DR. NAGY KÁLMÁN
DR. NAGY KÁLMÁN
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A holnapi napon lesz az ápolók nemzetközi napja - minden év május 12-én. Az ápolók nemzetközi napja a mai nehéz időkben egyszerre felhívás és egyszerre iránymutatás is számunkra; egy jobb iránynak, egy új iránynak a fölvétele.
Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa az ápolók nemzetközi napjának a megünneplésével kettős célt akar realizálni. Az egyik az, hogy az ápolókat összehozza szerte a világon, és előmozdítsa az ápolást és az ápolás színvonalának az emelkedését, és jobb helyzetbe helyezze az ápolókat. A másik nem kevésbé fontos cél az, hogy befolyásolja az egészségpolitikát.
Magyarországon az ápolás tragikus helyzetben van. A munka melletti ápolóképzést végzettek száma évről évre csökken, pedig ezek képezik ma az ápolónők 87,78 százalékát. Csökken a nappali tagozatos ápolóképzésre járó hallgatók létszáma, és a főiskolai szintű diplomás ápolók hallgatói létszáma pedig a töredékére csökkent; olyannyira, hogy ha mindenki megszerzi a nyelvvizsgáját, akkor Budapesten például 13 főiskolai diplomás ápoló lesz ebben az évben.
Romániából, Szlovákiából és más szomszédos országokból megszűnt az ápolónők beáramlása. Az egészségügyi reform következményeként igen jelentős létszámban elhagyják a pályát. A kórházakban, klinikákon, közvetlenül a betegágy mellett dolgozók rendkívül túlterheltek. A csökkenő ápolónői létszám miatt az emberek, az ápolók a legtöbbször 12 órás műszakban dolgoznak, ami a heti 40 óra helyett legtöbbször a hiány miatt 48 óra.
Végig kell gondolnunk a jelenlegi helyzetet, amely, azt kell mondanom, hogy tragikus. Önök azt gondolják, hogy nem lehetne feltárni az okokat. De ha végignézzük a bérhelyzetüket, a 10-15 éve betegágy mellett dolgozó ápolónőnek a bruttó bére 100 ezer forint. A 20 éve betegágy mellett dolgozó ápoló bruttó bére 115 ezer forint. És a 30 éve betegágy mellett dolgozó ápoló bruttó bére 180 ezer forint.
Önök nem tudják - hangsúlyozom: nem tudják -, hogy milyen éjszaka egy kórház. Egy nővérnek négy órakor kell felkelni, hogy reggel fél hatra bent legyen a munkahelyén. Fél hattól hatig átveszi az osztályt, és hat órától 12 órát dolgozik este hatig; és ezt megismétli négyszer egy héten. És önök ezeket az embereket 65 éves korukig akarják dolgoztatni. Nem fogják, mert egy olyan nagy létszámú kórházban, mint például a miskolci megyei kórház, az elmúlt évben egy nővér ment nyugdíjba. Gondolkozzanak el ezen! Meghalnak addig. Ha pedig más munkakörben helyezkedik el, és nem műszakonként dolgozik, akkor ennek az a következménye, hogy a bére csökken, és a nyugdíja lesz alacsonyabb.
Önök azt gondolják, hogy mit beszél ez az ember. Most akar ilyeneket mondani, amikor gazdasági válság van? A közgazdászok arról beszélnek, hogy válság idején mindent újra kell értékelni. Újra kell értékelni azokat a tényeket, amikor munka nélküli pénzmozgás van egy világban, és az a pénzmozgás olyan mértékű lesz, hogy rátelepszik a munkára. Ezek az emberek megdolgoznak azért, hogy a társadalomnak olyan tagjai legyenek, akik bizonyos fajta privilégiumokat kapjanak. Mert amikor hajnalban vagy éjszaka bemennek, akkor egy olyanfajta feladatot látnak el, amit senki nem végez el helyettük. És éjszaka egy kórház hangulata más; amikor kumulálódik a fájdalom, a rosszullét, egy csomó embernek a baja.
Önök egy fillérrel nem emelték az ápolónők fizetését az elmúlt időszakban. (Göndör István: 50 százalékot emeltünk!) Gondolkozzanak el ezeken a tényeken, és kérem, hogy a következőkben a javaslatainkat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezeknek az embereknek a helyzetére szavazzák meg, változtassanak ezen, és vegyünk új irányt ebben a kérdésben.
Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
