KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Több törvényt, így a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló '97. évi LXXXIII. törvényt, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt, valamint a családok támogatásáról szóló '98. évi LXXXIV. törvényt módosító előterjesztéssel olyan törvényjavaslat megvitatását és elfogadását indítványozom a tisztelt Háznak, amely prioritást biztosít a gyermekek érdekeinek.
A javaslat előkészítésében részt vevők azzal a meggyőződéssel végezték munkájukat, hogy eredményesen szolgálják a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekvédelmi törvény módosítása alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, de érthető okokból megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamilyen okból családot helyettesítő védelemre szorulnak.
Külön szeretnék szólni azokról is, akik hivatásként végzik a gyermekvédelmi tevékenységet, és e helyről, innen a parlamentből is megköszönöm áldozatos munkájukat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások több mint kétmillió, 0-18 év korú gyermeket érintenek, mintegy 204 ezer veszélyeztetettként nyilvántartott gyermeket érintenek. A 204 ezer gyermekből 105 ezer anyagi, 49 ezer környezeti, 42 ezer magatartási és 9 ezer egészségügyi okból minősül veszélyeztetettnek. Jelentős a fizikai elhanyagolás. Az érintett gyerekek száma 15 310. 2007-ben mintegy 20 ezer gyermeket vettek védelembe, közülük 14 ezret a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján, jellemzően a szülőnek vagy a gyermeknek felróható magatartás miatt.
A családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő 18 év alatti gyermekek száma mintegy 17 ezer fő, ami a gyermekek majdnem 1 százalékát jelenti. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek száma - közismert, hogy a 18 és 24 év közöttiekről van szó - mintegy 4 ezer fő, vagyis a gyermekvédelmi gondoskodásban mintegy 21 ezer fő vesz részt.
(17.30)
A nevelőszülők és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma minden évben emelkedik. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek mintegy 54 százaléka él ma mintegy 5500 nevelőszülőnél.
Az elmúlt évek eredményeképpen komoly lépések történtek a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltásában, a meglévő intézményrendszer korszerűsítésében. A pályázati támogatások és az önkormányzatok - nagyrészt megyei önkormányzatról, néhány esetben megyei jogú városról van szó - saját forrásainak a felhasználásával 15 megyében teljes egészében befejeződött a gyerekotthonok átalakítása. A gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatás a gyermeki jogok egyik legfőbb védelmezője, és e tekintetben valóban minden gyermek érdekében cselekszik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat főbb súlyponti kérdései: a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítése, másodikként a pénzbeli ellátásoknál a gyermekek szociális biztonságának a növelése, harmadikként a helyettes szülők, nevelőszülők által nevelhető gyermekek számának csökkentése. A következő fajsúlyos kérdésként említem a családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermekek, a gyermek iránti szülői felelősség növelését, tovább a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetését, a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálását, és nem utolsósorban a közigazgatási eljárási és a gyámügyi eljárási szabályok összhangjának a megteremtését.
A benyújtott törvényjavaslatból szeretném kiemelni a következőket:
1. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal jelezze a kötelességszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását. Bűncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.
A 2. kiemelt témakör: a törvényjavaslat a gyermeki jogok, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények engedélyezésére, működtetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörben eljáró szociális és gyámhivatal számára lehetővé teszi gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabását. Ezen bírság maximális összege 200 ezer forint.
A 3. kiemelni kívánt rész: a törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a védelembe vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést meg kell tennie. Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében vegyenek részt az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.
4. kiemelt pont: a törvényjavaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásra épülését, az alrendszerek együttműködését azzal is elő kívánja segíteni, hogy a két éve zajló sikertelen védelembe vétel esetén kötelező jelleggel írja elő az illetékes gyámhivatal értesítését. A gyámhivatalt a továbbiakban is időkorlát nélkül értesíteni kell, ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, illetve nevelése.
5. pont: a javaslat a gyermekek védelembe vételéhez kapcsolódóan a családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosításával összhangban tartalmazza a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával összefüggő rendelkezéseket. A települési önkormányzat jegyzője, akár a védelembe vétellel egyidejűleg, akár a védelembe vétel fennállása során elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50 százalékának természetbeni formában történő nyújtását. A korlátozás időtartama egy év, az intézkedés szükségességét azonban legalább félévenként - az illetékes jegyzőnek természetesen - felül kell vizsgálnia.
6. pontként a törvényjavaslat lehetővé teszi a fiatal felnőtt számára megállapítható otthonteremtési támogatásnak államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre történő felhasználását. Főszabályként az otthonteremtési támogatás felhasználásáról továbbra is a támogatás megállapításától számított egy éven belül kell elszámolnia a fiatal felnőttnek. Ha azonban az illető a támogatást bérlakás bérleti díjának kifizetésére vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel, a támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolni.
7. pontként a törvényjavaslat a gondozás ideje alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a gondozási helyen - természetesen ez rendszerint a családok átmeneti otthona - a gyermeknek szükség szerinti ellátást kell biztosítani.
8. pontként: a gyermekek magasabb színvonalú ellátása, a nevelőszülők terheinek csökkentése érdekében a törvényjavaslat egy-egy fővel csökkenti a hagyományos nevelőszülőnél, közismert, hogy 5-ről 4 főre, a hivatásos nevelőszülőknél 8-ról 7-re és a speciális hivatásos nevelőszülőknél 5 főről 4 főre való csökkentését. Hasonló okok miatt a javaslat 5-ről 4 főre csökkenti az átmeneti gondozásban részesített gyermekeknek ellátást nyújtó helyettes szülőknél elhelyezhető gyermekek számát.
