DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Most szeretném jelezni, hogy a mai napon valamennyi expozét nagy valószínűséggel én fogom megtartani.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány jogérvényesítéssel kapcsolatos politikájának központi célkitűzése a hatékony és ügyfélbarát igazságügyi szolgáltatások nyújtása az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ez elsősorban azzal érhető el, ha kiszámíthatóbbá, gyorsabbá és lehetőség szerint egyszerűbbé válik a jogérvényesítés. A jogállami értékek letéteményeseként, európai uniós tagállamként, polgárainak és jogkeresőinek versenyképes gazdaságot, valamint rendet, biztonságot és szabadságot ígérő államként ugyanis Magyarországnak sem lehet más programja az igazságszolgáltatás terén.
Az Országgyűlés előtt lévő, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat ezeket a célokat váltja valóra egy olyan területen, amely ma már évente közel félmillió ügyet jelent a bíróságokon. A törvényjavaslat az ügyfeleknek - értve ez alatt a követelések jogosultjait és kötelezettjeit egyaránt - gyorsabb és hatékonyabb követelésérvényesítést tesz lehetővé. Emellett egyaránt figyelemmel van a jogban járatlan, kérelmeik megfogalmazásában segítséget váró állampolgárok, de egyúttal az ilyen ügyek intézésével napi szinten rutinszerűen foglalkozó szervezetek, személyek, például a közüzemi szolgáltatók, az ügyvédek igényeire is.
Ha az új fizetési meghagyási rendszer lényegét tömören próbálom önöknek összefoglalni, azt mondhatom, a kérelmek és a határozatok, intézkedések formalizálására, egyben elektronikus ügyintézésre épülő olyan eljárásról van szó, amelyben a legfontosabb törvényi garanciák teljesülését, nevezetesen: a kiszámítható eljárást a törvényben foglalt határidőben egy számítógépes rendszer működtetése biztosít. Ehhez a rendszerhez mindenki igényei és lehetőségei szerint férhet hozzá. Az ügyfél választása szerint személyesen is befáradhat az ország 314 közjegyzői irodája közül bármelyikbe, kérelmét postán is feladhatja, de akár otthonából elektronikus úton is intézheti fizetési meghagyásos ügyét. Személyes megjelenés esetén az ügyfelek szakszerű segítséget kapnak a kérelmeik megfogalmazásához, az elektronikus utat választókat pedig intelligens nyomtatványok fogják segíteni. Azok sem lesznek elzárva az igényérvényesítéstől, akik nem képesek az eljárási díj megfizetésére, a bírósági költségmentességhez hasonlóan ugyanis ebben a rendszerben is mentesülnek a rászorultak a díjak előlegezése alól.
Tisztelt Országgyűlés! A kérelmek egységes elektronikus rendszerben való kezelése számos, az eljárási határidőket csökkentő újszerű megoldási lehetőséget ad a jogalkotó kezébe. Ezek közül idő hiányában csak néhányat ajánlok most a tisztelt Országgyűlés figyelmébe. Példaként említem az automatikus szignálást. Ezzel az elektronikus kérelmet intéző közjegyző kijelölése azonnal megtörténik, és hozzá az irat is nyomban eljut. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ügyfél nem az eljárást lefolytató közjegyzőnél, hanem a lakóhelyéhez legközelebb eső másik közjegyzőnél adja be a kérelmet. Az iratokat ez esetben sem kell postázni, hanem a beadvány rendszerben való rögzítésével ez is azonnal eljut az ügyet intéző közjegyzőhöz. Amellett, hogy ez jelentősen gyorsítja az eljárást, az aránytalan ügyelosztással járó problémáknak is elejét veszi.
Ugyanilyen fontos az intézkedések automatikus megtétele is. Ha azok törvényi feltételei fennállnak, fel sem merülhet jogalkalmazói késedelem, hiszen a soron következő intézkedést maga a számítógépes program generálja.
(9.40)
A pénzkövetelés érvényesítése nem ér véget a fizetési meghagyás kibocsátásával, szükség van a megfelelő, végrehajtható okirat kibocsátására is. A törvényjavaslat ezért az elektronikus ügyintézést - minden előnyével együtt - a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésével kapcsolatban is bevezeti. Ezzel a jogosult további hónapokat nyerhet annak érdekében, hogy mihamarabb pénzéhez jusson.
