VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország csatlakozása a bolognai folyamathoz jelentős lépés a magyar felsőoktatás rugalmasságának megteremtésében. Ugyanakkor, mint sok más esetben, az ördög itt is a részletekben rejlik.
2009 szeptemberében lépnek be először tömegesen az alapképzésben végzett fiatalok a mesterképzésbe. A belépés azonban ma sajnos nem egységes, a különböző mesterképzésekbe eltérő eljárás után kerülhetnek be a hallgatók. Az egyik lehetőség a nyílt felvételi eljárás, ez egyértelmű, de nem igazán rugalmas. A másik, amely a rendszer rugalmasságát is biztosítja, az, hogy a felsőoktatási intézmény a mesterszakra történő felvétel feltételeként bizonyos kreditek elvégzését írja elő. A felvételiző az általa elvégzett kreditekről igazolást hoz, a felsőoktatási intézmény pedig elbírálja, hogy az igazolt kreditek megfelelnek-e a követelményeknek. Ez a kreditátviteli eljárás.
A kreditátviteli eljárást azonban jelenleg a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében szabályozza, és a döntést is az intézmény bizottsága hozza meg, aminek következtében előfordul, hogy ugyanazt a kreditet azonos mesterképzéseknél az egyik felsőoktatási intézmény elfogadja, egy másik viszont nem. Más esetben az intézményben oktatott azonos tartalmú kreditet elfogadják, egy másik intézményben oktatottat viszont annak dacára sem, hogy a tananyag és a tankönyv is teljesen azonos. Zavaros helyzet jellemző a külföldön szerzett kreditek esetében is.
Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdéseim ezért a következők. Hogyan kívánja az oktatási és kulturális miniszter rendezni a mesterképzési felvételi kapcsán fellépő kreditátviteli és kreditelismerési zavarokat? Indított-e ebben az esetben valamilyen adatgyűjtést, vizsgálatot a minisztérium, ha eddig nem, tervezi-e, hogy ilyet indít?
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