9. pontként: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a saját családban történő nevelkedéshez fűződő gyermeki jog érvényesülése érdekében meg kell teremteni az átmeneti nevelésbe vétel családba fogadással történő megszüntetésének lehetőségét. A jelenleg hatályos szabályozás alapján erre nincs mód, azonban több esetben az átmeneti nevelésbe vételt követően lelhető fel olyan személy, aki a gyermeket családba fogadná, és erre ő alkalmas is.
10. pontként: a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörben eljáró szociális és gyámhivatal a fenntartóval, működtetővel, intézményvezetővel, szolgáltatóval, valamint más jogsértő személlyel szemben a gyermek jogainak megsértése és a törvényjavaslatban meghatározott, a szolgáltatások, intézmények engedélyezésével, működtetésével összefüggő jogsértések esetén gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki. Előfordulhat azonban az is, hogy a jogsértést a gyermekvédelmi szakember ismerethiánya vagy a feladat- és hatáskörök tisztázatlansága okozza. A törvényjavaslat ezért lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett a fenntartó, működtető kötelezhető arra, hogy a jogsértő személyt küldje továbbképzésre, illetve a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet.
11. pontként: a “Gyermekeink védelmében” elnevezésű, országosan egységes nyilvántartási rendszer is fémjelzi a gyermekvédelmi rendszer egységét, a folyamatok egymásra épülését. A javaslat ezért külön rendelkezik a gyermekre vonatkozó adatlapokba való betekintésről, annak engedélyezéséről. A javaslat értelmében az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett bizonyos gyámhatósági - például védelembe vétel, átmeneti nevelésbe vétel -, illetve a bírósági eljárás - ott pedig a gyermekek elhelyezésének megváltoztatása jöhet szóba - megindításához elengedhetetlenül szükséges.
12. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény átszervezésére, megszüntetésére, feladatkörének megváltoztatására, a fenntartó személyét érintő változásokra vonatkozó tervezett fenntartói döntéseknek, intézkedéseknek a működést engedélyező gyámhivatal részéről történő előzetes véleményezése elősegíti a gyermeki jogok védelmét, a szakmai szempontok érvényesülését.
(17.40)
Ahhoz, hogy a gyámhivatal véleményezési jogával ténylegesen élni tudjon, meg kell teremteni annak feltételét, hogy a gyámhivatal hozzájárulhasson a szükséges információkhoz.
13. javaslatunk: a javaslat szerint, ha az önkormányzat jogutódlással egyházi fenntartásba ad át gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatót, illetve intézményt, a helyi önkormányzat két évig köteles az egyházi kiegészítő normatívát a központi költségvetésnek megtéríteni. A javaslat nem érinti azt a lehetőséget, hogy az egyházi fenntartó ellátási szerződéssel nyújtson szolgáltatást, mert ha az önkormányzat az egyházi fenntartóval ellátási szerződést köt, és ezért saját maga hívja le az őt megillető normatívát, a megtérítési kötelezettség fel sem merülhet.
A módosítás a közoktatási intézményeknél és a szociális intézményeknél már bevált rendszert ülteti át azonos szabályokkal a gyermekvédelem területére, megteremtve ezzel a három rendszer e szempontból történő egységes működését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A gyermekvédelmi törvény módosítása mellett az önök előtt fekvő javaslat átalakítja a biztosítási előzményhez kötött járulékfizetéssel megalapozott gyermekgondozási díj, valamint a terhességi, gyermekágyi segély rendszerét. Jelenleg 180 nap biztosításban töltött idővel kétévnyi ellátásra lehet jogosultságot szerezni. Célunk a járulékfizetés és a megszerezhető támogatások szorosabb összefüggésének megteremtése, magyarul: a biztosítási elv erősítése. Az átalakítás eszköze egyrészt az ellátásokra jogosultságot teremtő biztosítási idő meghosszabbítása, másrészt a gyermekgondozási díj folyósítási időtartamának a biztosításban töltött időhöz történő igazítása. A jövőben a terhességi, gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött idő lesz szükséges, és a gyermekgondozási díj legfeljebb olyan időtartamban vehető majd igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat.
Változik a gyermekgondozási díj összegének kiszámítására vonatkozó szabály. A javaslat szerint a 180 nap pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezők gyermekgondozási díját a táppénzre vonatkozó szabállyal összhangban, a minimálbér alapulvételével kell kiszámítani. Amennyiben a szülőnek azért nincs járulékalapot képező jövedelme, mert gyermekgondozási díjban, terhességi, gyermekágyi segélyben, táppénzben részesült, akkor az ellátás összegét a korábban folyósított ellátás alapulvételével kell megállapítani akkor, ha az kedvezőbb számára. A gyed maximális összege továbbra is a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lesz.
Az Alkotmánybíróság által kialakított gyakorlatnak megfelelően a kihirdetést követően 300 nap áll majd rendelkezésre a törvény alkalmazására való felkészülésre, és az új szabályokat csak a hatálybalépés időpontját követően született gyermekek vonatkozásában lehet alkalmazni.
A családok támogatásáról szóló törvény módosítása a családi pótlék rendeltetésszerű, a gyermek érdekében történő felhasználásának biztosítása céljából lehetőséget ad a családi pótlék egy részének természetben történő nyújtására a védelembe vett gyerekek esetében. A természetben nyújtott családi pótlékot a Magyar Államkincstár a települési önkormányzat számára nyitott családtámogatási folyószámlára utalja át, felhasználásáról pedig a jegyző által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. Ez a változás illeszkedik tehát a már említett gyermekvédelmi törvény módosításához.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződéssel vallom, hogy a gyermekek védelmének ügye mindannyiunk közös gondja. Kérem önöket, hogy a beterjesztett törvénytervezetet vitassák meg, és jobbító szándékkal módosítsák azt.
Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
