DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy nem fogom kibeszélni a 20 percet, mert akár 20 órát is beszélhetnék róla, akkor sem tartjuk elfogadhatónak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatot.
Már a kisebbségi vélemény ismertetése kapcsán is felhoztam azokat az indokokat, amelyek alapján nem tartjuk támogathatónak a törvényjavaslatot, de mielőtt ezt részleteiben kibontanám, három megjegyzést tennék a képviselőtársnőm előadásához, illetőleg a törvény melletti érveléséhez.
Ami az illetékemelésre vonatkozó indokolását illeti, azt mondja, hogy ezek az illetékmértékek 2003-ban kerültek megállapításra, ezért időszerű azok emelése. Szeretném képviselőtársnőm figyelmét felhívni arra, hogy például az az illetékszabály, amely a lakások vásárlása esetén 4 millió forintig határozza meg a 2 százalékos illetékhatárt, és 4 millió forint fölött 6 százalékra emeli, 1994-es szabály; egy kicsit régebbi, mint a 2003-as szabály. Úgy gondolom, hogy ehhez is hozzá lehetne nyúlni, hiszen ezek nem terhet rónának az állampolgárokra, hanem terheiket csökkentenék.
Azon állítását egyenesen kicsit arcátlanságnak tartom, miszerint azt állítja, hogy a közjegyzőségnek ezt saját - hogy úgy mondjam - anyagi eszközei igénybevételével kell megvalósítani - mármint az elektronikus rendszer kiépítését -, hiszen az előbb is szó volt róla, hogy igen jelentős összegű bevételnövekedés fog előállni a közjegyzőségnél, ami álláspontom szerint fedezni fogja a számítógépes rendszer kiépítését, és ha nem is egy, de két-három év alatt ez megtérül. Tessék megkérdezni a vállalkozókat, hogy mennyire örülnének neki, ha a befektetésük két-három év alatt megtérülne; már az is jó, ha hat-nyolc év alatt megtérül.
A harmadik dolog pedig az, hogy képviselőtársnőm azt mondja, hogy mind a közjegyzők - ez érthető -, mind a bíróságok is támogatják a törvényjavaslatot. Én már a kisebbségi vélemény előadása kapcsán is mondtam, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a bírói szervezet legfőbb igazgatási szerve, ezt a törvényjavaslatot nem támogatja.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat egy újabb salátatörvény, amely az alaprendelkezésen túlmenően több mint tíz másik törvény módosítását tartalmazza, közöttük olyan törvények módosítását is, amelyek semmilyen összefüggésben nincsenek a törvény eredeti céljával. Ami az eljárások gyorsítását, a vállalkozások közötti késedelmes fizetést és a körbetartozás problémái megoldásának szándékát illeti, ezekkel a célokkal magunk is egyetértünk.
Amennyiben ez a törvényjavaslat valóban ezen problémák megoldását szolgálná, jogászként azt javasolnám a frakcióknak, hogy a vitában majd a szavazás során is támogassuk a kormány előterjesztését, azonban mégsem ezt teszem. Még egy év sem telt el azóta, hogy egyhangúlag megszavaztuk a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását, amelynek célja a fizetési meghagyásos eljárás reformja volt. Abban a törvényjavaslatban szerepelt, hogy a bíróságok és a bírák adminisztratív terheit csökkentendő 2009. július 1-jétől a fizetési meghagyásokat országosan egy közös számítógépes rendszer útján lehet majd intézni. Ebből nem lesz semmi, ugyanis ezt a valamennyiünk által támogatott rendelkezést a kormány most törölni kívánja, mielőtt a rendelkezés hatályba léphetett volna. A hatálybalépést 2011-re tolják el, amikor reményeink szerint merőben új összetételű kormány lesz kénytelen megoldani a feladatot.
Tisztelt Ház! Miután a szocialista kormány nem biztosított a bíróságoknak költségvetési fedezetet a rendszer kiépítésére és működtetésére, nyilvánvalóvá vált, hogy ez a rendszer július 1-jétől nem fog üzemelni.
(10.20)
Hogyan kívánja a kormány orvosolni a problémát, hogy a reform egyetlen forintjába se kerüljön? A bíróságoktól a közjegyzőkhöz kívánja telepíteni a feladatot, és ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Mi nem gondolunk mást erről a kérdésről, mint egy évvel ezelőtt: a bíróságok alulfinanszírozását és a feladatok közjegyzőkhöz telepítését nem tudjuk támogatni, ezért a kormány jelenlegi javaslatát nem fogjuk megszavazni.
Mi sem minősíti jobban egyébként a kormányt és ezen belül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkáját annál, mint hogy saját egy évvel korábbi elképzelésükkel teljesen ellentétben álló megoldási javaslattal rukkoltak elő. Úgy vélem, hogy ez már önmagában is elégséges indoka volna az elutasításnak, ennél sajnálatos módon azonban súlyosabb rendelkezéseket is tartalmaz a törvény. Számításaim szerint 18 jelentős mértékű illetékemelést is tartalmaz a kormány előterjesztése.
