DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az utóbbi időben sok kritika érte az igazságszolgáltatás folyamatát amiatt, hogy az eljárások lassúak, a befejezés késik, az időszerűség sérül. A napirenden lévő T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából módosítja a büntetőeljárásokról szóló 1998. évi XIX. törvényt. Ezt a célt a javaslat alapvetően úgy éri el, hogy csökkenteni fogja az eljárások időtartamát és számukat, de célja a módosításnak az eljárások költségeinek redukálása is.
Nézzük, melyek azok a módosítások, amelyek az eljárások gyorsítását célozzák. Az utóbbi időben az eljárások elhúzódásának egyik eszközévé vált az eljáró bíróval szemben elfogultsági kifogás bejelentése. A hatályos szabályozás szerint az elfogultsági kifogással érintett bíró az ügyben ugyan eljárhat, de a kifogás elbírálásáig érdemi döntést nem hozhat. Miután az ügyek elemzése azt mutatta, hogy a bejelentések rendszerint megalapozatlanok, a javaslat úgy módosítja a szabályozást, hogy ezentúl a kifogással érintett bíró az ügydöntő határozat meghozatalában is részt vehet. Természetesen kiderülhet, hogy a bíró mégis elfogult volt, ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi. Ha ugyanazon bíró ellen ugyanazon okra hivatkozással jelentenek be alaptalan kizárást, a bejelentést indokolás nélkül el lehet utasítani. Ez nem mentesíti az eljáró tanácsot az érdemi vizsgálattól, de a határozatot nem kell indokolni.
A tárgyalási őrizet jogintézményének bevezetése azt célozza, hogy a bíróságnak több eszköze legyen a vádlott megjelenésének biztosítására, ugyanis az is az eljárás elhúzódásához vezet, ha a vádlott a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson. Ilyenkor a bíró a sikertelen elővezetési kísérlet után vagy elfogatóparancsot bocsát ki, vagy az ismert helyen tartózkodó vádlott tárgyalási őrizetét rendeli el. A tárgyalási őrizet ugyancsak 72 óráig tarthat.
Módosulnak a bíróság elé állítás szabályai is. Eddig a bűncselekmény elkövetésétől számított 15 napig volt helye ennek a jogintézménynek, most a módosítás 30 napos határidőt szab, mégpedig azért, hogy a bizonyítékok beszerzésére hosszabb idő álljon rendelkezésre, ugyanakkor talán több ilyen, viszonylag egyszerű és gyors eljárás lefolytatására lesz mód a jövőben.
A tárgyalás folytonosságát két alapvető feltétel érvényesülése garantálja. Egyfelől hat hónapon túl a tárgyalást elölről kell kezdeni, másfelől az eljáró tanácsnak változatlan összetételűnek kell lennie. A módosítás azt mondja, ha a bíró vagy az ülnök személyében változás következik be, a tárgyalás hat hónapon belül az addig keletkezett iratok ismertetésével is megismételhető. Tehát a bíró dönthet úgy, hogy iratokat ismertet, de dönthet úgy is, hogy megismétli az addigi bizonyítást.
A büntetőeljárási törvényben szabályozott külön eljárások egyike a tárgyalásról lemondás. Ez a jogintézmény kicsit hasonlít az angolszász jogrendszerből ismert vádalkuhoz, de semmiképpen sem azonosítható vele. A tárgyalásról lemondás a bíróság előtti bizonyítási eljárást egyszerűsíti le azzal, hogy a bíró a vádlott bűnösségét a beismerő vallomására és a nyomozati iratokra alapozza. Az eljárás lényege, hogy a terheltnek a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást kell tennie. Az ügyésznek és a terheltnek meg kell egyeznie a bűncselekmény tényállásában, a cselekmény minősítésében és a büntetés nemében és mértékében. A büntetést az ügyész tól-ig határok között indítványozza kiszabni a bírónak. Ha az ügyész a terhelt tárgyalásról lemondásra vonatkozó kezdeményezését elfogadja, ettől kezdve a védő részvétele kötelező az eljárásban. A terhelt tudomásul veszi, hogy a kiszabott joghátrány miatt nincs helye fellebbezésnek. Ezt az eljárást az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig kezdeményezheti a vádlott.
