BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mi bizottsági ülésünkre majdnem egy héttel előbb került sor, mint az előttem szóló bizottságokéra. Ez azért fontos, mert igazából ez azon a napon történt, amikor a kormánypárti képviselőknek nagyon sietniük kellett az ötórás frakcióülésre, ami azután oda vezetett, hogy megbukott Gyurcsány miniszterelnök úr, ezért igazából nem is került sor komoly vitára, csak két képviselő ismertette az álláspontot az adott jogszabállyal kapcsolatban, miután meghallgattuk az előterjesztőt. Ezért nyilván nem is lesz hosszú az előadandó véleményem.
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy én itt most többségi véleményt ismertetek, hiszen nem kapta meg a többséget az előterjesztés, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy döntetlen lett a szavazás, ugyanannyian mondtuk azt, hogy nem, ugyanannyian azt, hogy igen. Miután a kormányt képviselő köztisztviselőt meghallgattuk, ami - ezt már többször elmondtuk - nagyon szerencsétlen, amikor ilyen súlyú döntéseket hoz elénk a kormányzat... - akkor ezt egy nem is túl magas rangú köztisztviselővel próbálja képviseltetni. A jövőre vonatkozóan szerintem erről a kormánynak valamilyen módon le kellene szoknia, mert egy köztisztviselő azért elmondja az igazságot, és az előterjesztésében azt hallottuk, ne is keressünk a javaslatban bármiféle, az ő szóhasználatával élve paradigmatikus elemeket, ami magyarul strukturális vagy alapvető módosításokat tartalmazna a rendszerben, hanem csak úgynevezett parametrikus, tehát számszerű tilitolikat tartalmaz ez az előterjesztés, és lényegében arról szól, hogy emeljük meg, vegyük el, csökkentsük le, amit megígértünk, azt ne tartsuk be, és hasonló egyszerű megfogalmazásokkal lehet ezt jellemezni.
Az adott ülésen azért megkaptuk azt a kritikát, hogy azért mi mégiscsak pénzügyi bizottság vagyunk, ne foglalkozzunk itt ilyen furcsa dolgokkal, kérdésekkel, hogy ez jó-e az embereknek, és ez szociálisan hogyan hat, meg egyébként más rendszerekre milyen kihatása van. Azért arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a mi bizottságunk nemcsak pénzügyi, hanem költségvetési bizottság is, és azt gondolom, a költségvetés elkészítése vagy a költségvetési gondolkodás egy kicsit bővebb, mint az egyszerű könyvelői, pénzügyi magatartás, ahol arról van szó, hogy ha nem tudunk több pénzt szerezni, akkor inkább vegyünk el másoktól.
Azért baj, hogy ez a jogszabály most egyáltalán idekerült, annak ellenére, hogy mi még általános vitára sem tartjuk alkalmasnak, mert az előterjesztésből pontosan az látszik, hogy a kormányzat még mindig nem ismerte fel azt, hogy valójában egyébként a nyugdíjrendszerünknek mi az igazi alapproblémája, és mivel kellene foglalkozni.
Az indokolásban többször elhangzik az, hogy biztosításmatematikai összefüggések egy olyan rendszerben, ami ott nem biztosításként működik; azután az egymást követő generációkra és a finanszírozhatóság fenntartására való hivatkozás egy olyan rendszerben, ami alapvetően nem felosztó-kirovó rendszerként működik. Úgy tűnik, az a felismerés sem látszik, olyan végkiárusításnak tűnik ennek a portékának az eladása a parlament számára, amikor nem ismeri fel a kormányzat azt, hogy az 1997. évi úgynevezett nyugdíjreform hihetetlenül elhibázott lépés volt, ezt felül kellene már bírálni, és nem ugyanabban a logikában még tovább mélyíteni a rendszer problémáit, hibáit.
Tehát azt javasoljuk, hogy ezt az előterjesztést a kormányzat vonja vissza, és valóban az alapján - amit egyébként mindenki, minden szakértő tud, hogy mi a rendszerben a hiba, mit kell módosítani - vegyen egy nagy levegőt a kormányzat, és ne barkácsolva nyúljon bele, évente akár többször is a nyugdíjrendszerbe, hanem gondolja ezt végig, és valójában úgy vigyük végig a nyugdíjrendszer módosítását, hogy ez valóban jó legyen a következő generációknak is, és ne kelljen egymásra mutogatniuk az idősödő generációknak és a fiatalabb generációknak.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
