TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása során alapvetően azt tartotta szem előtt, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok fogalma nem túl régi a magyar jogban. Azonban egyetértés mutatkozott abban mindkét oldalon, hogy azok a munkáltatók, akik nem tisztességesen foglalkoztatnak, akik nem tartják be a munkaügyi jogszabályokat, ne juthassanak állami támogatáshoz, ne indulhassanak közbeszerzési eljárásokban. A jelenlegi módosítás nem változtatja meg ezt a célt, de a felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok alapján a jogalkalmazók számára könnyebbé kívánja tenni a jogszabály betartását. Ugyanúgy egyetértettünk azzal, hogy rögzítve legyenek olyan szabálysértések, amelyek egy alkalommal történő megsértése is kizáró ok, ilyennek tartjuk, mint ahogyan már elhangzott, a feketefoglalkoztatást vagy a kollektív jogok és a szakszervezeti tisztségviselők jogainak megsértését; és legyenek olyanok, amelyek csak ismételt elkövetés esetén vezethetnek kizáráshoz.
A vitában többek között kritikaként hangzott el, hogy a mindennapok tapasztalatai alapján a közbeszerzési eljárásokon nyertes, állami pénzalapokból részesülő vállalkozások a közbeszerzés tárgyát képező feladatok végrehajtásában élő munkaerővel nem vagy csak elenyésző arányban vesznek részt. A tényleges munkát a vállalkozók alvállalkozói végzik, akik gyakran olyan összegekért kényszerülnek a megbízást elvállalni, amennyiben pénzükhöz jutnak egyáltalán, ami a minimálbér kifizetésére sem elég. A munkaügyi hatóság ellenőrzései azonban közvetlenül őket, az 5-10 fős munkavállalói létszámot foglalkoztató kisvállalkozókat érintik, és emiatt a szabálytalanság feltárása esetén a szankciók őket zárják ki a közbeszerzési eljárásokból és az egyéb állami pénzalapokból nyújtható támogatásokból. Ilyen lehet például a munkaügyi központok munkahelyteremtő támogatása, de ugyanúgy említhető, ha önkormányzatokat, alapítványokat, közalapítványokat vagy más állami szervezeteket zárnak ki állami és uniós forrásokhoz való hozzájutásból.
Az előterjesztő képviselőjének a kérdésekre adott válaszában elhangzott, hogy a közbeszerzési eljárásban nemcsak a fővállalkozó, hanem a 10 százalékos részesedéssel bíró alvállalkozó ugyanúgy alanya ennek a jogszabálynak, mint a fővállalkozó, és ebből következően, amennyiben ő az, aki a munkavállalókat foglalkoztatja, és az ellenőrzés megtalálja, majd kiszabja a bírságot, ebben az esetben természetesen az egész közbeszerzési eljárásra vonatkozóan, feketefoglalkoztatás esetén nem indulhatnak a következő két évben közbeszerzési eljárásban.
Mivel magam is kezdeményezője voltam ennek a törvényjavaslatnak, érdemes idézni a válságkezelő kormány egyéves, tervezett cselekvési tervéből is, amely a következőképpen hangzik: “Módosítjuk a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvényt. A módosítás értelmében csak a legsúlyosabb szabálytalanságot elkövető munkáltatók kerülnek kizárásra a pályázati és közbeszerzési rendszerekből. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a válság lecsengéséig ne sújtsuk a munkahelymegőrzést vagy munkahelyteremtést végrehajtani szándékozó, kisebb súlyú szabálytalanságot elkövető cégek projektjeit.”
Bizottsági ülésünkön az ellenzéki képviselőtársaink részéről elhangzott, hogy a törvényjavaslat egy nagyon jó irányba tett lépés. Az általános vitára való alkalmasság tekintetében ugyan tartózkodtak, de hogyha, már korábban ez elhangzott, módosító javaslataik egyetértésre találnak, akkor el tudják képzelni, hogy támogatni fogják a törvényjavaslat elfogadását.
Összességében az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a 9239. számú törvényjavaslatot 10 igen és 9 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja.
Elnök úr, köszönöm szépen.
