KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztők tisztában vannak azzal, hogy nem össztársadalmi igény a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása. Pontosan tudjuk, hogy számos más fontos törvényt kell megalkotnia az Országgyűlésnek az elkövetkezendő hetekben, mégis úgy éreztük, indokolt, hogy - abban a formában, amiben benyújtottuk ezt a törvénymódosítást - tárgyaljon róla az Országgyűlés, és azt is indokoltnak tartjuk, hogy a lehető leggyorsabban kerüljön elfogadásra ez a törvénymódosító javaslat.
Két oka van annak, hogy benyújtottuk ezt a törvényjavaslatot. Az egyik: szemünk előtt zajlik és terebélyesedik a póker kártyajáték, szabályozatlanul, illegálisan, versenynek, egyesületi sportnak álcázva folynak a játékok. Többször volt kísérlet itt a Házban a szerencsejáték-törvény módosítására, legutóbb 2008 őszén, amikor az adócsomagot tárgyaltuk. Akkor képviselői módosító indítványként került nem ebben a formában, hanem egy kevésbé kidolgozott formában ez a módosítási javaslat a Ház elé. Akkor én államtitkárként a saját frakciómban arra tettem ígéretet, hogy a kidolgozást a Pénzügyminisztérium elvégzi, és 2009 tavaszán benyújtásra kerül a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításaként a kártyajáték szabályozásáról szóló javaslat. A Pénzügyminisztérium a kidolgozást el is végezte, s úgy ítéltem meg, nagyon rossz lenne, ha egy elkezdett és szakmailag lényegében befejezett munka nem tudna véget érni az Országgyűlésben egy zárószavazással. Én magam ezért nyújtottam be a javaslatot.
A benyújtás másik oka: két képviselőtársam, Juhászné Lévai Katalin és Halmai Gáborné aktívan dolgoznak az úgynevezett kis ügyek munkacsoportban, amit a szocialista frakció hozott létre, ahol a képviselők számos racionális felvetésre próbálnak megoldást találni, sokszor az államigazgatás útvesztőiben. A válság megjelenésekor éles, megoldandó problémaként merült fel a gyorskölcsönök kezelésének a kérdése, és egyik lehetséges megoldásként merült fel a frakcióban a szegények bankjának a létrehozása. Képviselőtársaim a forráskeresésnél - merthogy ez csak úgy lehetséges, hogy valamilyen központi forrás is rendelkezésre álljon - úgy ítélték meg, hogy itt van az országban egy illegális tevékenység, végezzük el ennek a szabályozását, és akkor lesz forrás a szegények bankjára is. Tulajdonképpen így kerültünk össze mi, előterjesztők. Ugyanazon ügy támogatására más-más megfontolásból jutottunk arra a következtetésre, hogy minél előbb alkossuk meg a kártyajáték szabályrendszerét.
Szeretném világosan rögzíteni, tisztában vagyunk azzal, hogy a beterjesztett javaslatunk elfogadása esetén több bevétele lesz a költségvetésnek. Ennek a mértéke nyilván nem túlságosan nagy, de alapvetően szeretném rögzíteni, hogy nem ez volt a meghatározó szándék a törvényjavaslat benyújtásánál. Alapvetőnek azt tartjuk közösen mint előterjesztők, hogy ahol tudjuk, fehérítsük ki a gazdaságot, s tegyük szabályozottá a szerencsejáték-piacnak ezt az újabb szegmensét. A kártyaterem üzemeltetését liberalizáltnak javasoljuk, azaz bárki végezheti, aki megfelel a törvényi feltételeknek és megszerzi az állami adóhatóság engedélyét. Kártyateremben élőjátékként a póker szervezhető. Már megjelentek olyan vélemények, hogy jobb lenne minden kártyajátékra kiterjeszteni ennek a szabályrendszernek a tartalmát, mi azonban a pókerjátékra javasoljuk megalkotni a szabályrendszert.
