BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tizenöt éves csúcson van a munkanélküliség. Tizenöt évvel ezelőtt, az előző szocialista kormányzat működése során érte el a munkanélküliek száma azt a mértéket, azt a nagyságot, amit a napokban tettek közzé a hivatalos adatok. Gyakorlatilag már nem lesz olyan család ebben az országban, amelyet ne sújtana a munkanélküliség.
Ehhez képest mit tesz a kormány? Milyen pályázatokat írnak ki, amelyeket többször, nagy hanggal meghirdettek, arra való hivatkozással, hogy százezer munkahelyet fognak megőrizni? Ha valaki megnézi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapját, a következő pályázatokra bukkan.
Néhányat ízelítőül ismertetnék: központi szociális információs fejlesztések 1,4 milliárdért, a jó kormányzás ágazati megalapozásához; az önkéntesség elterjesztésének népszerűsítése, 486 millió forint; a pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, 2,1 milliárd forint; kísérleti foglalkoztatási program, 500 millió forint; érdek-képviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése, 2 milliárd forint; helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások létrehozása, népszerűsítése, 900 millió forint. Ez összesen 7,2 milliárd forint. Valamivel több, mint amennyit az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány munkahelymegőrzés címén kiírt.
Mit tartalmaznak ezek a pályázatok? Néhány dolog: tanulmányutak külföldön minimum két országban, tanulmányok készítése, sajtófigyelés, módszertani útmutatók készítése, szakmai napok szervezése, helyzetfeltárás, -elemzés, menedzsment fizetése, adminisztrációs költségek, szakértői díjak, rendezvények, és a többi, és a többi. Amit nem tartalmaz, az a munkahelyek létrehozása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Mit kíván tenni, tisztelt államtitkár úr, a kormány azért, hogy betartsa ígéretét, és megőrizze a munkahelyeket? (Az elnök ismét csenget.)
Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
