ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Pont ennél a törvénynél az emberben kevereg a gyermekkor, kevereg a múlt, és kevereg az az időszak is, amikor Lezsák Sándor Lakitelekről ezt a mozgalmat elindította, szervezte, és ezt nagyon sok konferencia, nagyon sok megbeszélés övezte, és tulajdonképpen kialakult maga a törvény, a Tudományos Akadémia is be lett vonva ebbe a kérdéskörbe. Az ember mint városi gyerek, ha visszaemlékszik a gyerekkorára, örültünk annak - ezt Gőgös Zoltán államtitkárként is nagyon jól tudja -, amikor Magyarpolányból hozták le a túrót, a tejet, a vajat, a kecsketejet, az ember örült, hogy a tojástól kezdve mindenből a legfrissebbet kapta.
Ma az ember azt látja, azt tapasztalja, amikor járja az országot - én elég sokat megyek át a Duna túlsó oldalára is -, hogy le van pusztulva a tanyasi táj, a tanyasi vidék. Amit a képviselőtársam is mondott, mindig is volt funkciója a tanyának: természetvédelem, növénytermesztés, állattartás. Pontosan az a legnagyobb probléma, hogy ezt az új funkciót nem találtuk meg, sőt ma már nyugodtan lehet azt mondani, sok esetben még a kistelepülések is veszélybe kerültek.
Most vasárnap voltam egy rendezvényen egy kistelepülésen, lovas díjugrató verseny volt, és döbbenten hallottam, hogy az egyik szomszéd panaszkodott a másikra, amiért állatot tart. Ma nagyon jól tudjuk, nem azt mondom, hogy egy pesti, de ha egy nagyvárosi gyereket elviszünk vidékre, akkor jóformán még az állatokat sem tudja megkülönböztetni egymástól, vannak állatfajták, amelyeket nem tudnak egymástól megkülönböztetni, nemhogy a növényeket; ma már ott tartunk, hogy még azokat sem.
Szeretnék erre egy nagyon érdekes példát mondani. Amikor európai parlamenti megfigyelő voltam, egy konferencia volt Alpbachban, Ausztriában. Maga a település amúgy sem alacsonyan helyezkedik el, ez egy városias település, de amikor felvittek bennünket 1500 méter magasra, ami önmagában is tetemes magasságnak számít, nincs villanyvezeték, nincs ivóvízvezeték, de mégis csodálatosan működött egy állattartó tanyasi világ, és több család foglalkozott ezzel a tevékenységgel. Uniós forrásokat felhasználva saját sajtüzemet csináltak, sőt mi több, úgy csinálták meg a sajtüzemet, hogy üvegrésszel van elválasztva, hogyha turisták mennek oda. Sőt úgy volt maga a tanyasi világ is kialakítva, hogy több tíz férőhellyel rendelkezett, tehát amikor az iskolai szünetidő volt, akkor nem külföldre vitték a gyerekeket nyaralni, üdülni, és nem erőltették a gyerekeket a számítógép elé, hanem felvitték oda, bevonták őket a munkába, és csodálatos környezetben, állítom, a világ legegészségesebb táján ismertették meg a gyerekekkel az állattartás fontosságát.
A másik pedig az, hogy kuriózumot állítottak elő, egy sajátságos sajtfajtát az állattartással együtt, és azt lehet mondani, hogy a kormány garantálta a felvásárlást. Tehát egyrészt kaptak uniós forrást, a kormány pedig garantálta a termék felvásárlását és exportképességét, hiszen az előírásoknak megfelelően kapták meg az uniós forrást ahhoz, hogy ezt abban a környezetben valóban meg tudták valósítani. Érdekes volt, mert a családfenntartótól kérdeztem, mióta csinálják ezt. Azt mondta: képviselő úr, ne csodálkozzon ezen, az én dédapám is itt élt. Tehát ugyanott él generációról generációra ez a család, és tulajdonképpen ugyanezt a tevékenységet végzi. Ennek nemcsak egyfajta állattartási, növénytermesztési, hanem tájvédelmi kérdése is van; idegenforgalmi kérdése és tájvédelmi kérdése is van. A hatósági rendszeren keresztül azonkívül még olyan feladattal is megbízták őket, hogy főleg a téli időszakban figyeljék a táj viselkedését, jelezzenek, ha bármi történik, valahol megindul egy omlás vagy valami. Tehát van egy másfajta funkciója is.
