DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az Európai Közösséget alapító római szerződés tartalmazta a szolgáltatások szabad áramlásának elvét. Ez olyan kötelezettséget rótt a tagállamokra, hogy a Közösségen belül fokozatosan le kell bontaniuk a belső korlátozásokat, amelyek sértik ennek az elvnek az érvényesülését. A XXI. századra nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió gazdaságának dinamizmusa döntően a szolgáltatási ágazat függvénye. Miközben a tagállamok többségében a szolgáltatások már a GDP és a foglalkoztatás 70 százalékát adják, az irányelv elfogadása előtt egy 2002-ben készült európai bizottsági jelentés szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát több száz adminisztratív akadály gátolja, amelyekkel a tagállamok korlátozzák a szolgáltatások határokon átnyúló versenyét.
A szolgáltatási irányelv elfogadása már az Európai Unióban is egy lassú, hosszadalmas és esetenként fájdalmas folyamat végére tett pontot 2006 végén. Az uniós jogszabály célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió tagországai között. A Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József felszólalásában kitért arra, hogy az irányelv első olvasata figyelmen kívül hagyta az új tagországok érdekeit, ezért akkor sok más új tagországi képviselővel együtt nem szavazta meg az irányelvet. Az elfogadott szöveg arra kötelezi a tagországokat, hogy vegyék számba a szolgáltatások szabadságát ma akadályozó jogszabályaikat. Bízunk abban, hogy a szolgáltatási irányelv hatálybalépése elősegíti majd, hogy az Unióban a belső piac új lendületet kapjon, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válságban a kis- és középvállalkozások esélyt kapnak arra, hogy több munkahelyet teremtsenek, és hozzájárulnak az Unió gazdaságának növekedéséhez.
Az irányelv értelmében a jelenlegihez képest számos szektorban könnyebb lesz a szolgáltatásokat nyújtani egy másik tagállamban. A tagországok, amelyek területén a szolgáltatásokat nyújtják, nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a más EU-országokból érkező cégekkel szemben, így nem követelhetnek további engedélyeket, nem kell ott is bejegyeztetni a céget, vagy nem kell telephelyet létrehoznia az adott országban.
A mostani, meglehetősen diszkriminatív gyakorlathoz képest előrelépést hozhat az irányelv, de csak akkor, ha valamennyi tagállamban kiállja a gyakorlat próbáját. Reméljük, hogy a magyar kis- és középvállalkozói szektor valóban profitálni fog az egész Európában hatályba lépő rendelkezésekből, és nemcsak a verseny szakad rá a hazai piacra, amelyből a mi vállalkozóink eleve hátrányból indulnak. Ezúttal is kérjük a kormányt, hogy segítse a magyar kis- és középvállalati szektor szolgáltatásokat nyújtó részét abban, hogy az irányelvvel megnyíló lehetőségeiket minél szélesebben ki tudják aknázni. Sajnos, a szocialista-szabad demokrata kormány által eddig végrehajtott gazdaságpolitika következtében ez a szektor - amely a gazdaság motorja, a munkahelyek javát biztosító cégek körét adja - elég kivérzett állapotban van, hogy megfeleljen az irányelv előírásainak.
(11.10)
Az előttünk lévő törvényjavaslatot a kormány hosszú előkészítés után nyújtotta be a tisztelt Ház elé. Bár az indoklás több helyen hivatkozik hatástanulmányokra, szakmai egyeztetésekre, ezek részleteiről most nem kapunk tájékoztatást. Hasznos volna, ha a képviselők részletesebben megismerhetnék az érintett szakmai szervezetek álláspontját és a végrehajtás szempontjait.
Tisztelt Ház! Az igazságügyi szolgáltatások, ügyvédek, igazságügyi szakértők, polgári jogi közvetítők, jogi segítők, szabadalmi ügyvivők esetében is fel kívánja számolni a benyújtott javaslat a szolgáltatások szabad áramlását gátló szabályozási és adminisztratív korlátozásokat. Az igazságügyi szolgáltatások kapcsán is követelmény, hogy megszűnjenek egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásai, ezzel párhuzamosan erősödjön az átláthatóság, és bővüljön a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás, a szolgáltatás igénybevételének biztonsága.
Az irányelv szempontrendszerének megfelelően a tagállami engedélyezési rendszerek csak kivételes esetekben tarthatók fenn, akkor, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indokok támasztják alá. Fontos emellett az arányosság követelménye, azaz, hogy a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg.
A törvényjavaslat tárgykörébe tartozó igazságügyi szolgáltatások mindegyike az igazságszolgáltatás hatékony működését, illetve az ügyfelek jogainak érvényesítését hivatott elősegíteni. Az igazságszolgáltatás biztonságos, kiszámítható működése, a hatékony jogérvényesítés állam általi biztosítása, illetőleg a törvényes vitarendezés lehetősége közérdeken alapuló kényszerítő indokoknak minősülnek. Az ügyvédek, igazságügyi szakértők, valamint jogi segítők esetében az igazságszolgáltatással való közvetlen kapcsolat áll fenn. A polgári jogi közvetítés esetén a hatékony vitarendezés lehetőségének biztosítása a közérdek szempontjából is jelentős, amely miatt a közvetítők ellenőrzésétől nem lehet eltekinteni. A közvetítésre irányadó speciális szakmai, képzésbeli követelmények érvényre juttatása is csak így kényszeríthető ki.
Reményeink szerint az igazságügyi szolgáltatások engedélyezési feltételei a gyakorlatban megfelelnek majd a diszkriminációmentesség és az arányosság követelményeinek. Ezek hiánya az igazságszolgáltatás és az ügyfelek érdekeire is súlyos sérelemmel járna. Álláspontunk szerint az igazságügyi szakma esetében az irányelvben foglalt szempontok alapján a jelenlegi engedélyezési rendszerek fenntarthatók, e szakmák gyakorlásának megkezdését továbbra is hatósági névjegyzékbe vételhez kell kötni.
Ami az ügyvédekről szóló törvénymódosítást illeti, a végrehajtandó módosítások jelentős része valóban indokolt. Néhány részletszabály azonban - feltételezhetően az előkészítés során megkötött kompromisszumok hatására - eléggé felemásra sikerült. Az ügyvédi kamara évek óta próbálja a szakma presztízsének megtartását, a minőség javításának álláspontját képviselni. Azonban az ügyvédjelöltek foglalkoztatására irányuló módosításból is látszik, hogy a kamara nem mer vagy nem tud radikálisabb követelményekkel előállni a kitűzött cél elérése érdekében.
Tisztelt Ház! Álláspontunkat összegezve a szolgáltatásokkal kapcsolatos előterjesztést támogatjuk, tekintve, hogy jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget. A szakmai részletszabályokkal kapcsolatban azonban helyenként vannak fenntartásaink, amelyek korrekciójára módosító javaslatokat fogunk benyújtani.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból. - Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)
