BAGI BÉLA
BAGI BÉLA
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/6750. számú törvényjavaslatot, amely az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szól, egy technikai jellegű törvénynek is felfoghatnánk, amely a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására szolgál. Azonban az 1. § b) pontja ahelyett, hogy taglalná a kényszerítő körülményeket, hivatkozik az EK-szerződés 30. cikkére és az Európai Bizottság e tárgyban hozott döntésére. A törvényt olvasó állampolgár ezúttal sem tudja meg, hogy miről van szó. Csak sejti, hogy róla, mert a fogyasztóvédelem is megemlítésre kerül. Helyesebb lenne a fogyasztók érdekeinek védelméről beszélni, mert az jobban kifejezi a fogyasztói érdekek összetettségét.
A problémát az élelmiszer-forgalmazáson keresztül szeretném bemutatni. Az áruk szabad áramlásának a legneuralgikusabb tétele az élelmiszer-forgalmazás. Viszont azt tapasztaljuk, hogy az EU-s jogalkotásban úgy kezelik az élelmiszert és az ahhoz kapcsolódó fogyasztói érdekeket, mint bármely más áru esetén. Kétségtelen, hogy fontos fogyasztói érdek az áru hozzáférhetősége és az ára, de nem az egyetlen.
A lényeget jobban megvilágítja, ha táplálékról beszélünk. Ilyen értelemben az élelmiszernek a fogyasztók élettani igényeit is ki kell elégítenie. Sajnos egyre szaporodik azon - idézőjelesen - “élelmiszeráruk” száma, amelyek alig bírnak táplálóértékkel, legalábbis nem annyival, mint amennyire a megnevezéséből az átlagos fogyasztó következtethetne. Máris egy jelentős fogyasztói érdek sérül ilyenkor. Az alapvető élelmiszer esetén az elsődleges érték a táplálóérték. De beszélhetünk az élelmiszer esetén élvezeti értékről is, amely igen gyakran hagy kívánnivalót maga után.
Szándékosan nem az élelmiszer-biztonsággal kezdtem mint mindent megelőző fogyasztói érdekkel. Az áruk szabad áramlásának doktrínája éppen ezt a legfontosabb fogyasztói érdeket képtelen megbízhatóan kezelni. Az áruk szabad áramlásának elvét biztonsági okból néhány terméknél nem kell érvényesíteni az Európai Unióban, például gyógyszerek, robbanószerek, fegyverek. Valamilyen okból az élelmiszerek ebből a körből kimaradtak. Talán azért, mert az élelmiszer-forgalmazáskor hatalmas mennyiségű pénz mozdul meg, tehát az áruval együtt szabadon mozog a tőke is. Ezzel együtt az élelmiszerek jelentős hányada ettől még romlékony, rövid lejáratú, a frissen fogyaszthatók pedig kedvező hatásukat csak rövid ideig fejtik ki. Tehát érzékeny áruról van szó, amit a sajátosságának megfelelően kellene kezelni. Ez is egy jelentős fogyasztói érdek.
Sajnálatos módon hiába tartozik az élelmiszerek 90 százaléka a harmonizáltak közé, nincs garancia a fogyasztó számára, hogy minden esetben kockázat nélkül elfogyaszthatja. Gondoljunk csak az aflatoxinos paprikára, a dioxinnal szennyezett különböző élelmiszerekre vagy a remélhetőleg már véget ért melaminbotrányra.
(20.30)
Nincs mit szépíteni, ezek az esetek a kapzsiságon túl az áruk szabad áramlásának a hordalékai. Tudomásul kellene végre venni, hogy hiába képződik hatalmas profit az élelmiszer-kereskedelemben, a fogyasztók egészsége és ezen belül is az érdeke mindennél fontosabb. A megbízható élelmiszer elsődleges fogyasztói érdek, amelyet a jelenlegi rendszer nem tud kezelni, tehát a törvénybe helyesebb, ha a “fogyasztói érdekek” kifejezés kerül beillesztésre.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági módosító javaslat az 1. § a) pontjával foglalkozik. A MON 810-es genetikailag módosított kukorica termesztése magyarországi moratóriumának eltörlése Brüsszelben újból napirendre került a GMO-lobbi jóvoltából. Az ebből eredő gazdasági kárra és esetleges humántoxikológiai veszélyekre a szakemberek már sokszor felhívták a szakma és a közvélemény figyelmét. Erről a kérdésről nem lehet eleget beszélni.
Most azonban a napirenden lévő törvénytervezetben rejlő veszélyekre szeretnék rámutatni. A szóban forgó törvény 1. § a) pontja a következőképpen fogalmaz: áru az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 28. cikke hatálya alá eső dolog, így különösen minden olyan dolog, amelynek értéke pénzben kifejezhető, és amely kereskedelmi forgalom tárgyát képezheti. A kölcsönös elismerés azokra az árukra vonatkozik, amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizációs jogszabályok alá.
Tisztelt Országgyűlés! A növényi szaporítóanyagok nem tartoznak a harmonizációs jogszabályok hatálya alá, tehát e törvény fogja alapvetően szabályozni a kereskedelmüket, értelemszerűen a genetikailag módosított növényi szaporítóanyagokat is. Ez pedig ellentétes az érvényben lévő moratóriumunkkal, miszerint Magyarországon ez nem termeszthető.
A fent említettek okán célszerű a bizottsági módosító javaslatot figyelembe venni, és a leírtak szerint a módosítást végrehajtani.
Köszönöm szépen. (Dr. Horváth János tapsol.)
