatot jelentett Erdély katolikus magyar népe számára.
Csak azt kívánhatjuk együtt, hogy a következő ezer évben ne kelljen már ekkora áldozatokat hozni, egy kicsit könnyebb legyen, egy kicsit egyszerűbb legyen, kicsit több egyetértés, több békesség és több megértés vegye körül az egyházmegye munkáját. Ezt kívánom ma a gyulafehérvári egyházmegyének, és elsősorban kívánom Erdély katolikus magyar népének.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
