DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Jóval rövidebben szólhatok, mint az előző törvényjavaslatnál, két összefüggő törvényjavaslatról van szó.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat az előbb tárgyalt javaslathoz képest viszonylag kisebb figyelmet kapott az eddigi vita során, noha nyilvánvaló, hogy az előbb tárgyalt törvényjavaslat számos rendelkezése a szolgáltatási irányelv átültetését és ezzel összefüggésben a jelen törvényjavaslattal való összhang biztosítását szolgálja. Így e törvényjavaslat rendelkezéseivel függ össze számos tevékenység törvényi szintű szabályozásának szükségessége, miként számos esetben az engedélyezés szabályainak felváltása bejelentésköteles tevékenységre szintén szorosan összefügg a jelen javaslattal, amely a bejelentés keretszabályait adja meg. Szükséges még e helyütt kiemelnem az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont létrehozását, ami a valóban egyablakos ügyintézés tekintetében reményeink szerint jelentős előrelépést jelenthet majd, valamint a tagállami hatóságok közötti újszerű, az elektronikus kapcsolattartásra építő együttműködésre vonatkozó keretszabályokat, amelyeket szintén e törvényjavaslat tartalmaz.
Az, hogy a most tárgyalt kerettörvényhez viszonylag kevesebb számú, jórészt pontosító jellegű módosító javaslat született, jól mutatja, hogy a jelen törvényjavaslat rendelkezései tételesen és különösebb jogalkotói mozgástér nélkül az irányelv rendelkezéseit ültetik át.
A két törvényjavaslat eddigi vitája igazolni látszik, hogy helyes volt az előterjesztő azon szándéka, hogy egy általános, keretjellegű törvényben kerüljenek szabályozásra azok a kérdések, amelyek érvényesülése az irányelv átültetése kapcsán elengedhetetlen, és ahol az irányelv lényeges eltérést nem enged. Az ágazati jogszabályokban, törvényekben és persze majd az alacsonyabb szintű jogszabályokban kerül szabályozásra minden olyan kérdés, amely csak az adott ágazat, tevékenység konkrét jellemzőinek, szabályozási környezetének ismeretében, az adott tevékenységgel összefüggő sajátos körülmények mérlegelésével szabályozható. Ilyen módon biztosítható, hogy azokban az esetekben, ahol az irányelv a tagállamnak - igaz, az irányelv szabta néhol szűkebb, néhol pedig tágabb keretek között - mérlegelési lehetőséget ad, ott a megfelelő hazai szabályok kialakítása minden esetben az adott ágazat szabályozási logikájához, az ott érvényesítendő szakpolitikai célokhoz igazodva történhessen.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok azt mutatják, hogy az Országgyűlés, a képviselők a jelen törvényjavaslatot ezen elrendezésre figyelemmel, a szolgáltatási irányelv jelentőségét is felismerve, súlyának megfelelően figyelemmel kísérték. A módosító javaslatok túlnyomó többsége javító szándékú, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a jelen törvényjavaslat még jobban betölthesse célját, és az ágazati szabályokkal együtt egy koherens rendszert képezve az irányelv megfelelően átültetésre kerülhessen, ami, különös tekintettel az adminisztratív terhek csökkentésére - hangsúlyozom -, legalább annyira érdeke a hazai vállalkozásoknak, mint az ide befektetni kívánó más tagállambeli vállalkozásoknak. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az irányelv nyomán a hazai vállalkozók a más tagállamok piacán is könnyebben meg tudnak majd jelenni.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok túlnyomó többségét ennek megfelelően a kormány támogatni tudja, így azt is, amely arra irányul, hogy a jelen törvényjavaslattal bevezetni kívánt szabályozás hatályosulásának, az esetleges alkalmazási problémák nyomon követése érdekében az Országgyűlés illetékes bizottságai rendszeresen tájékoztatást kapjanak a mindenkori kormánytól. Azt gondolom, hogy éppen e szabályozás több elemében újszerű jellegére és a szolgáltatási szektor gazdasági súlyára figyelemmel mindenképpen hasznos lehet időközönként áttekinteni a szolgáltatási tevékenységek szabályozását, és fokozottan nyomon követni az e területen bekövetkező fejleményeket.
A kormány egyedül azokkal a javaslatokkal nem tudott a vitában, és nem tud továbbra sem egyetérteni, amelyek - még ha nyilvánvalóan a hazai vállalkozások lehetséges lehető legtágabb körű védelmére irányuló szándékkal is születtek - nem egyeztethetőek össze az irányelvvel. De úgy gondolom, hogy e javaslatok kapcsán is végül megfelelő kompromisszumok születtek.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján bízom abban, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat - az ahhoz benyújtott, az irányelvvel is összhangban lévő módosító javaslatokkal kiigazítva - képes lesz betölteni célját, és hosszú távon alapjául szolgál majd a szolgáltatási tevékenységek egy, a mainál jelentősen egyszerűbb, átláthatóbb, a vállalkozások számára kevesebb adminisztratív teherrel járó, ugyanakkor az igénybevevők szempontjából továbbra is magas szintű biztonságot nyújtó szabályozási környezetének, együtt természetesen a megújult a Ket.-tel és az ágazati jogszabályokkal.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti jogalkotói szándékokat támogatva és kiegészítve támogassa a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
