LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! A múlt héten a cukorrépa-termelők problémáit kérdeztem, és próbáltunk megoldást keresni, hogy mi módon tehetjük rentábilissá a cukorrépa-termesztést. Most a tej az aktuális probléma; az elmúlt napokban Prágában tüntettek a gazdák az uniós szabályozás miatt.
Mint köztudott, az Európai Unió néhány tagállamában 2 százalékkal megemelték a tejkvótát, akik most betörtek azokra a piacokra, ahol eddig mi értékesíthettünk, és a magyar tej gyakorlatilag részben eladhatatlanná vált. Ma ott tartunk, hogy a napi tejmennyiségnek körülbelül 30 százaléka tartályautókban köröz az országban, és megpróbálják áron alul eladni. Ez az “áron alul” azt jelenti, hogy több mint 10 forinttal az előállítási ár alatt kénytelenek a tejtermelők megválni a terméküktől, ami veszteséget okoz egy olyan ágazatban, ahol az év 365 napján 24 órás odafigyelést kíván a műszak.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha csökkentjük 30 százalékkal a tejtermelésünket, akkor ez foglalkoztatási oldalon is jelentős munkanélküliséggel jár, elvesztik a tejtermelő gazdaságokban dolgozó emberek a munkalehetőségüket, a megélhetésüket.
A kialakult probléma valószínűleg több tényezőből áll össze. Mi jöhet még? Mit tudunk tenni a tejtermelő gazdákért? Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ne kelljen kivágni az állatállományt, amit - mint tudjuk - nem lehet egyik napról a másikra visszapótolni? Mit tehetünk a tejtermelő gazdaságokban dolgozó emberekért, és mit tehetünk a magyar tejtermelő ágazat jövőjéért?
Várom a válaszát.
