DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA
DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Köszönöm szépen. Való igaz, elnök úr, szeretnék néhány dolgot mondani az előbbi felvetésekkel kapcsolatban. Hankó Faragó képviselő úrnak köszönöm a támogató hozzáállást. Azt gondolom, látszik, hogy a parlamentben van olyan nem kormánypárt is, aki úgy gondolja, hogy ez a fajta javaslat (Dr. Répássy Róbert közbeszól.), amit mi előterjesztettünk, valójában arról szól, ami annak az indokolásában megtalálható.
A többi felvetéssel kapcsolatban hadd mondjak néhány dolgot összefoglalóan, aztán pedig esetleg néhány dologra külön-külön is, Répássy képviselő úrral, illetve általában a hasonló felvetésekkel kapcsolatban. Az igazi különbség a parlament asztalán lévő javaslatok között alapvetően filozófiai természetű, azt gondolom. A filozófiai természetű különbség abban áll, hogy a kormány azt szeretné, ha a miniszterek - de általában a kicsit tágabb értelemben vett politikai kormány tagjai, az államtitkárok is ebbe a körbe tartoznának - egy átlátható rendszer szerint kapnák meg a fizetésüket. Ugyanis a 2002 előtti időszakban - amire Répássy képviselő úr oly sokszor hivatkozott - egy átláthatatlan rendszer volt, egy olyan rendszer, aminek eredményeképpen nagyon sokféle jogcímen egészen elképesztő extra juttatásokat kaphattak a miniszterek és az államtitkárok. Ezt semmiféleképpen nem szeretnénk visszahozni.
Ez tehát a nagy különbség a két javaslat között. Mi azt mondjuk, hogy csökkenjen a miniszterek tiszteletdíja, fizetése, de ez legyen tulajdonképpen az egyetlen lehetőség, ahol a kormánytól fizetéshez jutnak, míg a másik javaslat, az ellenzék javaslata az, hogy csökkenjen nagyobb mértékben, de arról viszont ne nagyon vegyünk tudomást - legalábbis magunk között -, hogy milyen hihetetlenül sokféle, trükkös jogcímen lehetett akkoriban juttatásokhoz jutni a minisztereknek, államtitkároknak. (Dr. Répássy Róbert: Étkezési utalvány.)
Engedje meg a képviselő úr, hogy mondjak néhány ilyen dolgot! Vannak olyan dolgok, amiket már azóta megszüntettünk, vagyis a Fidesz-kormány idején gyakorlatban volt rossz gyakorlatot korán megszüntettük, és van néhány olyan dolog, amit pedig most ezzel a törvényjavaslattal szüntetünk meg. Engedje meg, hogy mondjak néhány ilyen dolgot! Például a nyelvpótlékot már régen megszüntettük. Az Orbán-kormány minisztereinek nyelvpótlék járt, a későbbi szocialista kormányok úgy gondolták, hogy ha egy miniszter nyelvet beszél, az a világ legtermészetesebb dolga, azért nem illik neki külön pénzt fizetni, mint ahogy az Orbán-kormány idején rendszeresen ilyen pluszfizetések voltak. Vagy hogy egy másik dolgot mondjak: a 13. havi bér kapcsán, amit mindenki megkapott, aki a közszolgálatban dolgozott, de mi ezt általában a közszolgálatra, így természetesen a miniszterekre nézve is, a jövőben már nem fogjuk kifizetni. Ez is egy jelentős könnyebbség ahhoz képest - egy jelentős fizetésbéli visszafogás -, ami az Orbán-kormány idején volt.
