DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretnék picit pontosítani a képviselő úr által elmondottakon, hiszen azt gondolom, hogy olyan ígéreteket mondott el a képviselő úr, amelyeket saját ígéretének tekinthetünk, de a kormány ígéreteinek semmiképpen.
A kormány, amikor az adójavaslatát megfogalmazta, és ezt az országos érdekegyeztetési partnerek elé bocsátotta, amikor a munkaadók, munkavállalók képviselői, szakmai szervezetek képviselői előtt ezt elkezdte vitatni, akkor olyan javaslatot, mint amire most ön hivatkozott, nem fogalmazott meg. Ugyanis a kormány javaslata sávhatáremelésről ugyan szólt, de a százalékos mérték csökkentéséről nem fogalmazott meg javaslatot.
Amikor a képviselő úr szakmailag megnézi azt a javaslatot, ami most az Országgyűléshez beterjesztésre került, akkor pontosan láthatja, hogy az 1,9 millió forintra emelt sávhatár január 1-jéig visszamenőleges hatállyal 2009-ben azt jelenti, hogy ebben az évben teljesen bizonyosan nem rosszabb helyzetet eredményez, mint az egyébként a javaslatban szereplő, második félévtől hatályba lépő 2,2 millió forintos sávhatár.
Ezért azt tudom mondani, hogy a kormány, hallgatva a társadalmi partnerek véleményére - mert az volt az igény, hogy a benyújtás előtt az egyeztetések megtörténjenek -, meghallgatva ezen társadalmi partnerek azon véleményét, hogy egy igen bonyolult rendszerrel szemben egy egyszerűbbet érdemes bevezetni, és azt a másik követelményt is ki kell elégíteni, miszerint 2009-ben a költségvetési egyenleg nem romolhat az adótörvények változtatása miatt; azaz ezt a két körülményt összeegyeztetve úgy találta, hogy az 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedő sávhatár kielégíti ezeket a követelményeket. Azaz csökken az adóterhelés nagysága 2009-ben a sávhatáremelés miatt, és az egész évre visszamenőleges hatállyal bevezetett kedvezőbb sávhatár azt jelenti, hogy nem bonyolódik túl az adóbevallás rendszere a 2009. évben sem.
Éppen ezért úgy gondolom, hogy ez a döntés szakmailag bizonyosan egy megalapozott döntés, ráadásul azt a kritériumot is kielégíti, amiről beszéltünk, nevezetesen, hogy az egyeztetések során érdemi változtatása is lehetséges a benyújtott javaslatnak, ha ez a változtatás nem rontja el az egyensúlyi helyzetet.
Azt tudom tehát mondani, hogy a képviselő úr által elmondottakkal szemben ez a javaslat ilyen szakmai tartalommal és ilyen társadalompolitikai egyeztetési háttérrel rendelkezik.
Képviselő úr, amit második mondatában említett, annak nincs relevanciája, hiszen a kormány javaslata sem az eredeti változatban, sem most, a parlamenthez benyújtott változatban nem tartalmaz családipótlék-bruttósításra vonatkozó javaslatot. Hiszen a javaslat úgy szól, hogy adóterhet nem viselő járandóságként viselkedik a családi pótlék a továbbiakban, ami azt jelenti, hogy a szociális jövedelmen élők számára, illetve az alacsony keresetűek számára ez a változtatás semmilyen tehernövekedéssel nem fog járni, tehát őket óvja, őket védi, az ő gyermekeikre fordított összegeket megóvja teljes mértékben.
(15.00)
Nem volt olyan kormányjavaslat, amely év közben szüntette volna meg a magánszemélyek különadóját. Egyébként is ez egy sajátságos kérdés, hiszen 7 millió forint fölötti jövedelműek esetében lép be a különadó-fizetési kötelezettség, és nyilvánvalóan politikai értékválasztás és nem szakmai kérdés az, hogy ez vajon indokolt vagy kevésbé indokolt, milyen nagyságú jövedelemnél indokolt ezt a plusz 4 százalékot megkövetelni, illetve fizettetni. A kormány úgy ítélte meg, hogy a jövő év január 1-jétől hatályba lépő változtatások részeként van lehetőség ennek a megszüntetésére, azzal párhuzamosan, hogy a második kulcs 2 százalékponttal növekedni fog a tervek szerint 2010. január 1-jétől.
Végezetül: képviselő úr, miután alapvetően szakmai követelményeknek megfelelő javaslatról van szó, kérem a válaszom elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