A fizetési meghagyás ma már nemcsak a belföldi, hanem a külföldi igényérvényesítésben is fontos szerepet játszik. 2006-ban ezért is fogadták el az úgynevezett európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló EK-rendeletet. Alapvetően ez szolgált modellként a jelen törvényjavaslatban foglalt eljáráshoz is. Így ha megkezdi működését az új fizetési meghagyásos rendszerünk, az nemcsak hazai viszonylatban lesz használható, hanem európai fizetési meghagyást is lehet rajta keresztül intézni. Az Európai Bizottság emellett létre kívánja hozni azt az internetes felületet is, amelyen keresztül az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elektronikusan lesznek benyújthatók.
Azzal, hogy Magyarország - a tagállamok körében egyébként az elsők között - létrehozza az elektronikus fizetési meghagyás rendszerét, közvetlenül kapcsolódhat az említett uniós portálhoz, s a határon átnyúló követelés érvényesítéshez is teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőséget fog kínálni. Látnunk kell azonban, hogy mindez komoly versenyképességi tényező is, amellyel élnünk kell, különösen most, amikor az országgal szembeni befektetői bizalom visszaszerzése, erősítése az egyik legfontosabb feladatunk.
Tisztelt Országgyűlés! Nagy horderejű változás az is, hogy a törvényjavaslat értelmében az eljárás lefolytatását nem a bíróságok, hanem a közjegyzők fogják végezni, bár az ügyfelek szempontjából inkább az eljárás megújítása az elsődleges hozadéka az új szabályozásnak. A hatáskör-átcsoportosítással reményeink szerint a bírósági feladatellátás egyértelműen és rövid távon is érzékelhetően hatékonyabbá válhat, hiszen a bíróságok jelentős, több százezres ügytehertől szabadulhatnak meg. Erőforrásaikat ennek eredményeként az ítélkező tevékenységükre koncentrálhatják, így az előttük lévő jogvitákat, peres ügyeket gyorsabban zárhatják le. Ennek kiemelkedő fontosságát külön is hangsúlyozni kívánom, hiszen a bírósági eljárások elhúzódása esetén nem beszélhetünk igazán hatékony, a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazságszolgáltatásról.
A közjegyzők a hatáskörükbe tartozó hagyatéki és egyéb polgári nem peres eljárásokat hatékonyan és időszerűen folytatják le, elektronikus ügyintézésben pedig komoly tapasztalataik vannak. A közjegyzőség az állam igazságszolgáltató tevékenységének tehát igen fontos része, amely mind alkotmányos helyzeténél, szerepénél fogva, mind a gyakorlati tapasztalatok szerint is alkalmas arra, hogy egy újabb nem peres eljárás lefolytatására kapjon hatáskört.
A fizetési meghagyásos eljárás egy olyan eljárás, amely a nem vitatott követelések gyors érvényesítésére hivatott azon élet- és gazdasági helyzetek jogi rendezésére, amelyek tekintetében a felek között vita nem áll fenn, azonban valamelyik fél részéről elmarad a jogkövető magatartás, némileg leegyszerűsítve: tartozását nem fizeti meg. Ezek tipikusan olyan nem peres ügyek, amelyek nem igénylik jogvita elbírálását, nem igényelnek bírósági fórumot. Tehát a számos egyéb nem peres eljáráshoz hasonlóan, az alkotmányos követelményeket is szem előtt tartva közjegyzőkhöz telepíthetők. Hangsúlyozni kívánom, ez nem jelenti azt, hogy a közjegyzőség átvenné a bíróság igazságszolgáltató feladatát. A közjegyző az eljárást ugyanis kizárólag addig folytatja, amíg az ellenérdekű fél, aki ellen a meghagyás kibocsátását kérték, nem vitatja a követelést. Ellentmondás esetén a felek közötti jogvitát - csakúgy mint ma - a bíróság fogja eldönteni.
A bírósági intézményrendszer egészét leterheli az éves szinten több mint 400 ezer fizetési meghagyásos eljárás, amelyek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ez a leterheltség az eljárások elhúzódását eredményezi, melynek egyik igen káros hatása, hogy kisebb követelésekkel a jogosultak meg sem kísérlik az igényérvényesítést. Az új rendszerben az ügyintézési határidők betartásához kapcsolódó egyértelmű és a közjegyző anyagi felelősségével alátámasztott felelősségi rendszer lesz, amelynek legfőbb biztosítéka az automatizált eljárás bevezetése. Mondhatjuk tehát, hogy olyanok számára is vonzóvá válik ez az eljárás, akik eddig azt annak lassúsága miatt nem vették igénybe.
Egy példával szemléltetve: jelenleg a fizetési meghagyás kibocsátásának határideje 15 nap, míg az új rendszerben, elektronikus benyújtás esetén 3 nap. Azonban míg a jelenlegi rendszerben a határidő mulasztása esetén a meghagyás nem kerül kibocsátásra, addig az automatizált eljárásnak köszönhetően a meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül, természetesen a közjegyző szakmai és anyagi felelősséggel tartozik a kibocsátott meghagyás jogszerűségéért.
