DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Otthon helyett pofont kaptak az elmúlt öt-hat-hét évben az MSZP-SZDSZ-kormányoktól a fiatalok. 2003-ban az elfogadott 2004-es adótörvények, a 2004-ben elfogadott törvények és a 2007-ben elfogadott törvénymódosítások a fiatalokat a devizahitelek felé lökték. Talán tudják önök is, talán nem, hogy a világon mindenhol, az összes országot tekintve a kihelyezett svájcifrank-alapú hitelek 10 százaléka Magyarországon van. Ha a világ összes országát tekintjük - nyilván Svájcot leszámítva -, sem népességben, sem gazdasági teljesítményben, de még a Nobel-díjasok arányában sem képviselünk 10 százalékot. Ehhez képest minden tizedik svájcifrank-alapú hitel itt van Magyarországon, azt magyar állampolgárok vették fel.
Talán messziről is látják ezt a táblázatot (Mutatja.), ezen látható a forintalapú és a devizaalapú hitelek alakulása. Egyértelmű, hogy a forintalapú hitelek felfutnak 2004 közepéig, majd onnantól a növekedési ütemet átveszik a svájcifrank-alapú hitelek. A kettő bő egy évvel ezelőtt találkozott, és azóta az euró- és más devizaalapú hitelek aránya sokkal nagyobb a teljes hitelössztömegben, mint a forintalapú hiteleké. Sőt, 2006 óta csökken a forinthitelek össztömege, miközben nagyon meredeken nő a devizaalapú hitelek össztömege. Magyarul: rengeteg hitelt vettek fel, főleg a fiatalok.
Visszatekintve ennek a történetére: 2001. július 24-én hozta létre az akkori kormány ezt a támogatott forinthitelezési, lakáshitelezési rendszert. Három pillére volt: kamattámogatás, adókedvezmény, illetve egy bizonyos elég magas plafon, amit az akkori kormány megszabott. Az adókedvezmény arra volt méretezve, hogy ha valaki 50 ezer forintot törleszt havonta; ilyen mértékű lakásvásárlás esetére volt ez kitalálva, tehát nem gigantikus méretű palota vásárlására, nem több százezres törlesztőrészletekre, hanem egy átlagos 50 ezer forintos törlesztőrészletre.
Egy 2003-as GKI-tanulmány szerint annyira megérte az államnak ez a befektetés, hogy minden 100 forint után, amit a lakáshitelezési rendszerbe nyomott, 110 forintot kapott vissza akár áfa, akár szja, akár megspórolt munkanélküli-segély formájában. Úgy látszott, hogy ezt Medgyessy Péter is felismerte, ezért 2002. április 5-én azt mondta: “nos, az egyik a fiatalok lakáshitele, ez egy jó dolog, mi tovább fogjuk csinálni”. Szó szerint idéztem az akkor még miniszterelnök-jelölt urat. Ehhez képest 2003 júniusában, 2004 januárjában, illetőleg már utódja, Gyurcsány Ferenc 2007 januárjában folyamatosan leépítette ezt a rendszert, lejjebb vitte a kamatplafont, a kamattámogatást csökkentette, az adókedvezményeket több lépcsőben először csökkentette, majd Gyurcsány Ferenc teljes egészében el is törölte. Ez egy roppant hibás intézkedés volt, és ennek a következményét az utóbbi hetekben, hónapokban látjuk, amikor folyamatosan jelentkeznek a devizahitelesek a problémáikkal. A Lakásbérlők és Lakók Egyesületének adatai szerint havonta 10 ezerrel növekszik azok száma, akik valamiféle problémába kerülnek, és hiteltörlesztési nehézségeik vannak.
Miért történhetett meg mindez? Pontosan azért, mert az állam, a kormány ösztönözte a fiatalokat és mindenki mást is, hogy devizában adósodjon el. Ennek egyik része volt a forintalapú lakáshitelek kamattámogatásának a visszavágása, a másik része pedig árulkodó jel, hogy 2004 közepén elsőként ki vezette be a devizaalapú hiteleket a lakásvásárláshoz: a százszázalékos állami tulajdonú FHB és az állami kisebbségi résztulajdonú OTP Bank. Az állam őket igyekezett rábírni arra, hogy váltsák ki az alacsony kamatú devizahitellel az akkor már magasabb kamatú és csökkentett adókedvezményű forinthiteleket.
Ez volt tehát az a lépés, amikor a kormányzat egyfajta rövid távú érdek érdekében - hogy rövid távon ne kelljen kamattámogatást kifizetni, hogy az adott évben több adóbevétel folyjon be azáltal, hogy csökkenti az adókedvezmények mértékét a forintalapú lakáshitelekkel kapcsolatban - kockára tette a fiatalok hosszú távú jövőjét, hiszen mindeközben - bár igaz, hogy a devizahitelek kamata akkor jóval alacsonyabb volt a már támogatás nélküli vagy csökkentett támogatású forinthitelekhez képest - a kockázat jóval nagyobb volt.
(9.40)
Erre, valljuk meg őszintén, akkor egyáltalán nem hívták fel a hitelfelvevők figyelmét, hiszen ők elsősorban - szerintem mondjuk, olyan 70-80 százalékban - a kereskedelmi reklámokból tájékozódtak, és ezért valószínűsíthetjük, hogy nem olvasták végig azokat az apró betűket, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank közleményét a www.mnb.hu honlapon, ahol ezek megjelentek.
Más országokban - mondjuk, itt gondolhatunk Romániára vagy Szerbiára - bevezettek olyan szabályokat a pénzügyi felügyeletnél, például a törlesztőrészlet-plafont vagy más olyan intézkedést, amely megóvta az ottani fiatalokat a devizában való eladósodástól, de ott sem volt olyan magas arányú a devizahitelek aránya, mint Magyarországon. Mint mondottam volt, Svájcon kívül a világon tíz svájcifrank-alapú hitelből egyet Magyarországon vesznek fel.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
