DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelem feletti civil kontroll érvényesülésének egyik fontos formája, amikor az Országgyűlés dönt a Magyar Honvédség létszámáról. Az elmúlt három évben kétszer szerepelt ez a kérdés az Országgyűlés napirendjén. Először, amikor a haderő-átalakítás lezárásaként az Országgyűlés meghatározta a Magyar Honvédség létszámát, másodszor pedig tavaly, amikor a pápai nehéz légi szállító ezred létrehozása, a három radarszázad fenntartása, valamint az előre nem tervezhető feladatok létszámszükségletének biztosítása érdekében ezer fővel emelte meg az engedélyezett létszámot. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Emlékeztetem a tisztelt Házat arra, hogy a haderő 2006-2007. évi átalakításával a kor követelményeinek megfelelő haderőszerkezetet hoztunk létre, és korszerű állományarányokat alakítottunk ki. Azóta bebizonyosodott, hogy a Magyar Honvédség hadrendje és vezetési struktúrája megfelel a nemzeti és szövetségesi feladatoknak. A 2007. év végére kialakított szervezet működését szilárdítottuk meg azután 2008-ban, s így a következő évben, 2009-ben már megkezdtük az új képességek fejlesztését, vagyis a képességalapú haderő hatékonyan működik, és biztos alapokon nyugszik a jövőbeni képességek fejlesztése is.
Elsőként azt emelem ki, hogy a szervezeti változásokat 2006-ban a Honvédelmi Minisztérium és a háttérintézményei átalakításával kezdtük. Ennek eredményeként a szervezet egyszerűbbé, átláthatóbbá vált, a létszám jelentősen csökkent. A korábbi 650 fős minisztériumban ma 498-an dolgoznak, és ennek része az a 160 fő, aki a Magyar Honvéd Vezérkarban teljesít szolgálatot, amely teljeskörűen integrálódott a minisztérium szervezetébe. A háttérintézmények számát 32-ről 7-re csökkentettük, így ma összesen 2647 katona és civil biztosítja a Magyar Honvédség hátterét. Így elérhettük azt, hogy a csapatoknál szolgálatot teljesítők aránya eléri az összlétszám 82 százalékát.
Sikeres volt a Központi Honvéd Kórház rekonstrukciója is, valamint bázisán a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ megalakítása. Észak-Pest lakosait, a honvédségi, a rendészeti és a vasúti szakmák igényjogosultjait ellátó egészségügyi intézmény a korábbi elődintézmények 6100 fője helyett 2900 fővel biztosítja Magyarországon az egyik legszínvonalasabb egészségügyi ellátást úgy, hogy képességeivel a haderő egészségügyi igényeit is kielégíti.
Új alapokra helyeztük a logisztikai rendszert is. Az egyszintű szakági anyagnem-felelősi rendszert felváltotta a NATO szövetségi rendszerében évek óta hatékonyan működő termelői és fogyasztói logisztikára tagozódó kétszintű, rendkívül hatékony logisztikai rendszer. Így lett hatékony a Magyar Honvédség ellátása, így hatékony a gazdálkodás.
A bevezetőmben azt mondtam, hogy 2007 őszén befejeződött a Magyar Honvédség csaknem két évtizedes múltra visszatekintő átalakulási folyamata.
Másodikként azt emelem ki, hogy ennek keretében átalakítottuk a Magyar Honvédség középszintű vezető szerveit, katonai szervezeteit, hadkiegészítési tevékenységének egész rendszerét.
A legjelentősebb változtatás az új középszintű parancsnokság, az összhaderőnemi parancsnokság megalakítása volt. A középszintű vezetés valamennyi feladatának egy szervezetbe integrálása biztosítja az egyszerűbb, egységes elvek alapján előkészített, gyors döntéshozatalt. Az új szervezet jelentősen alacsonyabb létszámmal biztosítja a csapatok egységes elveken alapuló hatékony vezetését, valamint megszünteti a párhuzamosságokat. Az egységes parancsnoksági szervezet létrehozását elismeréssel fogadták szövetségeseink is, és ma követendő példaként említik a NATO-ban, az észak-atlanti szövetségben.
A Magyar Honvédség katonai szervezeteinél végrehajtott korszerűsítés során megszüntettük a szétaprózott szervezetek és szétszórt elhelyezés hátrányait, és integrált katonai szervezeteket alakítottunk ki. E változások eredményeként a hadrendi elemek száma 77-ről 33-ra csökkent. A Magyar Honvédség átalakítása során prioritást adtunk a műveleti képességek biztosításának. Az alapvetően a szövetségi és a nemzetközi igényeknek megfelelő képességek fejlesztése ma már biztosítja a hazai területen jelentkező védelmi feladatok ellátásának teljes hátterét is.
A harmadik megjegyzésem: a honvédelem szervezetének átalakítása stabilizációt eredményezett, és lehetővé tette a fejlesztések megkezdését. 2007 óta a honvédelmi költségvetésen belül a fejlesztésre fordítható pénzügyi források aránya minden évben meghaladta a 20 százalékot. Ezek között a fejlesztések között kiemelkedő az új vadászgépek hadrendbe állítása, az új és korszerű gépjárművek alkalmazása és a harci járművek modernizálása.
