WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kábítószerügyi eseti bizottság 2007 novembere és 2008 októbere közötti tevékenységéről szóló jelentést szeretném önöknek bemutatni, amit a bizottság 2008. október 15-én nyújtott be az Országgyűlésnek, amit önök J/6554. számon kaptak meg.
Tisztelt Ház! Az eseti bizottságot 2007. március 7-én hozta létre az Országgyűlés. A bizottság immár második alkalommal számol be az Országgyűlésnek tevékenységéről. A bizottság alábbi jelentése bemutatja a 2007. november és 2008. október között tárgyalt napirendi kérdések tartalmi összefoglalását, illetve a tárgyalt témakörökkel kapcsolatban a bizottság képviselői és szakértői által megfogalmazott véleményeket, javaslatokat. Az öt parlamenti frakció szakértői készítették a jelentést, ezért leírtuk azt is, ha egy-egy kérdésben más-más volt a vélemény.
Mielőtt ismertetném a jelentésben foglaltakat, engedjék meg, hogy megosszam önökkel az eddigi négy bizottsági ülés tapasztalatait, illetve a felvetett kérdéseket, amelyek a jelentésünket tárgyalták.
Egyrészt szeretném tisztázni, hogy a kábítószerügyi eseti bizottság 2007. november és 2008. október közötti időszaki jelentéséről van szó, ez tehát nem a kormány kábítószerügyi politikájának az elemzése, hanem jelentés az eseti bizottság tevékenységéről. Másrészt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet kérdését a tavalyi jelentés keretében igen hosszasan vitattuk meg, az idei munkatervben ez nem szerepelt, így a jelentésben nincs is róla szó. Előjött a bizottsági üléseken az Országos Addiktológiai Intézet kérdése is, amely intézet jogutódjaként felállt az Országos Addiktológiai Centrum, amely kérdéskörrel a következő, márciusi ülésünkön foglalkozunk, amikor egyrészt az új centrummal, másrészt pedig a szenvedélybetegségek témakörével is foglalkozni fogunk.
De térjünk vissza a jelentésre! A jelentés szerkezete az Országgyűlés által elfogadott “Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében” című program célrendszerét alapul véve egyrészt a közösség és együttműködés, a kezelés és ellátás, a prevenció, valamint a kínálatcsökkentés tárgykörében csoportosítva mutatja be a bizottság adott időszakban folytatott tevékenységét.
Tisztelt Országgyűlés! A kábítószerügyi eseti bizottság a munkatervében megfogalmazott főbb területek alapján a következőkkel foglalkozott: Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítésével, a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozat 2009. évi dátummal határoz meg célkitűzéseket. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy ezek között szerepeljenek a nemzetközi ismeretekből származó tapasztalatok is, valamint a stratégia valósítsa meg a legprogresszívebb stratégiafejlesztési gyakorlatokat, teremtse meg a lehető legnagyobb társadalmi konszenzust és támogatottságot.
A kábítószerügyi eseti bizottság 2009. évi munkája során nyomon követi az értékelés folyamatát, amelynek eredményeit a 2009 őszén elkészítendő jelentésünkben fogjuk ismertetni, illetve javaslatokat, prioritásokat fogalmazunk majd meg a következő időszak stratégiájához.
A bizottság 2008. szeptember 2-án rendkívüli ülést tartott a július-augusztusban történt túladagolásos esetek miatt. A bizottság résztvevői egyetértettek abban, hogy a halálesetek megelőzhetők, ennek érdekében leginkább a szenvedélybeteg-ellátórendszer, az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztésére van szükség, hogy a kliensek a számukra megfelelően differenciált ellátási formákba kerüljenek, illetve ameddig szükséges, ellátásban maradjanak, majd azt követően hangsúlyt kell fektetni társadalmi, szociális reintegrációjuk elősegítésére.
A bizottság fontosnak tartotta, hogy a vizsgálatok lezárása után ismét napirendre tűzze a túladagolásos esetek témáját, ami - igaz - nem a tárgyalt időszakban, hanem decemberben történt meg. Röviden erről is szólnék egypár szót.
Az ülés folyamán az derült ki, hogy bár sokkolóan hatott ennyi haláleset történése egymás után, Magyarország helyzete rendkívül kedvező az Európai Unióban, mondhatnám: első helyen áll. Ez azért egy olyan jellegű adat, amelynek hihetünk, tehát hogy a közvetlen halálozás relatíve kedvező adatokat mutat Magyarországon. Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy a kábítószer miatt bekövetkező halálesetek megelőzhető probléma. Kiemelném itt az utógondozás jelentőségét, amelyet mindinkább erősítni kell.
Továbbá tárgyaltuk a kábítószer-problémával összefüggő költségvetési kérdéseket, a közkiadásokat, az aktuális hazai és európai uniós támogatásokat a kábítószer-probléma kezelésének területén. A bizottság javasolja, hogy a kábítószer-problémával összefüggő közkiadásokból az egészségügyi, szociális ellátások és a prevenció nagyobb arányban részesedjen a rendelkezésre álló forrásokból. Foglalkoztunk a jogszabályi háttérrel is, de erről most nem kívánok részletesen szólni.
