DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellentétes ígéretek, jövőképek olyan tömegét hallhattuk az elmúlt időszakban, hogy az emberekben okkal rendült meg a bizalom a kormányzati politika iránt. Volt itt 2005. november 7-én - ha visszaemlékeznek - ünnepélyes ötéves adócsökkentő program, 2006-ban és 2007-ben két kiigazító gazdasági év, melynek során sorvadt a közlekedés, az egészségügy és az oktatás, sőt tavaly szeptemberben még “Beindultunk” címmel kampányt is rendeztek; ehhez képest októberben óriási válság köszöntött ránk, valóban beindultunk.
Tavaly 8 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma a lélektani 3 millió 900 ezer alá esett, októbertől a múlt szombatig csupán a bejelentett csoportos elbocsátások száma meghaladta a 26 700-at. Tavaly decemberben közel 24 százalékkal zuhant a hazai ipar teljesítménye, és a negyedik negyedévben 2,1 százalékkal esett vissza a bruttó nemzeti össztermék. 2007 szeptemberétől 2008 szeptemberéig nettó 7 milliárd euróval nőtt Magyarország adósságállománya az elhibázott monetáris és gazdaságpolitika következtében. Ezek az adatok drámaiak és figyelmeztetőek is. Sokkoló gazdasági mutatókkal jellemezhető idei első félév következik. Az ország mély recesszióba süllyedt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságban már-már közhelynek számít az a tény, hogy a kis- és középvállalkozások biztosítják a csökkenő hazai foglalkoztatás mintegy kétharmadát, és a társasági adó meghatározó hányadát is ők fizetik. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2007-ben az összes bevallott társasági adó 373 milliárd forint volt, ebből a kkv-k által bevallott 204 milliárd forint, tehát az összes társasági adó 55 százaléka, de - és ez is sokkoló adat, tisztelt Ház - 2007-ben az összes társaságiadó-kedvezmény, a befizetett adó közel egyharmada, 113 milliárd forint volt, és tessék hallgatni: a kkv-k ebből mindössze 2,4 milliárd forinttal részesedtek. Napnál világosabb, hogy elemi érdekünk lenne a kis- és középvállalkozások fokozott védelme, támogatása.
Ezzel szemben mi a mai tény? Januárban 1400 cég ellen indult felszámolási eljárás. Joggal írták a szaklapok, ilyenre még sosem volt példa Magyarországon. Csőd- és felszámolási hullám van, az Unióban amúgy is példátlanul rossz helyzetünk januárban még tovább romlott. Szakértők figyelmeztetnek: a felszámolások száma az idén biztosan meghaladja a 17 ezret, ellentétben a tavalyi 11 500-zal. Ez elkeserítő. A tarthatatlan gazdasági környezetet jelzi az is, hogy januárban végelszámolással még ezer cég szűnt meg, kétszázzal több, mint tavaly ilyenkor. Az a szomorú összesített adat, hogy januárban a törölt cégek száma meghaladta az újonnan bejegyzettekét. Ez valóban jelzi, hogyan is állunk. Ez negatív rekord!
Négy hónap telt el a nagy októberi nemzeti csúcs óta. Mostanra szaktanulmányok sokasága mutatja a kilábalás járható útját, mégsem történt eddig érdemi változás. Nyilatkozatot hallhattunk eleget a kormány elképzeléseiről hétről hétre, mindig valami mást, általában szöges ellentétét a megelőző hetinek. Most is vajúdtak a hegyek. Irányt mutatónak mondják mindazt, ami történt, de sajnos ma már látható, csak megszorító csomag jön ki belőle.
(15.30)
Joggal tehetjük fel a kérdést: hogy lesz ebből belátható időn belül piacteremtés, a hazai termékek piacvédelme - még egyszer aláhúzva, hogy piacvédelem -, a munkahelyek megvédése, munkahelyteremtés, foglalkoztatásbővítés, szociális vállalkozói program, jó közbiztonság, kiszámítható jogszabályi környezet, adminisztráció- és bürokráciacsökkentés, a forint stabilitása, miből fizetjük vissza az IMF-kölcsönt, és legfőképp hogyan lesz erkölcsi megújulás és mikorra? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Júliusra? Jövőre?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim!
