DR. KOVÁCS TAMÁS
DR. KOVÁCS TAMÁS
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr valóban nem először interpellál ebben a témakörben. A korábban lényegében, sőt teljesen ugyanebben a tárgyban benyújtott interpellációja adott válaszomat képviselő úr és az Országgyűlés annak idején nem fogadta el, ezért az Országgyűlés elnöke a választ az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsághoz utalta. A bizottsági ülésen 2008. november 18-án nem négy perc alatt, hanem időkorlát nélkül lehetőségem volt a részletes szakmai álláspontomat ismertetni. Rendkívül sajnálom, hogy képviselő úr az országgyűlési bizottság ülésén nem tudott jelen lenni. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.)
A bizottság az interpellációra adott kiegészített válaszomat egyhangúlag fogadta el, és elfogadásra ajánlotta az Országgyűlésnek. A bizottság jelentése szerint, hadd idézzem: “A bizottság tagjai a kiegészítés és a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján megállapították, hogy az ügyészség eljárása törvényes, minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelő volt.”
Azt is sajnálom, hogy képviselő úr az Országgyűlés azon ülésén sem tudott részt venni (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.), amelyen a bizottság jelentésének ismertetését követően a részletes szakmai érvelésem lényegét tartalmazó felszólalásom elhangzott. Az Országgyűlés a bizottság javaslatát, így tehát az interpellációra adott kiegészítő válaszomat is elfogadta.
Képviselő úr ismételt felvetésére megismétlem, hogy az alkotmány és a vonatkozó törvények a Magyar Köztársaság ügyészségének és a legfőbb ügyésznek sem adják meg azt a szabadságot, hogy egyértelmű törvényi előírásokat önkényesen, jogsértően kiterjesztő módon vagy adott esetben bizonyos elvárásoknak megfelelően értelmezzen. Úgy gondolom, hogy egy jogállamban a legalitás képezi a jogbiztonság alapját.
A bizottsági meghallgatásom során részletesen kifejtettem, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 6. §-ának (1) bekezdése előírja az ügyésznek, hogy az e törvényben, mármint a Be.-ben megállapított feltételek esetén indíthat büntetőeljárást. Az ügyész a feljelentésen kívül a Be. 170. § rendelkezése alapján csak akkor - csak akkor - rendelheti el a nyomozást, ha hivatali hatáskörében jutott tudomására a bűncselekmény, a nyomozás megindításának tehát egy garanciális feltétele van: a hivatali hatáskörben tudomásra jutás. Ez leszűkíti az ügyész jogkörét, és nem véletlenül. Az ügyész ugyanis ekkor alappal meg tudja állapítani, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja, ezért ilyenkor a feljelentéssel szemben feljelentés-kiegészítésre nem ad lehetőséget a Be., ilyen esetben ugyanis a nyomozást el kell rendelni, márpedig gondoljuk végig, hová vezetne, ha nem ellenőrzött információk vagy esetleg téves vagy tendenciózus médiahírek alapján indítana, indíthatna nyomozást az ügyészség.
Megjegyzem, hogy a képviselő úr által felsorolt ügyekben a nyomozás nem is az ügyészség, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozik, aki egyébként teszi a dolgát. A képviselő úr által felsorolt ügyek egy részében, amelyekben bűncselekmény gyanúja megállapítható volt, a rendőrségnél feljelentésre vagy hivatalból indultak büntetőeljárások, ezekről a bűncselekményekről a nyomozás ugyanis a rendőrség hatáskörébe tartozik, és a tényállás felderítése ezekben az ügyekben is folyamatban van.
Én biztosíthatom képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége a rendőrség által kinyomozott ügyekben, mint más ügyekben is, amennyiben annak törvényes feltételei fennállnak, vádat fog emelni.
Köszönöm a figyelmet, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