A benyújtott javaslat szerint lehetőség van arra, hogy versenyrendszerben, illetve készpénzes játékrendszerben kerüljenek megrendezésre az egyes játékok. A két rendszer között az a különbség, hogy a versenyrendszerű játéknál minden játékos azonos összegű nevezési díjat fizet, azonos összegű zsetont kap, aki egy kieséses rendszerben nyer, az jut a vagyoni nyereményhez; kizárólag a versenyben elért helyezés alapján juthatnak a játékosok a nyereményhez.
(10.50)
A készpénzes játéknál - amit lehet cash game-nek is angol kifejezéssel nevezni - a játékos tetszőleges mennyiségű zsetont vált át, döntése szerint szállhat be egy-egy megüresedett helyre, és a nyereményt akkor is megkapja, ha csak egy leosztást váltott.
Nagyon szigorú feltételeket javaslunk törvényben megfogalmazni a kártyatermet üzemeltető cég tekintetében. Azt javasoljuk, hogy a kártyatermet üzemeltető cég más tevékenységet nem folytathat, tehát kifejezetten erre a célra kell létrehozni céget, de ez ma már Magyarországon nem különösebben okoz problémát. A megkívánt jegyzett tőke a javaslatunk szerint 50 millió forint. Korábban már ilyen képviselői szándékok fogalmazódtak meg egyébként a játéktermek üzemeltetőivel szemben is. Akkor ez persze nem nyert elfogadást. Mi úgy ítéljük meg, hogy egy kártyajátékot szervező cégnek kellően tőkeerősnek kell lenni, különös tekintettel arra, ha figyelembe vesszük, hogy milyen más egyéb technikai elvárásokat fogalmaz meg a törvényjavaslat a kártyatermekkel kapcsolatban.
Elvárás az, hogy legalább 100 négyzetméteres alapterületet biztosítson az üzemeltető a kártyaterem részére, méghozzá úgy, hogy asztalonként 20 négyzetméter álljon rendelkezésre. A törvényjavaslat kidolgozásánál nem lehet eltekinteni, ezt világosan meg kell mondani, a kaszinók érdekeinek védelmétől. Erre több indokunk is van. Egyrészt ők jelentős koncessziós díjat fizetnek. Az állam akkor, amikor a koncessziós szerződéseket a kaszinókkal megkötötte, akkor kiszámítható feltételeket garantált, és ezt semmiképpen nem lehet sérteni. Ezek a kaszinók jelentős befektetéseket eszközöltek, aminek nyilván meg kell tudni térülni, és az állam nem tehet olyan lépéseket, amelyekkel gyakorlatilag ezeket a szerződéseket sérti. Tehát a kártyatermekben folyó játék lehetőségének megteremtése nem jelentheti a működő vállalkozások ellehetetlenítését.
Ezen alapvetésből kiindulva javasoljuk azt, hogy egy kártyateremben legalább öt asztalnak kelljen üzemelnie, de tíznél több nem helyezhető el. Tudjuk, hogy már vannak olyan észrevételek egyik oldalról, hogy kevesebb asztalszámmal is be lehetne érni, a másik oldalról pedig vannak, akik azt mondják, hogy sokkal több asztalnak a működését is lehetővé kellene tenni, merthogy például, ha csak ilyen kevés asztalt engedünk egy-egy kártyateremben, akkor legálisan nagy versenyeket nem tudnak rendezni. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat vitájában - a nagy versenyek esetében, egyébként már erre is volt példa Magyarországon, kaszinói keretek között ezt meg lehetett rendezni, de meggyőződésem - sem kaszinói, sem pedig nyilván kártyatermi viszonylatban nincs kellően szabályozva ez a kérdés. Nem egy általános dolog az, hogy mondjuk, nagy versenyeket rendezzenek Magyarországon, de látható, hogy van érdeklődés arra, legalábbis a tavalyi verseny azt mutatta, hogy van érdeklődés, külföldi érdeklődés nagy versenyeken való részvételre. Tehát úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő hetekben meg kell találnunk azt a módot, hogy hogyan tartsuk keretek között az asztalszámokat, és mégis tegyük lehetővé ideiglenesen vagy alkalomszerűen egy-egy nagyobb verseny lebonyolítását.
