DONÁTH LÁSZLÓ
DONÁTH LÁSZLÓ
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Még előbb jeleztem, mint hogy hallottam ezt a különös minősítést Turi-Kovács Béla részéről. Egy pillanatra kérem csak a türelmét, aztán menjen békességgel az útjára. (Dr. Turi-Kovács Béla, a helyére visszaülve: Nem, nem, maradok!) Ön mondhatja természetesen, hogy ön hellén-keresztény, ez egy klasszikus fogalom, legyen óvatos vele! Ezt a szentírásunk mint pogány-keresztényt ismeri, tehát a nem zsidóságból kereszténnyé levőket tartjuk így számon, és kétségtelenül történeti értelme is van, sőt teológiai értelme is van. Ellenben a két háború között létrejött egy teológiai irányzat, amely szakítani próbálván a kétezer éve történetileg és teológiailag egyaránt megszentelt zsidó-keresztény hagyománnyal, levágta az ószövetséget, és az újszövetség egy jelentős részét is kidobta, és létrehozta azt a birodalmi vallást, amely valamit emlékeztetett ugyan eredetére, de azért mégiscsak ez egy pángermán szörnyű álkeresztény kultusz volt, amely azonban a hellén eredetre hivatkozott. Sei vorsichtig, mein lieber Freund! - mondanám az én sajátos teológiai nyelvezetemmel, amikor erre hivatkozik.
Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy természetesen ebbe az egész kultúrkörbe nagyon sok minden belefér, nemcsak az a házasságforma, amit mi látunk. Ábrahám vagy Jákob többnejűségben élt, a mai napig a zsidó szertartás legfontosabb eleme, egyik legfontosabb eleme a ketuba, a házassági szerződés aláírása, ami átkerült a polgári jogba is, és használják ezt.
Valójában azonban csak egyet akarok mondani: a család azon összetartó kicsiny közösség, amelyik egymás tagságát fontosnak tartja. Ez adott esetben bizony lehet élettársi kapcsolatban is, sőt adott esetben lehet azonos neműek között is. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