A bíróságok életében elérhető jelentős változás érzékeltetésére ugyancsak két számot említenék példaként. Míg a bíróságra éves szinten mintegy 400 ezer fizetési meghagyásos eljárás érkezik, addig az érkező peres ügyek száma a helyi bíróságokon csak mintegy 150 ezer. Azt gondolom, ezek az adatok önmagukban is nagyon jól érzékeltetik, hogy mekkora, a jövőben az ítélkező tevékenységre fordítható kapacitás fog felszabadulni a bíróságokon.
Összefoglalóan tehát a törvényjavaslat egy új területen vezeti be a gyors, ügyfélbarát elektronikus ügyintézést, részletesen újraszabályozza a fizetési meghagyásos eljárást, egyidejűleg rendelkezik az eljárás támogatására szolgáló informatikai rendszer kiépítéséről. Mindezt úgy, hogy közben az eljárást nem drágítja, a központi költségvetés számára pedig kiadást nem teremt. Bízom ezért benne, hogy a parlamenti frakciók támogatását fogja élvezni, és a tisztelt képviselők is meglátják benne azokat a kézzelfogható előnyöket, amelyeket az választópolgáraik számára jelent.
Tisztelt Országgyűlés! Két további szabályozási területe van még a törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat az illetéktörvény módosításával a bírósági eljárás lefolytatásáért minimálisan megfizetendő illetéket megemeli. Ezáltal az teljesebb mértékben fogja tükrözni az eljárások lefolytatásával felmerülő költségeket. Nem halogatható ugyanis már a sok évvel ezelőtt megállapított tételek mai értékszintre hozása. Ez különösen indokolt azokban az esetekben, amikor az illeték az eljárás lefolytatásával együtt járó alapvető adminisztratív kiadásokat is alig fedezi - például az iratok érkeztetését, nyilvántartását, tárolását, a bírósági iratok elkészítését, postázását, és még sorolhatnám -, holott az illetéknek ezeken túl még a jóval nagyobb munka- és költségigényű érdemi jogalkalmazói munkával együtt járó kiadásokra vagy legalább azok egy részére is fedezetet kellene adni.
A törvényjavaslat másik igen fontos szabályozási területe a polgári perrendtartás alávetéses illetékességre vonatkozó rendelkezéseinek olyan módosítása, amely hozzájárul a bíróságok arányos ügyteherelosztásához, és ezzel az időszerű ítélkezés feltételeinek javításához, emellett a bírósági fórumot közelebb is hozza az ügyfélhez. A törvényjavaslat ennek érdekében a jelenleg legnagyobb ügyteherrel dolgozó két megyei bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Bíróság tekintetében - amelyeken az egy éven túli perek háromnegyede koncentrálódik -, illetve a helyi szintű bíróságok közül a Pesti Központi Kerületi Bíróság esetében kizárja azt, hogy a felek a vagyonjogi jogvitájukra kikössék e bíróságok illetékességét. Emellett biztosítja az alperes számára - aki a szerződéses kapcsolatokban tipikusan a gazdaságilag gyengébb fél, a fogyasztó - azt a jogot, hogy az általános szerződési feltételek között kikötött, számára kedvezőtlen hatással járó illetékesség alapján eljáró bíróságtól a per áttételét kérje a lakóhelyéhez, munkahelyéhez közelebbi bírósághoz.
A polgári perrendtartás és számos közigazgatási hatósági eljárást szabályozó egyéb törvény alapján a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során az ügyek jelentős hányadában az egyébként is jelentős ügyteherrel dolgozó Fővárosi Bíróság jár el; ez két szempontból sem jó megoldás.
(9.50)
Aránytalanul, kezelhetetlenül leterheli ezt a bíróságot, másrészt nem felel meg a szolgáltató igazságszolgáltatás elvének, vagyis annak, hogy a határozatok felülvizsgálata kerüljön ügyfélbarát módon közelebb az állampolgárokhoz. A törvényjavaslat ezért a jelenleginél több közigazgatási pert utal a megyei bíróságok illetékességébe.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megszavazására. Köszönöm a kijelölt országgyűlési bizottságok, az alkotmány- és igazságügyi bizottság, valamint a gazdasági és informatikai bizottság tagjainak az általános vita előkészítésében való közreműködését, a támogató bizottsági szavazatokat.
Ezzel megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és sok sikert kívánok a parlamenti vitához. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