Az is törvényi feltétel lesz, ha elfogadásra kerül a javaslatunk, hogy a kártyateremben kizárólag ingyenes vendéglátás biztosítható a játékosok számára, és az is csak más cég útján. Erre azért van szükség, hogy teljesen világosan az üzemeltető bevételéről és a pénzmozgásáról egyértelműen lehessen látni, hogy ez kizárólag a kártyajátékból származik, és így az ellenőrzés is egyértelműen biztosítható. Ha versenyekre kerül a sor, akkor kizárt a re-buy lehetősége, azaz a nevezési díjért kapott zsetonok játékban történő elvesztését követően nem vásárolhatja magát vissza a játékba a versenyző. Ez bizonyos korlátokat jelent nyilván a versenyzők számára, de pontosan tudjuk azt, hogy hány észrevétel jön azzal kapcsolatban, hogy milyen káros hatása van adott esetben egy-egy szerencsejátéknak, és nekünk erre is tekintettel kell lenni, tehát bizonyos korlátokat is kell állítani a játékszenvedéllyel szemben.
A versenyrendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj 20 ezer forintban kerülne maximálásra. Nem haladhatja meg a 20 ezer forintot a nevezési díj. Készpénzes lebonyolítás esetén pedig a nyereményalap, a tétek összege kisebb mint 25 ezer forint legyen, ezt javasoljuk. Látható módon itt is számos észrevételt kaptunk már a benyújtást követően. Általában az észrevétel az, hogy nagyon alacsonynak tartják a nevezési díjat, illetve a tétek összegét is olyan összegben meghatározva, amit mi javasoltunk. Ettől nagyságrendileg jóval eltérőbb összegeket próbálnak javasolni, mondjuk, milliós nagyságrendű nevezési díjakat. Mi ezt nem tartjuk elfogadhatónak, ebben nagyon határozottan szeretnénk állást foglalni mint előterjesztők, hogy egy jól körülhatárolható kör az, aki ebben a kártyajátékban részt vesz, nem a kaszinón keresztül, hanem külön, ha erre a legális feltételek meglesznek, és mi úgy ítéljük meg, hogy bizonyos korlátokat szükséges felállítani.
Fontosnak tartjuk, hogy az oktatási, nevelési, egyházi, egészségügyi intézményeket védjük, és éppen ezért a 200 méteres védőkörzet kialakítását a javaslatunkban megfogalmaztuk. Természetesen a kaszinók érdekét is védve a védőkörzetet kiegészítendőnek tartjuk oly módon, hogy az első kategóriába sorolt játéktermekre és a már engedéllyel rendelkező kaszinókra is terjedjen ki ez a bizonyos védőtávolság. Teljesen egyértelmű megítélésem szerint, hogy 18 év alatti állampolgárok a kártyatermekbe nem léphetnek be, és bár többen vitatják, de mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kártyatermek üzemeltetésével kapcsolatban a pénzmosás elleni szabályozás és minden ehhez kapcsolódó műszaki feltételrendszer biztosítva legyen.
A nyereményalapot 5 százalék játékadó terheli. Itt is folynak még az egyeztetések, hogy mi legyen a vetítési alapja a játékadónak, milyen legyen a mértéke. Ebben mi nyitottak vagyunk, nyilván egy olyan mértéket szeretnénk közösen majd megalkotni - nem mintha ezt az 5 százalékot nem tartanánk elfogadhatónak, de ha ebben lehet kompromisszumra jutni, akkor adott esetben készek vagyunk ettől eltérni -, tehát amely nem lehetetleníti el a versenyt, illetve a készpénzes játékot, ugyanakkor a költségvetés érdekét is megfelelően szolgálja.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Javaslatunk szerint a nyereményalap legalább 85 százalékát nyeremény céljára kell felhasználni. Nagyjából erről szól a szabályozásunk, és nagyon határozottan szeretném itt az expozéban rögzíteni azt, hogy nincsen szándékunk a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény más passzusát is ezen törvénymódosítás kapcsán érinteni, és túlterjeszkedve az általunk benyújtott javaslaton, nagyobb léptékű módosításokat is adott esetben eszközölni. Olyan módosító indítványokat nem fogunk tudni támogatni, amelyek nem a kártyateremjátékra... - vagy a kártyajátékra vonatkozó szabályrendszeren esetleg túlterjeszkednek.