Miért éri meg kezdeményezni mindezt a vádlott oldaláról? Azért, mert például a szabadságvesztés mértékére az általános szabályok helyett a Btk. 87/C. §-ában foglalt csökkentett büntetési tételek az irányadók. De azért az alkalmazásnak is vannak korlátai. Az egyik ilyen az, hogy főszabály szerint a 8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén alkalmazható. Fontos szabály az is, hogy kizárt az alkalmazása, ha a vádlott a cselekményét bűnszervezetben követte el, vagy ha a cselekményével halált okozott. Fontos garanciális elem, hogy a terhelt és az ügyész megállapodását csak és kizárólag a tárgyalásról lemondásos eljárásban lehet felhasználni, mert ha például az eljárás nem nyilvános üléssel, hanem rendes tárgyalással folytatódik, a megállapodás tartalmára senki nem hivatkozhat a későbbiekben.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eljárás gyorsítását szolgáló módosítások mellett az előzetes letartóztatás szabályai is változni fognak a javaslat szándékai szerint. Évente körülbelül 5 ezer előzetes letartóztatott van Magyarországon. Az előzetes letartóztatást csak törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alkalmazásával lehet elrendelni. Összességében ez így is van. Ennek ellenére az utóbbi időben az látszik, hogy időnként mechanikus az alkalmazása, más esetekben pedig addig tart, amíg a gyanúsított beismerő vallomást nem tesz. Gondot jelent az is, hogy a büntetőeljárások lassúsága és az ügyek bonyolulttá válása miatt a hatóságok nem képesek az ügyeket lezárni az előzetes letartóztatás időtartamára a hatályos szabályozás által biztosított három év alatt. Ezért a javaslat differenciált szabályozást vezet be, amely figyelemmel van egyrészt a magyar viszonyokra, másrészt az Emberi Jogok Bíróságának ezzel kapcsolatos gyakorlatára.
(11.20)
A módosítás az öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknél az előzetes letartóztatás időtartamát két évben maximálja. Az öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén, amelyek sokszor bonyolultak, igen terjedelmesek, és nehezen áttekinthető iratanyaggal rendelkeznek, az előzetes letartóztatás időtartamát négy évben maximálja a módosítás.
Tisztelt Ház! Talán a leginkább vitatott módosításokat a javaslat az ügyész és a nyomozó hatóság együttműködésének szabályozásában helyezi el. Ennek a célját a javaslat abban jelöli meg, hogy a szabályozás tegye egyértelműbbé a kompetenciákat, a felelősséget és az együttműködést a két szervezet között. A hatályos törvénytől eltérően a módosítás megjelöli a nyomozás feletti felügyelet fogalmát, és pontosítja az ügyész jogait.
A javaslat módosítja a Be. 28. § (5) bekezdését, amely elő fogja írni: ha a nyomozó hatóság önállóan végzi a nyomozást, az ügyész akkor adhat utasítást valamely eljárási cselekmény elvégzésének mellőzésére, ha az eljárási cselekmény elvégzése törvénysértő. A javaslat vitatott rendelkezése ez, mert sokak szerint áttöri az eddig következetesen érvényesülő koncepciót, hogy az ügy ura az ügyész. A módosítás indokolása egyértelműsíti, hogy a rendelkezés nem érinti az ügyész legfontosabb jogosítványait, viszont növeli a nyomozó hatóságok szakmai önállóságát.
A hatályos joganyagban a fokozott ügyészi felügyelet szabályait egy legfőbb ügyészi utasítás tartalmazza. A javaslat a fokozott ügyészi felügyelet legfontosabb elemeit garanciális okokból beemeli a törvénybe. A fokozott ügyészi felügyelet szabályainak alkalmazására a bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyekben és akkor kerül sor, ha a terhelt személy szabadságát elvonják. Ez komoly feladatot ró majd az ügyészekre, hiszen a módosítás szerint az iratokat havonta lesznek kötelesek felülvizsgálni, és a nyomozás menetére utasításokat adni. A nyomozó hatóság a fokozott ügyészi felügyelet bejelentésének tényéről feljegyzést helyez el az iratokban. Egyébként az írásbeliség főszabály lesz a nyomozás felügyelete során. Az ügyész az utasítását, a nyomozó hatóság a tájékoztatásait írásban lesz köteles rögzíteni. A hatályos szabályok szerint a nyomozás házi iratairól nem adható ki másolat. A javaslat a nyomozó hatóság és az ügyész jogi álláspontját tartalmazó iratokat kiadhatónak minősíti.
Tisztelt Ház! Kétségtelen, vannak vitára okot adó részletszabályai a javaslatnak, azonban összességében a módosítás alkalmas arra, hogy a büntetőeljárások időszerűségét javítsa, mégpedig úgy, hogy az eljárások időtartamát rövidítse, az ügyek számát csökkentse, és az eljárást olcsóbbá tegye.
Az MSZP frakciója a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
