BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Néhány felszólalásra reagálnék; Vígh Ilona képviselőtársam, a társadalmi békét ki borította fel, és egyéb kérdéseket tett fel. Azt hiszem, ezt inkább nem kellene megválaszolnunk, ezt ön válaszolja meg magának. Nagyon durva volt.
Volt egy másik felvetés, hogy csak a nyugdíjrendszerre koncentrálunk. Igen, ha nyugdíjtörvényt hozunk a parlament elé, akkor igen; de mi nem így gondolkodunk, hiszen a nyugdíjat ma valakiknek meg kell termelniük. Ma nagyon jól tudjuk, hogy 3,9 millió ember dolgozik ebben az országban, most kevesebb, most 3840 ezer fő dolgozik ebben az országban, az ő jövedelemadójuk tartja el ezt az országot. Azt is tudjuk, hogy ebből 1,7 millió fizeti a tényleges személyi jövedelemadót, 1,2 millió pedig minimálbéren van. Ha most végiggondolják, hogy erre a társadalmi rétegre milyen terhet rakunk: ezek valóban meg tudják termelni a nyugdíjat? Tehát 15-20 év múlva el tudják tartani? Nyilvánvalóan nem. Ezt a korfák tekintetében is nagyon pontosan ki tudjuk számolni, különösebben nagy dolog nem kell hozzá. Ezért kell hozzányúlnunk a nyugdíjrendszerhez, ezért kell a nyugdíjkorhatárt felemelni, ezért kell azokat az intézkedéseket bevezetni, hogy ha lehet, akkor adófizető polgárokként tartsuk meg, és ne nyugdíjasként biztosítsunk egy lehetőséget.
Azt tudjuk, ez itt többször elhangzott, hogy a ’90-es évek elején sajnos 1 millió munkahely megszűnt Magyarországon, és akkor, hogy a munkanélküliség ne növekedjen ilyen mértékben, én magam visszatekintve azt tudom mondani, ez jogos volt, hogy akkor ebbe az ellátási rendszerbe mentek be sokan, valamiféle biztonságot keresve. Ma viszont ezt a helyzetet nem állíthatjuk újra elő. Ezt azért mondom, nem állíthatjuk újra elő, hanem a befektetésekkel olyan ösztönző hatással kell munkában tartanunk az érintetteket (Az elnök a csengővel a hozzászólási idő leteltét jelzi.), hogy igenis, a befizetéseikkel a ma nyugdíjasait és a jövő nyugdíjasalapjait jelentősen segítsék és támogassák.
Elnök úr, köszönöm.