(11.00)
Vannak ilyen igények, hiszen tudjuk, hogy bizony nagyon régen megalkotásra került, 18 évvel ezelőtt, és azóta persze sokszor módosult a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, és időszerű lenne egy új törvényt megalkotni. A kormány foglalkozik is erőteljesen - tudjuk nagyon jól - a szerencsejáték-stratégia megalkotásával. Mielőtt új törvényt fogalmazunk meg, nyilván a stratégiában kell közös nevezőre jutni, és tudjuk, hogy számos területen, például az online területen már nagyon szükséges lenne a szabályrendszer megalkotása. Mégis azt mondjuk, hogy mi ezzel most nem kívánunk foglakozni, mint ahogy nem kívánunk azzal sem foglalkozni, hogy adott esetben új játékok terepét ágyazzuk meg a törvénymódosítással, adott esetben a gyorskenó, gyorsjátékok lehetővé tételétől is szeretnénk tartózkodni, úgy ítéljük meg, hogy a benyújtott javaslatunk nem ezt a célt kell hogy szolgálja.
Ahol mozgásteret látok: nyilván végig kell gondolnunk, hogy akkor a nevezési díjban, abban a korlátban, amit ott felállítottunk, illetve a nyereményalap összegszerűségében milyen mértékű elmozdulás lehetséges. De azt szeretném rögzíteni, hogy jelentős mértékű elmozdulást nem nagyon tudok elképzelni, az asztalszámokban is nyilván lehet még további kompromisszumot keresni. Azokat a javaslatokat, hogy például ne vonatkozzon a pénzmosás elleni törvény a kártyatermekre, azokat elvetjük, mert ilyen javaslatokat nem tudunk támogatni, ezt már most szeretném jelezni.
Tisztelettel kérem a Házat arra, hogy a sok-sok fontos törvényünk mellett a vitában és a különböző módosító indítványok után támogassák azt, hogy ezt az új szabályrendszert a kártyajátékokra meg tudjuk alkotni. Úgy, ahogy azt elmondtam, jelentősen szeretnénk fehéríteni a gazdaságot vele, és egyúttal persze természetesen a költségvetés érdekét is szolgáljuk.
Még egy dolgot szeretnék hozzáfűzni: nagyon remélem, hogy abban az esetben, ha ez a törvény elfogadásra kerül, akkor azok, akiket illet az ellenőrzés és a fellépés az illegális játékokkal szemben, teszik a dolgukat. Mert most azt tapasztaljuk, hogy miközben nagyon sokan beszélünk arról, hogy milyen játékok folynak az országban, aközben azok, akiknek az a feladata, hogy felügyeljék ezt a piacot, és a szükséges lépéseket a megfelelő jogszabályi feltételek betartásával megtegyék, úgy tűnik, mintha ezen feladatuknak nem egészen tennének eleget.
Tehát innen is szeretném kérni mindazokat, akiket ez érint - akár a szerencsejáték-piac felügyeletét végzőket, akik most már az adóhatóságon belül végzik ezt a tevékenységet, akár a rendőrséget -, akár más szervek figyelmét szeretném felhívni arra, hogy készülünk a szabályozásra, szeretnénk megoldani a szabályozást, de ugyanilyen fontosnak tartjuk azt is, hogy az ellenőrzés az eddigiektől sokkal hatékonyabban és szigorúbban megvalósuljon azokkal szemben, akik ki akarják kerülni az elfogadott szabályrendszert.
Kérem a Ház támogatását, köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
