ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon sok mindenben egyetértünk egymással. Ezek közül talán az a legfontosabb, hogy a tanárok felkészültsége, szakmai tudása, a tanárok motiválása és mentalitása meghatározó abból a szempontból, hogy mennyire eredményes a közoktatás. Ezt azok, akik a közoktatás világával ilyen-olyan módon kapcsolatba kerültek, tapasztalatból is tudják, de sokféle tudományos felmérés is bizonyítja, valamint a kerekasztal által összeállított Zöld könyv is nagyon részletesen és plasztikusan bemutatja.
Ha ez így van, akkor a közoktatás megújításának egyik legfontosabb területe a tanárképzés rendszerének megújítása. Erre jó lehetőséget, fontos lehetőséget teremtett az, hogy a bolognai folyamat érintette a felsőoktatás egészét, így a tanárképzés megújítása beilleszkedhetett ebbe a rendszerbe. Hozzá kell tennem, itt van egy komoly adósság, hiszen ez a fajta átalakítás nem terjed ki az óvópedagógus- és tanítóképzésre, pedig ott is lenne tennivaló, ahogy nekem az iskolaigazgatók, intézményvezetők, óvodavezetők elmondták.
Abban is egyetértünk képviselő asszonnyal, hogy az önálló gyakorló félév megteremtése és egyáltalán a pedagógiai szakmai ismeretek előtérbe állítása nagyon lényeges eleme ennek a reformnak. Egy valódi szakértőtől kaptam tanácsot a mai hozzászólásomhoz. Tegnap este, amikor készülni kezdtem, odajött hozzám a fiam, aki most készül iskolába. Elmondtam neki, hogy mit kellene ma itt mondanom és mi az, ami fontos, és megkérdeztem tőle, hogy milyen tanító nénit szeretne, mit gondol erről. Azt mondta, hogy a tanító néninek olyannak kell lennie, aki szereti a gyerekeket - ez a legnehezebb, ezt nem tudjuk tanítani, ezt legfeljebb átadni tudja egy felsőoktatási intézmény vagy a hozzá kapcsolódó gyakorlóiskola -, aki érdekeseket mesél, aki le tudja kötni a gyerekek figyelmét. Azért mondtam el ezt a példát, mert ez mutatja, hogy nem elsősorban a tárgyi tudás - bár ez is nagyon fontos -, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy nem kizárólag a tárgyi tudás az, amit egy tanárjelöltnek tudnia kell a választott hivatásáról, sokkal inkább gyakorlati ismeret, mentalitás, olyan típusú hozzáállás, amivel képes megragadni, képes lekötni a gyerekeket.
Ezt a témát képviselő asszony valóban többször felvetette. Itt van előttem az a válasz, amit képviselő asszony az én aláírásommal kapott ebben a tárgykörben. Azt kell mondanom, hogy mi egy ilyen válaszban természetesen csak a jogi környezetet tudjuk ismertetni, valamint arra tudunk kitérni, hogy mik azok a szabályozó keretek, amelyek meghatározzák ezt a munkát.
(9.20)
A tanárképzés egészének kialakítása és irányítása a felsőoktatási intézmények kezében van. Mint mindenütt a felsőoktatásban, érvényesül az oktatás és kutatás szabadsága, maguk az intézmények azok, amelyek akkreditáltatják a saját tanárképzési kurzusaikat - vagy akkreditáltatták most már, hiszen ezeknek a képzéseknek a jó részét sikeresen akkreditálta az Akkreditációs Bizottság -, és bizony az ő dolguk, lehetőségük és felelősségük az is, hogy megteremtsék azokat a gyakorlati képzési lehetőségeket, amelyek segítik ezt a típusú felkészülést.
Ugyanakkor én is érzékelem azt a jelenséget, azt a problémát, amit a képviselő asszony jelez. Én is úgy érzékelem, hogy mind a felsőoktatási intézményekben, mind a vélhetően majd közreműködő közoktatási intézmények tekintetében sok még a bizonytalanság, sok még a kérdés, sok még az olyan ügy, amit nem éreznek elég erősnek. Sokfajta kritika is megfogalmazódik, hogy például mennyire sikerült valóban a felsőoktatási intézmények már akkreditált programjaiban ezt a fajta gyakorlatorientált és gyerekközpontú szemléletet érvényesíteni, amit a képviselő asszony is teljes joggal kér számon.
Nagyon komoly kérdés például az, hogy hogyan lehet olyan intézményeket bekapcsolni, amelyek - hát hogy mondjam? - a való világhoz tartoznak, valódi oktatási szituációkat kínálnak, olyan típusú konfliktusokkal és nehézségekkel szembesítik a tanárjelölteket, amelyek majd a hétköznapi pedagógusmunkában is jelentkeznek.
Szóval, egyetértek a képviselő asszonnyal abban, hogy ez az egyik legfontosabb kérdése a tanárképzési reformnak. Abban is egyetértek a képviselő asszonnyal, hogy sok ebben a bizonytalanság, sok még a tisztázatlan pont. Nem hiszem, hogy el lennénk késve, hiszen itt valóban - ahogy a képviselő asszony is mondta - két év van még arra, hogy ezeknek a szakmai, jogi feltételeit kialakítsák, megteremtsék a felsőoktatási intézmények.
De ennek ellenére a képviselő asszony jelzését jogosnak érzem. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy olyan fórumokat, lehetőségeket teremtsünk, ahol egyrészt tisztázhatók a jogi és a finanszírozási környezetre vonatkozó kérdések, másrészt pedig lehetőség van arra is, hogy elősegítsük a felsőoktatási és közoktatási intézmények közötti hálózatok, együttműködések kialakulását. Ezért élni fogunk a képviselő asszony kezdeményezésével, és ilyen típusú párbeszédre fogjuk hívni a tanárképző intézményeket, és ilyen típusú lehetőséget fogunk kínálni a közoktatási intézmények számára is.
Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm a türelmét. (Taps az MSZP padsoraiból.)