(18.20)
Eközben megőriztük a Magyar Honvédség páncéltörő, illetve páncélelhárító képességét. Fejlesztettük az erők megóvásával és az erők mobilitásának növelésével kapcsolatos képességeinket, modernizáltuk a katonák egyéni felszerelését, fegyverzetét, különös tekintettel az egyéni védelemre. Ezeket az eszközöket már rendszeresítettük, a csapatok ellátása megkezdődött.
Az eredmények közül kiemelem a NATO nehéz légi szállító ezred Pápára települését, amely nemcsak katonai szakmai hozadékkal jár, hanem a környék gazdasági életének élénkülését is eredményezte, és Magyarország hírnevét növelte.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fejlesztések nem kizárólag a technikai eszközök és képességek biztosításában nyilvánulnak meg. Biztosítanunk kell a Magyar Honvédség működésének személyi feltételeit is, amelynek egyik fontos része a tisztelt Ház előtt lévő javaslat elfogadása. A javaslat megítéléséhez fontos a nemzetközi kitekintés, illetve összevetés. És ez lenne a negyedik megjegyzésem.
Az a tapasztalatunk, hogy a szervezetátalakítási és -fejlesztési folyamatokban mind a NATO-, mind a nem NATO-tag, de vele békepartnerségi megállapodással rendelkező szomszédjaink is hasonlóképpen és hasonló úton járnak. A NATO parancsnoki struktúrája és szervezete is átalakult, az erők hatékonyabb kihasználása érdekében számos olyan szervezeti korszerűsítést hajtottak végre, mint mi a Magyar Honvédségben.
Ezzel párhozamosan a tagországok is hasonló intézkedéseket tettek saját fegyveres erőik szervezetében. Ha az elmúlt öt évet tekintjük - tehát 2004-től 2009-ig -, és a Magyarországgal szomszédos hét ország adatait hasonlítjuk össze, teljes mértékben hasonló a csökkenő tendencia. A Horvát Köztársaságban 52 százalékra, Ukrajnában 56 százalékra, Romániában 65 százalékra, a Magyar Köztársaságban 60 százalékra - és így tovább - csökkent a haderő létszáma. Ez a csökkenő tendencia igaz az ország összlakosságához viszonyítva is. Magyarországon Szlovákiához vagy Ausztriához hasonlóan a fegyveres erők lakossághoz viszonyított létszámának mintegy 10 százalékos csökkenése figyelhető meg.
A legnagyobb létszámcsökkentés Ukrajnában és a Horvát Köztársaságban volt.
Mindezek előrebocsátását az itt fekvő előterjesztés értelmezése szempontjából tartom fontosnak, amikor a Ház ismét a haderő képességeinek fejlesztése érdekében dönt. Méghozzá egy olyan országgyűlési határozat végrehajtásában, amelyet az Országgyűlés nagy többséggel, 359 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadott el, vagyis az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése érdekében.
Az első lépéseket már megtettük. A békeműködés alapvető szervezeti kereteit és létszámát biztosítottuk. Munkánk során most jutottunk abba a szakaszba, amikor a kiegészítő és tartalék erőkkel tudunk foglalkozni. Annak az új rendszernek a személyi feltételeit kell megalapoznunk, amely a békehaderő rendkívüli időszaki működésének egyik alapfeltételét is jelenti.
Javaslatunk az, hogy a Magyar Honvédség létszámát egészítsük ki az önkéntes tartalékos katonák 4 ezer főjével. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2012 januárjától biztosított létszámfeltételéhez szükséges védelmi tervezési és előkészítési feladatokat az Országgyűlés által adandó közjogi felhatalmazás alapján megkezdje.
A jelentősebb anyagi ráfordítást igénylő lépéseket ezután tudjuk megtenni. A szabályozási háttér módosításának ugyanis az első állomása a létszámkeret megállapítása. Ez a jelenleg előttünk fekvő előterjesztés. Ezt követi majd még ebben az évben a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló törvény módosítása. Mostani döntésünk tehát a további tervezés jogi alapja is egyben. Erre építve készíthetjük el az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó költségvetési tervezést. Ennek alapján lehet beazonosítani az ösztönző- és kompenzációs rendszer erőforrásigényét, valamint a Honvédelmi Minisztériumon belül a haderő-, a hadműveleti, a humánerőforrás- és logisztikai tervezés kiindulópontját is.
A javaslatban szereplő 4 ezer fős keret a katonai igényfelmérést jelentő széles körű hadműveleti elemzés és számvetés eredményeként alakult ki. Illeszkedik a haderőfejlesztés programjába, eleget tesz az Országgyűlés által meghatározott feladatoknak, és a védelmi tervezés rendszerében a későbbiekben szükséges források hozzárendelése is megtörténhet.
Tisztelt Országgyűlés! Azt mondtam, hogy az önkéntes tartalékos rendszer rekrutációs bázisa optimálisan csak széles körű társadalmi támogatottsággal biztosítható. Most ennek a bázisnak a méretét határozzuk meg. Kérem önöket, hogy támogassák javaslatunkat, és fejezzék ki ezzel is, hogy a honvédelem nemzeti ügy. Tegyék lehetővé, hogy a haza védelmében minden felelősen gondolkodó állampolgár részt vehessen. A mi dolgunk a jogszabályi feltételek megteremtése, ezért kérem, hogy a javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