De hogy mondjak még néhány dolgot: például az autóhasználatban az Orbán-kormány, a Fidesz-kormány idején minden miniszternek kettő darab szolgálati autó járt. Ne kérdezzék tőlem, mert én sem tudom megmondani a magyar mondás szerint, hogy egy fenékkel két lovat hogyan lehet megülni. Annak idején nem teljesen értem, hogy az Orbán-kormány miniszterei egy fenékkel hogyan használtak kettő autót, de kétségkívül ez volt a helyzet. Nem egy darab luxusautó volt, kettő darab luxusautó volt, egyiket hivatali célra, másikat meg valamilyen pontosan körül nem írt magáncélra használtak annak idején a miniszterek és az államtitkárok, pontosabban csak a miniszterek. Ez tarthatatlan dolog volt, mi ezt eltöröltük, egy miniszternek egy autó jár a mostani rendszer szerint, míg az önök kormányzása idején minden miniszter kettő autóval járt. Ezt is eltöröltük már az önök kormányzását követően.
Vagy a jubileumi jutalom eltörlése, amit annak idején az önök miniszterei rendszeresen felvettek (Dr. Répássy Róbert és dr. Nagy Gábor Tamás közbeszól.): pont ebben a törvényjavaslatban szeretnénk eltörölni ennek a lehetőségét. Képviselő úr, a parlamenti kultúrához hozzátartozik, hogy én nem kiabáltam közbe, talán ön sem fogja ezt megtenni az én beszédem közben. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)
Hadd mondjak még egy dolgot, és azt gondolom, képviselő úr, hogy ez a leglényegesebb: hihetetlen mennyiségű egyéb évközi és év végi jutalmazási lehetőség volt az önök kormányzása idején. Ön azt mondja, képviselő úr, hogy ebben a témában a számok nyelvén kell beszélni. Hát beszéljünk a számok nyelvén, képviselő úr! Volt olyan év, amikor Szabadi Béla államtitkár úr a rendes 12 havi és a 13. havi fizetésén túl év végén még 11,5 havi jutalmat kapott. Magyarra lefordítva: egy évben kétévi bért kapott az önök kormányzása idején. (Dr. Répássy Róbert: Még mindig kevesebb, mint amit most fizetnek.) Ki adta neki ezt a jutalmat annak idején? Az önök kormánya, annak is a vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök.
Vagy például, hogy miket adtak a miniszterek a saját államtitkáraiknak: Matolcsy miniszter úr - direkt olyan példákat mondok, akik most is itt vannak normál esetben a parlamenti patkóban -, ő például a saját államtitkárainak év végén a rendes 12 havi fizetésén, a 13. havi fizetésén túl további 10 havi fizetést adott. Képviselő úr, Matolcsy György miniszter úr az államtitkárának az éves bérét megduplázta. Ez egy átláthatatlan, rossz rendszer, ami kizárólag az önök kormányzására volt jellemző. Mikola miniszter úr annak idején szintén a saját államtitkárának a rendes éves fizetésén és a 13. havi bérén túl 6 havi jutalmat ítélt meg, de mondjuk, Pintér miniszter úr is több mint 6 havi jutalmakat adott az államtitkárainak.
Na ez az, amit nem szeretnénk visszahozni, képviselő úr. Azt szeretnénk, ha miniszterek csak az éves, rendes - és ebben a törvényben egyébként csökkentett - fizetésükhöz jutnának hozzá, nem pedig az lenne, hogy különböző párton és kormányon belüli mutyik eredményeképpen miniszterek és államtitkárok évente az éves fizetésük másfél- vagy kétszeresét külön még valamilyen általam nem ismert módon megkapják. Ez volt az önök kormányzására jellemző, tisztelt képviselő úr, ezt csinálták. (Dr. Répássy Róbert és dr. Nagy Gábor Tamás közbeszól.) Ezt csinálták!
Ennek az eredménye volt az, hogy például a 2002-es kormányváltás idején, amikor a magyar választópolgárok demokratikusan úgy döntöttek, hogy elegük van az önök kormányzásából, akkor önök a végén még gyorsan különböző jutalmakat osztottak ki.
(18.50)
Azt gondolom, hogy ez nem korrekt történet, ezért nem szeretnénk visszahozni azt, ahogy önök viselkedtek, vagyis a 1998-2002 közötti időszakot. Képviselő úr, ezek a számok, amiket én mondtam, most tényleg a számok nyelvén beszéltünk. (Dr. Nagy Gábor Tamás: Azóta persze senki nem vett fel semmit.)