A 2008. április 16-ai ülésünkön a kábítószerügyi egyeztető fórumok feladatellátásáról is szó esett. Eddig 101 ilyen fórum alakult, jelenleg ebből 89 működik. Körülbelül ezer intézmény érintett ebben a körben. 2008-ban 80 millió forint pályázati támogatási összeg áll rendelkezésre a kábítószerügyi egyeztető fórumok támogatására. Az ülésen véleményként elhangzott, hogy a pályázati összegek meglehetősen korlátozottak. Fontos lenne, hogy a fórumok kiszámíthatóbb támogatásokban részesüljenek a jövőben.
A hazai drogepidemiológiai adatgyűjtés helyzetével kapcsolatos adatok gyűjtését a Nemzeti Drog Fókuszpont végzi. A kutatások alapján a felnőtt népesség körében a kannabiszszármazékok használata a legelterjedtebb, majd ezt követi az ecstasy, az amfetamin és a hallucinogének használata. A korábbi években, 2001 és 2003 között készült vizsgálatokkal összehasonlítva 2003 és 2007 között az életprevalencia-érték nem változott, az éves prevalencia tekintetében pedig kedvező irányú elmozdulást figyeltek meg a felnőtt lakosságnál, a fiatalok körében pedig az életprevalencia-értékek is mérsékelten csökkentek.
Megvizsgáltuk a migráció és a kábítószer-probléma összefüggéseit. Szakértői javaslatként elhangzott, hogy a kábítószer-stratégiába és akciótervbe a bevándorlók és menekültek körében történő felvilágosítási, drogmegelőzési, kezelési és ártalomcsökkentési megoldások biztosítását, illetve releváns adatgyűjtését is fontos lenne belefoglalni.
Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartottuk a drogbetegek ellátását biztosító egészségügyi és szociális ellátórendszer helyzetének vizsgálatát, mivel főleg változó rendszerekről van szó. Nagyon fontos arra figyelnünk, hogy azok számára, akiknek szükségük van a kezelésre, lehetővé tegyük a szükségletüknek megfelelő ellátásokat, amit ugyan nehéz úgy megvalósítani, hogy nincs elég szakember. Az ellátásba terelés, irányítás is nagyon nehéz dolog, miután rejtőzködő problémáról van szó.
(11.30)
Meg kell állítani azt a folyamatot, amely az egészségügyből a szociális ellátók felé csoportosítja át a drogbetegeket, illetve e két szektor szorosabb együttműködésére lenne szükség helyi és magasabb koordinációs színtereken is.
A bizottságban a drogbetegek rehabilitációs intézményekben történő ellátásával kapcsolatos jogszabályi és finanszírozási kérdések, terápiás, addiktológiai szakmai irányelvek helyzetével kapcsolatosan szakértői véleményként elhangzott, hogy mivel a pubertáskorú gyerekeknél magasabb a drogfogyasztók aránya, és disszociális tünetegyüttesekkel jelentkezik, ami súlyos magatartási zavarokat okoz, ezért növelni kellene a gyermekpszichiátriai kapacitást, ezzel el lehetne érni azt, hogy drogfogyasztó és magatartási zavarokkal küzdő gyerekeket is fogadjanak.
A bizottság áttekintette a hazai metadonprogram helyzetét és más helyettesítő kezelési lehetőségeket is. Szakértői javaslatként hangzott el, hogy szükséges volna a metadon mellett más, kedvezőbb gyógyszertani profilú szerek bevezetése, illetve a finanszírozási rendszer felülvizsgálata, valamint a jövőben szükség van a metadonprogramok monitorozására.
A tűcsereprogramok hazai helyzetéről, ártalomcsökkentéssel foglalkozó civil szervezetek a Drogprevenciós Alapítvány és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia képviselői tájékoztatták a bizottságot, amiből kiderült, hogy a tűcsereprogramok eredményesnek mondhatók, ugyanis a fertőzések csökkentek, és nem növelik a droghasználatot.
A bizottság ülésein többször is érintette az injektáló drogfogyasztók körében világszerte rohamosan terjedő HIV/AIDS- és Hepatitis B- és C-fertőzések, valamint az antibiotikum-rezisztens tbc-fertőzés problematikáját. A térítésmentes HIV-, Hepatitis-szűrővizsgálatokat a kábítószer-fogyasztók töredéke vette igénybe. Javasolt az Egészségügyi Világszervezet által előírt önkéntes szűrési és tanácsadási rendszer hazai bevezetése, a Hepatitis C által fertőzött drogfogyasztók immunológiai kezelése feltételeinek megteremtése, a kábítószer-fogyasztók HIV/AIDS-, Hepatitis B- és C-szűrése, valamint rendszeres tüdőszűrése, és az erre vonatkozó adatgyűjtésre az intravénás drogfogyasztók körében nagy hangsúlyt kell fektetni, mindezen feladatokat a következő nemzeti drogstratégiának és cselekvési tervnek is tartalmaznia kell.
