DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2009 márciusában a kormány előterjesztette a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítását. Ez a törvényjavaslat arról szól, hogy 2016-tól évenként négy hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, és 2027-ben éri el a 65. életévet. Nem tévedés, tisztelt Ház, most a kormánynak az a legfontosabb dolga, hogy a törvényjavaslatot megfogalmazza, amely 2027-re szól, miközben kiszámítható családpolitika hiányában nem tudja kezelni a demográfiai válságot, miközben a szocialista kormány működése alatt mélyül a szociális válság, és több mint hárommillió ember él a létminimum alatt, közülük több mint 400 ezer a nyugdíjas, és 850 ezer a gyermek. A szegények aránya 2002 óta rohamosan növekszik.
Magyarország gazdasági leszakadásának a következményei beláthatatlanok, hiszen az ország a rendszerváltás utáni történelmének legmélyebb gazdasági és szociális válságában vergődik. A kormány alkalmatlansága, folyamatos hazudozása és szociális érzéketlensége egyre nehezebb helyzetbe hozta a magyar embereket, a családokat és a vállalkozásokat. Az áremelések, a megszorító intézkedések, a sarcok legfőbb vesztesei közé tartoznak az idős emberek és a nyugdíjasok, akik egy tisztességesen végigdolgozott élet után kerülnek méltánytalan helyzetbe, tarthatatlan állapotba a szocialista kormány intézkedései miatt.
Magyarország hónapok óta az államcsőd szélén táncol, az elmúlt évek során a gazdasági növekedés területén folyamatosan gyengülő teljesítményt nyújtott. 2009 januárjában 509 ezer ember volt munkanélküli. Egyetlen hónap alatt 32 ezer fővel nőtt, államtitkár úr, a munkanélküliek száma. 148 ezer ember több mint egy év óta hiába keres munkát az országban. Érdekli ez önöket, államtitkár úr? Megkérdezte valaki ezeket az embereket, hogy napról napra miből élnek? Hogyan oldják meg és miből fizetik ki a számláikat? Van-e pénzük arra, hogy taníttassák a gyermekeiket? Hol van a beígért 400 ezer új munkahely, államtitkár úr?
Drámai a helyzet Magyarországon, ezt mindannyian tudjuk, és mindannyian tudjuk, hogy válság van, ami sújtja az egész világot. Az azonban nem mindegy, hogy a válság milyen gazdasági állapotban találja az adott országot. A magyar társadalom az elmúlt hét évben elvesztette versenyképességét. A költségvetési hiánynak a lakosság terhére történő lefaragása a legszegényebbeket érinti. A magyar gazdaság teljesítménye minden korábbi várakozást alulmúlt, és ez nem az emberek hibája. A reálkeresetek folyamatosan csökkennek, viszont nő az infláció.
Ezek ismeretében a kormány beterjeszti a T/9180. számú törvényjavaslatát a nyugdíjkorhatár emeléséről és a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről? A 13. havi nyugdíjat már 2010-től elvették az emberektől, államtitkár úr. Vagyis azt mondja a szocialista kormány, hogy aki a számára folyósított nyugdíja után 2009 novemberében 13. havi nyugdíjban részesül, annak 2010 januárjára jutó nyugdíját a nyugdíj 2009. december havi összegének egytizenketted részével, de legfeljebb 6670 forinttal meg kell növelni. Ezek után megkérdezem öntől, hogy mi lesz a többi nyugdíjassal, államtitkár úr.
Csakhogy önök nem ezt ígérték 2006-ban. Az előttünk lévő törvényjavaslat indokolásában a következőket fogalmazzák meg: a válság rávilágított arra, hogy a 13. havi nyugdíj, ami a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára is szóló ígéret, nem tartható fenn.
(10.20)
Úgy gondolja, államtitkár úr, hogy ezzel ez el van intézve? Nem szégyellik magukat az emberek előtt, hogy ezt mondják, hogy nem tartható fenn?! A válság önöknek arra nem világít rá, hogy be kell fejezni a nagyfokú költekezést? Arra nem világít rá, hogy a luxusgépkocsik vásárlását, a milliós nagyságrendű jutalmak kifizetését be kell fejezni, államtitkár úr?
A magát szociálisan érzékenynek mondó szocialista kormány úgy gondolja, hogy luxuskiadásokra van pénz. Hangsúlyozom, hogy ez is az adófizetők pénze, de a 30-40 évet ledolgozó embereknek a választások során beígért 13. havi nyugdíjra érdekes módon nem jut semmi. Azt elveszik tőlük, és csak annyit tudnak mondani, államtitkár úr, hogy nem tartható fenn? 125 ezer embert érint a “nem tartható fenn” kijelentés, államtitkár úr.
Hogyan tudnak az emberek szemébe nézni? 2009-ben - ahogy ezt a professzor úr is elmondta - 274 ezer 62 év alatti ember esik el a 13. havi ellátástól. 754 ezer 62 év feletti saját jogú öregségi és rokkantnyugdíjas zsebéből veszi ki a járandóságának a 80 ezer forint feletti részét. További 77 ezer 62 év alatti rokkantnyugdíjas jutott hasonló helyzetbe. Ez 830 ezer ember, akinek 2010-től havonta - kizárólag - maximum a 80 ezer forint egytizenketted része fog beépülni a nyugellátásába.