Engedjék meg, hogy mondjak még néhány dolgot ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy a képviselő úr csodálkozik azon, hogy úgy érezzük, lassítják ebben a dologban a jogszabályalkotást. Persze hogy lassítják! Ha akkor elfogadták volna önök a Házszabálytól való eltérést, akkor a köztársasági elnök úrban minden bizonnyal lett volna olyan bölcsesség - mert mi bölcsnek tartjuk a köztársasági elnök urat -, hogy azonnal, még május 1-je előtt kihirdette volna ezt a törvényt, hogyha az Országgyűlésben ehhez a négyötödös többség megvan, hiszen az kellett volna a Házszabálytól való eltéréshez.
De például azzal, hogy most önök módosító javaslatot adtak be, megint csak csúsztatják, megint csak késleltetik ennek az elfogadását (Dr. Répássy Róbert: Legközelebb majd szabotáljuk.), ennek eredményeképpen megint az lesz, hogy az Országgyűlés a mai napon nem tud szavazni erről. Képviselő úr, az önök elmúlt kéthetes tevékenységének csak az volt az eredménye, hogy folyamatosan halogatva lett ennek a jogszabálynak az elfogadása. (Dr. Répássy Róbert: Tartsa tiszteletben a képviselői jogokat!)
Engedje meg a képviselő úr, hogy még néhány dolgot mondjak az egyéb fizetések felvételével vagy nem felvételével kapcsolatban. Egyébként tiszteletben tartom, ön ezt megteheti, csak ezáltal elodázza azt, amire egyébként Magyarországon igény van. (Dr. Répássy Róbert: Igény arra lenne, hogy önök távozzanak.) Önök ebben rendkívül farizeus, álságos álláspontot képviselnek. Hadd mondjam el, képviselő úr, azt is, talán egyszer hajlandó végighallgatni - bármennyire is furcsa, én egyszer sem kiabáltam közbe az ön beszéde során, valószínű, hogy ez a közöttünk lévő neveltetés- vagy kultúrabeli különbségnek tudható be -, hogy például az elmúlt időszakban a miniszterelnökök nem vettek fel fizetést. Demagógia vagy nem demagógia, én ezt nem tudom, de egy biztos, Bajnai miniszterelnök úr nem vesz fel fizetést, ez a havi egy forint nyilvánvalóan nem számít annak. (Dr. Répássy Róbert: Ezt hogy fogja megoldani? Ki fizeti a tb-t?)
Azt megelőzően Gyurcsány miniszterelnök úr szintén nem vett fel fizetést, amivel azt akarta bizonyítani, hogy ő képes és hajlandó ezt a dolgot, ezt a történetet általában szigorúan venni, ami arról szólna, hogy válságkezelés idején, gazdasági nehézségek idején ilyenfajta gesztusokat teszünk. Ők megcsinálták. De például Orbán miniszterelnök úrnak az én emlékeim szerint eszébe nem jutott annak idején a fizetését felajánlani, azt teljes egészében felvette, nyilvánvalóan az általa később megvásárolt luxusvillához szüksége volt arra, hogy ezeket a pénzügyi kondíciókat saját maga számára megteremtse. (Közbeszólás: Biztos a neveltetése miatt. - Dr. Nagy Gábor Tamás: De most már Bajnainál tartunk!)
De hogyha már itt tartunk Orbán miniszterelnök úrnál, annál a miniszterelnöknél, aki a rendszerváltást követő időszak legtöbb autóját fogyasztotta el. Nyolc szolgálati autót használt annak idején Orbán miniszterelnök úr. Fel sem fogom ésszel, már a minisztereknél sem értettem a kettőt, de hogy a miniszterelnök hogyan fogyasztott el nyolc szolgálati autót, azt végképp nem értem meg. (Dr. Répássy Róbert: Hány év alatt?) Teszem hozzá, hogy annak idején, hogyha emlékszünk még az ismert botrányos ügyre, még a bébiszitter, Orbán Viktor bébiszittere is luxus terepjáróval járt, hogyha önök erre a történetre visszaemlékeznek.
