HERCZOG LÁSZLÓ
HERCZOG LÁSZLÓ
HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ismét egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely fordulópontot jelenthet a jelenlegi gazdasági helyzetben számos vállalkozás, munkáltató számára életben maradásuk, működőképességük megőrzése oldaláról, továbbá garanciát jelenthet a foglalkoztatás jelenlegi szintjének a gazdaságilag bizonytalan helyzetben való fenntartására.
A törvényjavaslat három főbb szabályozási körben tesz javaslatot jogszabály-módosításra. Először a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének területén; másodszor a munka törvénykönyve egyes munkaszervezési szabályai körében, amely ösztönzi a munkáltatók munkaszervezését és munkahelymegtartó képességét a megváltozott gazdasági helyzetben; és végül harmadszor: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény egyes, európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó szabályai körében.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításának fő jellemzője, hogy a jogalkalmazók számára áttekinthetőbbé és egyszerűbben alkalmazhatóvá kívánja tenni a szabályozást. Másrészt törekszik arra, hogy egyensúlyt teremtsen kétféle állami érdek, a jogalanyok jogkövető magatartásának követelménye és a nemzetgazdaság szempontjából a társadalom számára előnyt hordozó beruházások megvalósulása között. A javaslat megszünteti a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeire épülő dichotóm rendszert, ehelyett a jogsértés súlyos vagy kevésbé súlyos volta, továbbá két éven belüli egyszeri vagy ismételt elkövetése alapján differenciál. Ez teljesen új megközelítés.
Súlyos jogsértésnek minősül a javaslat szerint a feketefoglalkoztatás lényegi elkövetési formája, a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a munkavállalók érdekeinek képviseletére hivatott szakszervezetekkel, illetve a szakszervezeti tisztségviselővel szemben elkövetett munkáltatói jogsértések. Ezek automatikusan a hatósági ellenőrzés alapján hozott határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását, illetve a jogsértésnek és a munkáltatónak az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség nyilvántartása alapján történő nyilvánosságra hozatalát követően a támogatásból való kizárással járnak. Ezzel szemben a kevésbé súlyos jogsértések esetében lehetőséget kell teremteni a jogsértést elkövető munkáltatónak arra, hogy a jogszerű állapotot meghatározott időszakon belül helyreállítsa. Ez a vadonatúj elem a szabályozásban. Ezért ez utóbbi jogsértések esetében csak a két éven belüli ismételt elkövetés alapozza meg az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásból való kizárást.
Változik a nyilvántartásra vonatkozó szabályozás is. A hatóságok nyilvántartásába valamennyi elkövetett jogsértés bekerül, azonban abból csak azoknak a nyilvánosságra hozatala történik meg, amelyek egyben már kizárást is eredményeznek az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből. Ez azt jelenti, hogy a súlyos jogsértés a határozat jogerősítését követően azonnal bekerül a hatóság nyilvántartásába, és onnan ezzel egyidejűleg nyilvánosságra is kell hozni. Az úgynevezett enyhébb súlyú jogsértés első alkalommal történő elkövetése az OMMF nyilvántartásába ugyan bekerül, azonban az OMMF honlapján mindaddig nem hozzák nyilvánosságra, amíg a munkáltató ugyanazt az enyhébb jogsértést két éven belül ismét el nem követi, illetve azt a hatóság meg nem állapítja.
A javaslat törekszik arra, hogy mind a közbeszerzések, mind az állami támogatások oldaláról egységesen határozza meg a kizáráshoz vezető jogsértések körét. Az egységesítés abban is jelentkezik, hogy a munkaügyi jogsértésekhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények időbeli kihatását egységesen két évben állapítja meg. A közbeszerzésekből, valamint az állami támogatásokból való kizárás alapját a jogsértés elkövetése és az ahhoz kapcsolódóan kiszabott bírság vagy más pénzügyi szankció együtt képezi. Annak érdekében, hogy a munkaügyi hatóság eljárásának objektivitása, elfogulatlan volta biztosítható legyen, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározásra kerül, hogy mely, az állam oldaláról egyértelműen súlyosnak tekintett jogsértéstípusok esetén kötelező munkaügyi bírság kiszabását javasolni, illetve munkaügyi bírságot kiszabni, szűkítve ezzel a munkaügyi felügyelő korlátlan mérlegelési jogkörét.
A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát. A bejelentési kötelezettség elmulasztását a közbeszerzési törvény eddig is az eljárásból való kizárással sújtotta. A javaslat szerint a jövőben a munkaviszony létesítése bejelentésének elmulasztása abban az esetben is kizárást fog eredményezni az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből, ha a jogsértést az adóhatóság állapította meg.