Tisztelt Államtitkár Úr! Ha az általam felsoroltakat összevetjük, akkor ez 2009-ben és 2010-ben 1 millió 200 ezer idős embertől veszi el a jogos járandóságát nyugdíjmegszorítás címén, csak azért, mert csődbe vitték az országot, és az ígéreteiket nem tartották be, mint ahogy azt a miniszterelnökük mondta, hazudtak éjjel-nappal.
A törvényjavaslat részletes indokolásában arra hivatkozik az előterjesztő, hogy a születéskor, illetve a 60 éves korban várható élettartam fokozatosan emelkedik. Tisztelt államtitkár úr, kérdezem én: körülnéztek-e az országban? Feltételezem, hogy nem. Ugyanis ha megtették volna, látnák, hogy milyen elgyötörtek az emberek, a vidéki falvakban és városokban élők egyaránt munkanélküliséggel, megélhetési gondokkal küzdenek, hiszen a mindennapi élet alapvető szükségleteinek az előteremtése is igen nagy nehézséget okoz az embereknek. Ezek után jogosan merül fel a kérdés: figyelemmel kíséri-e a kormány, vagy figyelemmel kíséri-e a kormányból valaki, hogy mi van az idős emberekkel, hogy élik a hétköznapjaikat? Beesett arcok, ápolt, de szegényes külső; megkopott ruhák és cipők; magas élelmiszer-, gáz- és gyógyszerárak; küzdelem a mindennapokért - ezt látnák, államtitkár úr, ha ez egyáltalán érdekelné önöket.
A kormány tudja, tisztelt Ház, hogy amit az idősek kapnak, az nem elég a megélhetéshez. Mégis úgy csinál, mintha a nyugdíj teljes értékű lenne, ami fedezi a rezsit, a gyógyszereket és az élelmiszer-kiadásokat egyaránt. Közben a kormány milliárdokkal nem tud elszámolni.
Magyarországon a születéskor várható élettartam a nőknél 77,2 év, a férfiaknál pedig 68,7 év. Ezek a statisztikai számok. Ez azt jelenti, tisztelt államtitkár úr, hogy a 65 évet betöltött férfi a nyugdíjas éveit nem egészen 4 évig, egy 65 évet betöltött nő 12 évig élvezheti. (Korózs Lajos: Ez nem azt jelenti, Márta.) Ez nem mulatságos, hiába is gondolja így (Korózs Lajos: Nem ezt jelenti!), miközben maguk mögött hagynak legalább 40 vagy 40-nél is több évet, több ledolgozott évet.
Az régóta közismert, hogy a társadalmi, gazdasági tényezők igen erősen befolyásolják az emberek egészségét. Az első és legfontosabb feladat kellene legyen az egészséges és aktív időskor támogatása, az idősek életkörülményeinek a javítása. Meggyőződésem, hogy a kormány feladata ezeknek a feltételeknek, valamint az alkotmányban rögzített szociális biztonságnak a megteremtése lenne, és csak ezután jöhetne szóba a nyugdíjkorhatár emelése. 2006 óta - ön is nagyon jól tudja - a szocialista kormány által a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény többszöri módosítása okán több mint 16 százalékkal csökkentették az induló nyugdíjak mértékét. És akkor még nem szóltam az inflációról és az árak brutális emelkedéséről, amelynek nagy vesztesei szintén az idős emberek.
De nézzük tovább a törvényjavaslatot! Megváltoztatják a nyugdíjemelés során alkalmazott svájci indexálást is; eddig a nyugdíjemelés felét a várható infláció, a másik felét a nominális keresetnövekedés határozta meg. A javaslat a nyugdíjak emelését a gazdasági növekedéshez köti, és mindjárt valahol a lábjegyzetben meg is jegyzi, hogy ezzel mennyit takarít meg a kormány, tehát mennyit vesz ki azoknak az embereknek a zsebéből, akiknek a hétköznapjai eléggé nehezek, és ha önöket ez érdekelné, akkor biztosan meg is győződnének róla.
A javaslat a nyugdíjak emelését a gazdasági növekedéshez köti, mint mondtam, ha a növekedés kisebb 2 százaléknál, akkor a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedik, ha a GDP-növekedés 2-4 százalék között alakul, akkor a nyugdíjemelést nagyobb mértékben az infláció mértékéhez köti az előterjesztő, 4 százalék felett pedig visszaállítja a svájci indexálást. Meg kell mondjam, úgy fogalmazták meg a törvényt, hogy lehetőleg minél szűkebb kör tudja megérteni, mert ha az idős emberek ezt elolvassák, nagy valószínűséggel mondom, hogy nem fognak tudni előrehaladni benne.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő törvényjavaslat olyan meggondolatlan szociális intézkedéseket tartalmaz, ami a legvédtelenebb és a legkiszolgáltatottabb embereket sarcolja meg, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt a törvényjavaslatot nem támogatja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