Nekünk pontosan ezeket a dolgokat kellene a tanyavilágnál újragondolni, és olyan formában kialakítani, hogy segíteni őket. Emlékezzünk vissza: 2005-ben, a választások előtt volt már egyszer téma, hogy igen, a tanyák majd kapnak áramot is, majd az uniós forrásokkal korszerű szél- és napkollektorok és egyéb ilyen dolgok lesznek, de ugyanúgy ezek el is haltak. Nagyon jó, hogyha ez az országgyűlési határozat elfogadásra kerül, ezáltal tényleg a meghatározott határidőkön belül elkészül egyrészt a tanulmány, másrészt pedig az a programtervezet, amely alapján úgy érzem, hogy az uniós források átcsoportosításával, a vidékfejlesztési források újragondolásával, a tanyasi világ újraélesztésével, nem azt mondom, hogy mindazt a 40 ezres tanyasi világot, ami már megszűnt, tönkrement, összedőlt, felszámolásra került, újra lehet éleszteni, de mégis határozzuk meg azt a funkciót, amellyel a tanyasi világot tényleg újra lehet éleszteni, és funkciót is kell neki adni a ma felnövekvő generáció számára.
Most egy japán herceg jár Magyarországon, és el akar menni az Állatkertbe. Miért akar elmenni az Állatkertbe? Miért akarja megnézni a természetet? Ha megnézzük, Japánban tulajdonképpen már a gyermekeket oktatják, nevelik a természet szeretetére, és valóban ritkaságszámba megy, ahogyan a természethez, a természeti életkörülményekhez próbálják ránevelni az embereket. Ennek igenis van hatása Magyarországon is, ha ezeket a lépéseket megpróbáljuk elősegíteni, megtenni, és egy olyan törvény jön létre, hozzá olyan finanszírozással, amellyel valóban ezt újra lehet éleszteni. Ezzel párhuzamosan az egész vidékfejlesztés dolgait is át kellene gondolni, mert azt látom, a Dunántúl nem annyira a tanyasi világra jellemző, mert sűrű, sok kistelepülésből tevődik össze, de sajnos azt lehet látni, nem azt mondom, hogy a települések döntő többsége, de nagyon sok település valóban az elsorvadás időszakát éli. Ha az agrár-termőföldterület esetén és egyéb más területen nem próbálunk meg segíteni, lehetőséget adni számukra, akkor valóban bekövetkezik az, hogy nemcsak a tanyasi világ, hanem a kistelepülések is sorra megszűnnek, kihalnak, és akkor tényleg azt lehet mondani, hogy mindent egybe lehet szántani, mert azon a vidéken eltűnt az élet, tehát olyatén az élet, hogy valóban a természetvédelem, a természethez való ragaszkodás, rajta keresztül pedig a vidéki létformának, életformának a fenntartása fenn tudjon maradni.
A mai korban, ahogyan Velkey képviselőtársam is mondta, ma már azt lehet mondani, hogy az információk korában nem gond akár a települések vagy a tanyasi világ közötti információ kérdése, de valójában azokat a forrásokat kellene oda biztosítani, az áram, a víz kérdését és egyéb más olyan kérdést, ami tulajdonképpen az élhetőséget a tanyasi világban meg tudja teremteni, ez valamilyen úton-módon legyen a számukra biztosítva.
(20.50)
Örülök, és jómagam is kértem, hogy támogatója lehessek ennek az országgyűlési határozatnak, mert nagyon fontos kérdés. És ha azt, amit államtitkár úr elmondott expozéjában, következetesen végrehajtják, és az országgyűlési határozatban is benne lévő időpontokban, akkor egészen biztos, hogy egy új szellemiséget és egy új tanyasi világot tudunk megteremteni és alakítani.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
