MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Idézzük fel nemes emléküket! Czermann Lajos a cisztercitáknál érettségizett, majd beiratkozott a jogi egyetemre, de 1950-ben politikai okokból kizárták. Csak segédmunkásként tudott elhelyezkedni. Nemsokára, november 5-én letartóztatták a katolikus egyház megtörésére konstruált Grősz-per harmadrendű vádlottjaként. (Zaj. - Az elnök csenget.) 15 évnyi börtönbüntetésre ítélték. A forradalmárok szabadították ki '56. október 27-én a váci országos börtönből. Budapestre jött. November 3-án több egykori rabtársával elhatározták, hogy megalakítják a keresztény világnézetű volt politikai foglyok szövetségét, megfogalmazták annak karitatív alapelveit, és azt benyújtották engedélyezésre Tildy Zoltán államminiszter titkárságára.
A szovjet agresszió után, november 17-én jelentkezett a fővárosi ügyészségen helyzetének tisztázására, ahol közölték vele, hogy szabadlábon maradhat. Megnősült, szállítómunkásként kezdett el dolgozni, per-újrafelvételi kérelmet adott be. '57 februárjában egy volt rabtársa cikket kért tőle az Ausztriában megjelenő Nemzetőr számára, amit elvállalt. '57 júniusában F. Nagy Csaba felkérésére vállalta, hogy információkat gyűjt a strasbourgi forradalmi parlament, valamint az ENSZ ötös bizottsága számára a magyarországi megtorlásról, és megpróbálnak másokat is ebbe a munkába bevonni.
(19.10)
De érdemben nem tudott részt venni az adatszolgáltatásban, mivel '57. július 4-én letartóztatták, hogy régi büntetését folytassa. Majd pótnyomozásra vitték, vádat emeltek ellene, s a Budapesti Katonai Bíróság 1958. október 1-jén életfogytiglani börtönre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész nem fellebbezett, a védő pedig visszavonta fellebbezését, így az jogerőre emelkedett. A legfőbb ügyész azonban törvényességi óvást emelt. A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma halálra ítélte, amit három nap múlva végrehajtottak. Gyalázatos justizmord volt ez is.
A kilenc évvel fiatalabb Tumbász Ákos az általános iskola elvégzése után két gimnáziumi osztályt végzett el, amikor értelmiségi származása miatt eltanácsolták. Több helyen dolgozott segédmunkásként, majd adminisztrátorként. 1953-ban letartóztatták, és a Grősz-per egyik mellékperében őt is szervezkedés ürügyén 10 évi börtönbüntetésre ítélték. Őt is október 27-én szabadították ki a forradalmárok a váci börtönből. Budapestre jött, és azonnal csatlakozott a VIII. kerületi nemzetőrséghez. November 4-én a Corvin köziek harcaiban vett részt, majd 6-ától a Jázmin utcai iskolában lévő fegyveresekkel folytatta a küzdelmet. November 9-én szovjet katonák a védőket lefegyverezték, ám szabadon engedték őket.
1957 februárjában le akarták tartóztatni, hogy folytassa börtönbüntetését, de menyasszonya bújtatta. Külföldre akart menekülni, ezért Czermann Lajos rabtársa megismertette F. Nagy Csabával - akit már említettem -, aki őt is felkérte, hogy gyűjtsön adatot az ENSZ ötös bizottsága számára. Tumbász ezt nem vállalta, helyette a forradalomról szóló novelláit adta át, hogy továbbítsák a Nemzetőrnek.
Sikerült hamis személyi igazolványt szereznie, azzal bujkált egy hónapon keresztül a Börzsönyben egy vadászházban menyasszonyával, majd Jugoszláviába szöktek, de a hatóságok visszaadták őket Kádáréknak '58. február 21-én, amikor is letartóztatták. '58. október 1-jén a Budapesti Katonai Bíróság szervezkedés és hűtlenség vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, de a hatalomnak ez nem volt elég, ezért másodfokon a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma Sömjén György hadbíró őrnagy vezette különtanácsa '59. március 25-én halálra ítélte őt is, s három nap múlva társával együtt kivégezték.
Mind a ketten bátran és büszkén mentek a halálba. Elképesztő justizmordok! Azt hiszem, emlékezni kell erre, és nem szabad, hogy elfeledkezzünk erről.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