De engedjék meg, hogy mondjak még néhány dolgot Mádi képviselő úrnak, bár úgy látom, hogy közben már távozott a teremből. Szóvá teszi azt Mádi képviselő úr, hogy vajon a teljesítményelvet miért nem értékeljük a miniszterek fizetésében.
Képviselő úr, mi tettünk erre egy kísérletet, kettő évvel ezelőtt ilyenfajta teljesítményértékelési rendszer alakult ki, önök voltak, akik a legerősebben és leghangosabban támadták. Kicsit furcsa az a viselkedés, hogy önök olyan dolgot próbálnak rajtunk számon kérni, amit egyébként a korábbi időszakban önök próbáltak meg mindenféleképpen megakasztani.
És még egy dolgot Pósán képviselő úrnak, mert felszólalásának a tartalmát egész egyszerűen nem értem, minden bizonnyal bennem van a hiba. Képviselő úr azt mondja, hogy a köztisztviselők béréhez kell indexálni a miniszterek fizetését. Így van, képviselő úr, mindig is így volt, legalábbis ameddig az én emlékem visszanéz, még az önök kormányzása idején is így volt. A képviselő úr olyan dolgot követel, ami a rendszerváltás utáni Magyarország időszakában mindig is bevett gyakorlat volt. Ez a fajta indexálás, amit ön követel, ez így volt már tíz meg tizenöt évvel ezelőtt is, nem is értem konkrétan, hogy miről szól az ön felvetése.
A másik, amit tetszett említeni, hogy a gazdasági visszaesés esetén csökkenjen a fizetés. Képviselő úr, hát ez történik, ezt a javaslatot terjesztettük be. A korábbi években, bár igaz, hogy az utolsó időszakban már csak kis mértékben, de mindig nőtt a magyar gazdaság. Az idei évre úgy számolunk, hogy körülbelül 5,5-6 százalékos visszaesés lesz, a miniszterek fizetésében pedig 15 százalékos csökkentést szeretnénk elérni. Képviselő úr, az van, amit ön kér, sőt annak a 2,5-3-szorosa. A várható éves gazdasági visszaeséshez képest lényegesen jobban csökken a miniszterek fizetése az előterjesztés alapján.
Azt mondja a képviselő úr még szintén ezzel kapcsolatban, hogy a közszférára vetített általános bértömegcsökkenést kellene a minisztereknél megnézni, hogy leegyszerűsítsem, és közgazdasági fogalmakkal próbáljak meg operálni. De hát nem pusztán ez történik, ezen továbbmegyünk. A köztisztviselőknél bruttó bércsökkenés nem következik be, csak azáltal, hogy a 13. havi fizetés megszűnik, de ez megszűnik a minisztereknél is, és ezen mi továbbmegyünk, azt mondjuk, hogy nem egyszerűen bérbefagyasztásról, vagyis a bruttó bér emelkedésének megszüntetéséről van szó, hanem kifejezetten egy 15 százalékos csökkentésről. Én azt gondolom, hogy pontosan az történik, amit egyébként a képviselő úr, általam kicsit nehezen értelmezhető módon megpróbál rajtunk számon kérni. (Dr. Répássy Róbert: Csak zsebbe többet kapnak, ez a baj.)
Tisztelt Országgyűlés! Én azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy az előző információkat is tudomásul véve, azt, hogy az Országgyűlés asztalán jelenleg két javaslat, egy felelős, a gazdasági válság következményeire reflektálni képes javaslat, és az előzőekben elmondottak alapján nyilvánvalóan látszik, hogy egy ellenzéki, populista javaslat van, kérem, hogy ezek közül a kormány javaslatát támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