A munka törvénykönyve egyes szabályainak módosítása azt célozza, hogy a munkáltató rugalmasabb munkaszervezési eszközökkel tudja kiegyensúlyozni az előállított termék, nyújtott szolgáltatás iránti igények változásából eredő termelési ciklusok egyenetlenségét. Ennek érdekében jelenleg a munkáltató által egyoldalúan megállapítható 3 havi munkaidőkeret időtartamát 4 hónapra emeli, összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló 2003/88/EK. irányelvében foglaltakkal. A munkáltatói egyoldalú intézkedéssel megállapítható 4 havi munkaidőkeret szélesebb lehetőséget biztosíthat a munkaidőnek a megrendelések változásához igazodó egyenlőtlen beosztására.
A javaslat arra is lehetőséget kíván teremteni, hogy amennyiben a termelési ciklusok egyenetlensége miatt a munkáltatónál 2009-től kezdődően 2011. december 31-éig rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg - s tudjuk, hogy ez ma milyen gyakran előfordul -, az így fel nem használt munkaidő a felek megállapodásával e törvény hatálybalépése és 2011. december 31-e között a munkaidő mértékének megemelésére legyen felhasználható. Erre azonban csak szigorú, a munkavállalók számára garanciát biztosító, megállapodáson alapuló feltételek alapján kerülhet sor. Ennek az is a következménye, hogy az ilyen megállapodást kötő munkavállalót nem lehet elbocsátani. Ugyancsak összhangban van az uniós szabályozással az a tervezett rendelkezés, amely szerint a készenlétet követően, amennyiben a készenlét ideje alatt munkavégzésre nem került sor, nincs helye pihenőidő kiadásának.
Megkötöttséget jelentett a munkáltatók számára a rendkívüli munka éves maximális időtartamának a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján történő megemelése szempontjából az a feltétel, miszerint erre csak kulcsfontosságú munkakörök esetén, úgynevezett kulcsszemélyzetre gondolok, nyílhatott lehetőség. E szabálynál többségében a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó kis- és közepes vállalkozásoknál kíván lehetőséget biztosítani a javaslat arra, hogy a felek egyéni megállapodást kössenek a magasabb mértékű rendkívüli munkáról.
(15.50)
Miután a munkáltató számára a saját tevékenysége szempontjából minden munkakör kulcsfontosságú, így nincs indoka annak, hogy az egyéni megállapodás megkötésére csak speciális szakképzettség, ismeret vagy gyakorlat esetén kerülhessen sor. Az azonban feltétel, hogy a munkaügyi központ jelezze, hogy nem talált ebben a munkakörben magyar munkavállalót.
A javaslat tartalmazza a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását is. Ennek az az indoka, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi megújulás operatív program keretében több intézkedés indul a rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő foglalkoztatás elősegítésére. Ezek egy része többletforrás felhasználását jelenti a 2009-2010. évekre eredetileg tervezetthez képest. Ilyen a TÁMOP 1.1.3. program, amely rendszeres szociális segélyezettek munkaerő-piaci integrációját segíti az “Út a munkához” program keretében. A program megvalósítását a Munkaerő-piaci Alap a kiépített bázisán az uniós forrás terhére finanszírozza. A javaslat e program finanszírozásának jogszabályi hátterét teremti meg.
Tisztelt Országgyűlés! A rendezett munkaügyi kapcsolatok új követelményrendszerének bevezetésére két lépcsőben teszek javaslatot. A jelenlegi gazdasági helyzet azt indokolja, hogy az úgynevezett enyhébb súlyú, csak az ismételt jogsértés esetén kizáráshoz vezető jogsértések bonyolultabb rendszere fél évvel később kerüljön bevezetésre annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a sok esetben amúgy is nehéz helyzetben levő munkavállalók munkahelyeit, ezáltal megélhetését biztosító munkáltatók likviditását, működőképességét.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének új rendszere 2009. november 1-jétől teljesedne ki, ami nem jelenti azt, hogy a feketefoglalkoztatással az államnak súlyos kárt okozó munkáltatók mentesülnének a hátrányos jogkövetkezmények alól. A feketén foglalkoztató, a bejelentési kötelezettségüket elmulasztó munkáltatók továbbra is szerepelnek majd a jogsértést megállapító munkaügyi hatóság honlapján, számukra a kizárás kétéves időszakában továbbra sem lehet támogatást folyósítani.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen.