A bizottság igyekezett a büntetés-végrehajtási intézetekben zajló megelőző kezelőprogramokról tájékozódni. Mint kiderült, számos prevenciós program megvalósul, képzési programok, konferenciák, egészségmegőrző, egészségfejlesztő programok, drogmentes zónák, körletek, cellák kialakítása. Szakértői véleményként hangzott el a forráshiány, a jogi szabályozás problematikája, ugyanakkor az is, hogy az intézményrendszer igyekszik eleget tenni a szakmai követelményeknek.
A bizottság kiemelten foglalkozott a prevenció, a megelőzés tárgykörével. A nemzeti drogstratégia 12 prevenciós színteret vagy közvetítőt határoz meg. Ilyen a család, az iskola, a munkahely, a szórakozóhely, a rendőrségi bűnmegelőzés, a gyermekvédelmi intézmények, honvédség, média, veszélyeztetett csoportok, információs társadalom, romákkal kapcsolatos megelőző programok, egyházi tevékenységek. Ilyen többszektorú program volt a DADA-program, amely frissítések, újítások után most ismét elindult.
Univerzális prevenciós programok elsősorban közoktatási intézményekben működnek. 2008-2009-ben az 5-11. évfolyamra járók 30 százalékát fogják elérni ezek a programok. 2010-re kitűzött cél, hogy minden felső tagozatos általános iskolás gyerek részesüljön drogprevencióban, mert alátámasztható az az állítás, hogy az iskolai drogprevenció hatékony, leginkább azoknál, akik ezt általános iskolában megkapják. A folyamatot támogatni kell, egyrészt pedagógus-továbbképzéssel, prevenciós programok akkreditációjával és minőségbiztosítással.
Az internetalapú tájékoztatás javítására vonatkozó javaslatok, amelyek a jelentésben is szerepelnek, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet feladatai között szerepelnek, az NDI honlapján; egy mindenki számára hozzáférhető tájékoztató oldal elkészítése és működtetése, amelyen minden hazánkban beszerezhető, visszaélésre használt kábítószerről, pszichotróp anyagról, szerves oldószerről és azok hatásairól való, tudományos bizonyítékokon alapuló információ és képi anyag is megtalálható érthető, korrekt formában és megelőzési üzenettel együtt. Kérjük, hogy a tárca - értve ez alatt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot - pályázati lehetőségekben jelenítse meg az internetalapú tájékoztatás létrehozását, kiszélesítését és fenntartását, a dinamikus honlapok létrehozása, karbantartása, frissítése költségeinek biztosítását is.
Foglalkoztunk továbbá a szervezett kábítószer-bűnözés elleni fellépéssel, a schengeni egyezmény előírásainak tükrében, prekurzorok és kábítószerek diverziójával.
Az Európai Unió 2005-ben új szabályozási rendszert vezetett be, hogy egyértelműbbé, egyszerűbbé tegye a közösségi szabályokat, és közvetlenül, egy időben hatályosuló rendelkezések szülessenek. Az ellenőrzések az adatok, nyilvántartások bekérése útján, illetve a forgalmazóknál, felhasználóknál végzett helyszíni ellenőrzésekkel valósulnak meg, együttműködésben a vám- és pénzügyőrséggel, a rendőrséggel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal.
A bizottság megállapította, hogy a nemzeti drogstratégiai program megvalósítására a jelenlegi és a korábbi időszakban sem állt rendelkezésre elég forrás. Javaslataink között szerepel egyebek mellett az is, hogy a finanszírozás tekintetében szükséges a kábítószer-probléma kezelésére fordítandó költségvetési források szinten tartása. A kábítószer-probléma kezelésére nem csak a koordinációért felelős tárca költségvetésében szerepel forrásösszeg - a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban lévő forrás elsősorban program- és intézményfejlesztést biztosít -, emellett nem szabad elfelejtenünk, hogy az egészségügyben, a szociális ágazatban vagy az igazságszolgáltatásban is komoly összegek fordítódnak a probléma kezelésére, az ellátások működtetésére.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva, a bizottság a jelentésben a következőket javasolta. Erősíteni kell a koordinációt a kábítószerügy államigazgatási, helyi önkormányzati szintű területein, valamint fejleszteni kell a civil együttműködés kereteit. A finanszírozás tekintetében a közkiadásokkal kapcsolatban több évre, szélesebb körre kiterjedő adatok összegyűjtését tartja fontosnak, valamennyi számottevő prevenciós színtéren fejleszteni kell a szolgáltatásokat, az iskolák egészségfejlesztési programjait továbbra is működtetni és fejleszteni kell, a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően.
Engedjék meg végül, hogy mind a bizottság munkájában részt vevő képviselőknek, mind a pártok által delegált szakértőknek, illetve az érintett tárcák és háttérintézmények, intézmények képviselőinek itt, az Országgyűlés előtt is hadd köszönjem meg munkájukat, és kérem őket, hogy a továbbiakban is segítsék a bizottság munkáját.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általános vitában is, ahogy a bizottsági munka során már ezt megtapasztaltuk, szakmailag támogassák ezt a jelentést, és így álljanak ehhez a kérdéshez. Végül pedig kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a kábítószerügyi eseti bizottság jelentését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
