DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! A válságkezelő kormány célja, ahogy ön is fogalmazott, a védelem biztosítása, az, hogy megvédjük a munkahelyeket, a családokat, a családok otthonait, a kis- és középvállalkozásokat, általában az országot a világgazdasági válság mélyebb és súlyosabb következményeitől. Ön is jól fogalmazott, azt gondolom, ebben teljesen igaza van, hogy teljes körű védelem nem létezik, de mindent meg kell tennie az Országgyűlésnek, a kormánynak azért, hogy ezt a védőhálót minél sűrűbbre tudja majd szőni.
Ebben a körben nagyon-nagyon fontos az, amit a képviselő asszony említett, a lakáshiteleseknek a védelme, azoknak a védelme, akik tipikusan valamilyen rajtuk kívül álló okból, például azért, mert elvesztették a munkahelyüket, például azért, mert átmenetileg alacsonyabb bért kapnak, vagy egyszerűen csak azért, mert a devizahitelek az elmúlt időszakban drágábbá váltak, emiatt hátrányos helyzetbe kerültek. Az ő védelmük kiemelt feladata a kormánynak. Kiemelt feladat azért is, mert nagyon sokan vannak Magyarországon, akik ilyen típusú hitellel rendelkeznek, összességében 1,6 millió olyan lakáshitel van Magyarországon, amelyet az elmúlt időszakban vagy lakás építésére, vagy lakás vásárlására vettek fel. Ez egy nagyon nagy hitelállományt jelent, több mint 6600 milliárd forintos hitelállományról beszélünk. Persze, ebben a körben nemcsak a devizahitelesek vannak, hanem a szintén védelemre szoruló, más hitelt felvevők, a forinthitelesek is, de abban önnek igaza van, hogy egyrészt a devizahitelesek vannak a legtöbben, másrészt pedig ők azok, akik az elmúlt időszakban rosszabb helyzetbe kerültek a forint árfolyamának a változása miatt.
A hitellel rendelkezők között természetesen nagy különbség van. Vannak olyanok, akiknek csak egy átmeneti nehézséget okoz ez a probléma (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), és valamilyen hitelkonstrukció-átalakítással számukra ez a probléma megoldható. Az igazi probléma azoknál van, akik ilyen típusú átmeneti könnyítésekkel sem tudják megoldani a problémájukat, azokkal, akiknek ott van a feje fölött az, hogy akár árverezésre, kényszer-értékesítésre kerülhet sor. A szakma becslései szerint - ezt néhány nappal korábban kaptuk meg a szakmai szervezetektől - körülbelül 1 százalékra tehető azon lakáshitelesek aránya, akiknél valós veszély van, ahol tényleg az a veszély, hogy akár a gyakorlatban is bedőlhet ez a hitel. Szintén ez a szakmai vélemény azt mondja, hogy akkor tud ez igazán veszélyes lenni, és akár 1 százaléknál többeket is érintő lenni, hogyha az euró árfolyama tartósan 300 forint fölött marad. Hála istennek, az elmúlt napok eseményei azt mutatják, hogy ez már nem egy valós veszély. Nagyon óvatos az az optimizmus, amiről beszélünk, hiszen a mai napon is 280 forint alatt van az eurónak az árfolyama, mégis azt lehet látni, hogy bár mozog az árfolyam, de annak az esélye, hogy újra tartósan, hosszú ideig 300 forint fölött maradjon, nem áll fenn. Én azt gondolom, hogy a kormány elmúlt hetekben tett lépései, párhuzamosan természetesen a világgazdasági környezettel, ezt a jó eredményt hozták.
Engedje meg a képviselő asszony, hogy mondjak néhány mondatot arról, hogy mit tettünk eddig, hiszen ez nagyon fontos a devizahitelesek védelme érdekében. Például már tavaly novemberben megállapodást kötött a kormány bankokkal, vezető hazai bankokkal arról, hogy a bankok külön díj felszámítása nélkül - és ez nagyon fontos - lehetővé teszik a hitelek futamidejének a meghosszabbítását, lehetővé teszik a devizahitelek átváltását forinthitelre vagy akár azt is, hogy átmenetileg a törlesztőrészletek csökkenthetőek legyenek. Eredetileg csak 7 bank csatlakozott ehhez, most már ott tartunk, hogy 11 hazai bank van ebben a programban. A kormánynak az a dolga, hogy ezt a megállapodást betartassa, ezt a megállapodást a bankok a gyakorlatban meg is tegyék. (Az elnök csenget.) Pontosan ebben a hónapban fog a Bankszövetség egy olyan jelentést letenni a kormány asztalára, amelyben bemutatja, hogy a gyakorlatban hogyan valósult meg ez a megállapodás.
A második fontos lépést maga az Országgyűlés tette meg nem is olyan régen, márciusban, amikor törvényt fogadott el arról, hogy az állam garanciával segít azoknak, akik 2008. szeptember 30-a után, a válság következtében elvesztették az állásukat. Rájuk nézve egy állami garanciaprogramot fogadott el a kormány javaslatára az Országgyűlés, ez az, ami tud nekik segíteni ennek az átmeneti időszaknak az átvészelésében. És ahogy a képviselő asszony utalt rá - ezt hadd erősítsem meg -, a kormány jelenleg is dolgozik azon, hogy tovább bővítsük ezt a programot.
(13.30)
Ezek már jó lépések voltak, de úgy látjuk, hogy szükség van ennek a folytatására. Egy olyan modell megalkotásán dolgozunk a hazai bankokkal, illetve ingatlanpiaci szereplőkkel közösen, amely biztosítja majd, hogy a hiteltörlesztési zavarral küzdő adósok, magyarországi családok a lehető legrosszabb esetben is a saját otthonukban tudjanak maradni, vagyis hogy ne következhessen be az az állapot, hogy mivel nem tudták törleszteni a hiteleiket, az utcára kerülnek és elvesztik a lakásukat; például azzal a technológiával, amit képviselő asszony is mondott, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltjuk fel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