A teljesség igénye nélkül néhányat már említettem korábban is. Elsőfokú polgári eljárási illeték általános mértéke peres eljárásban 7 ezer forint helyett minimálisan 10 ezer forint, ez 45 százalékos emelést jelent. A fizetéses meghagyásos és végrehajtási eljárásban az eddigi 3 ezer forint helyett legalább 5 ezer forint, ez 67 százalékos emelést jelet. Amennyiben a polgári eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja a helyi bíróságok előtt a peres eljárásban 350 ezer forint az eddigi 250 ezer forint helyett - ez 40 százalékos emelés -, a nem peres eljárásban 200 ezer forint, ami a korábbi 125 ezer forinthoz képest 60 százalékos emelést jelent. A fővárosi és megyei bíróság előtt indult elsőfokú peres eljárásban 350 ezer forint helyett 450 ezer forint, nem peres eljárásban pedig 250 ezer forint az eddigi 175 ezer forint helyett. Sorolhatnám még az illetékemelés részleteit, de ezt majd nyilvánvalóan megteszik helyettem, mint ahogy említette is a kormánypárti képviselőtársam.
Amennyiben önök valóban a világos beszéd hívei, bizonyára részletesen ismertetik majd a törvényjavaslat zárórendelkezései közé rejtett illetékemeléseket is. Az ilyen kellemetlen meglepetések korábban az ősszel tárgyalt adótörvényeken belül kaptak helyet. Úgy látszik, most olyannyira sürgőssé vált az illetékemelés, hogy egyszerűbbnek tűnt egy merőben más természetű szakpolitikai törvényjavaslatba rejteni az erre vonatkozó rendelkezéseket. Nem egy elegáns gesztus, lássuk be!
Sajnálom, hogy olyan helyzetbe hozzák az ellenzéket, hogy már látszólag szakmainak tűnő törvényjavaslatot sem tudunk nyugodt lelkiismerettel megszavazni. Kérjük a kormányt, hogy a jövőben válassza szét a szakmai természetű előterjesztést, valamint a megszorításokkal összefüggésben előterjesztett javaslatokat.
Tisztelt Ház! Az igazságszolgáltatás lopakodó privatizációja ezzel a törvényjavaslattal tovább folytatódik. Gondoljunk csak arra, hogy már magánberuházás segítségével büntetés-végrehajtási intézetek létesültek, vagy az előzetes bizonyítás további bővítése és közjegyzői hatáskörbe utalása. Hol a határa az igazságszolgáltatás kiszervezésének a klasszikusan állami feladat alól?
Tisztelt Ház! Az állam azzal, hogy a törvényjavaslat közjegyzői hatáskörbe utalja a fizetési meghagyások kibocsátását, évente jelentős adó-, illetve illetékbevételtől esik el. Úgy vélem, hogy ebből a pénzből a bírósági számítógépes rendszer kiépítését és korszerűsítését el lehetne végezni, s ezen összegből meg lehetne oldani a szükséges többletlétszám-problémát is. Az amúgy is teljesen elavult bírósági informatikai rendszert ezzel teljesen meg lehetne újítani, ami már-már egyébként sem tűr halasztást. Csak reméljük, hogy az így kieső illeték-, illetve adóbevétel a bíróságoknak jövőre megállapítandó költségvetését nem fogja csökkenteni. Erre majd fokozottan oda fogunk figyelni.
Egyébként a fizetéses meghagyásos eljárások gyorsítása nem biztos, hogy elérhető a törvényjavaslattal, ugyanis ellentmondás esetén az ügyet az illetékes bírósághoz kell áttenni, s ez növeli az eljárás idejét, hiszen a jelenleg hatályos törvény szerint az alapügy iratai eredendően az eljáró bíróságoknál vannak.
A történeti hűség kedvéért meg kell említenem a törvényjavaslat egyetlen általunk felfedezett pozitívumát, amely biztosítja az alperes számára azt a jogot, hogy az általános szerződési feltételek között kikötött illetékesség alapján eljáró bíróságtól, legkésőbb az első tárgyaláson, a per áttételét kérje az általános, illetve vagylagos illetékességgel rendelkező bírósághoz. Ezért az egy pozitív rendelkezés miatt azonban nem kell egy új jogszabályt alkotni, s ez a hatályos jogszabály rövid módosításával is megvalósítható.
Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel kérjük a kormányt, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza, és az így megmaradt illetékbevételből végezze el a bíróságok számítógépes rendszerének korszerűsítését, és biztosítsa a létszámemeléshez szükséges többletforrásokat.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
