KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az idősödő társadalom nem csupán Magyarországon, de egész Európában az egyik legnagyobb hosszú távú társadalmi kihívást jelenti. A világgazdasági válság egyértelművé tette, hogy a nyugdíjrendszer mind rövid, mind hosszabb távú fenntarthatósága érdekében elkerülhetetlenül meg kell tenni a nyugdíjrendszer átalakítását biztosító intézkedéseket.
A nyugdíjkorhatár emelésére a kormány olyan javaslatot tesz, amely elegendő felkészülési időt biztosít az érintett korosztályoknak, összhangban van a várható élettartam elkövetkező másfél évtizedben várható emelkedésével, és nem okoz aránytalan különbséget az egymást követő korosztályok számára.
A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy legalább a várható élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az európai országok döntő többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban. Javaslatunk szerint a korhatár születési évenként négy hónappal emelkedik, és így éri el a 65. életévet.
A nyugdíjba vonulás valódi korcentrumát emelik azok a 2006-ban már megkezdett intézkedések, amelyek arra ösztönzik a munkaképes korú embereket, hogy szabad elhatározásból, de józan számítás alapján később vonuljanak nyugdíjba. Ezt segíti elő a kormány javaslata, amely szerint nem csupán a korhatár alatti nyugdíjazásnál, de a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele legyen az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Ez sokakat megfontolásra fog késztetni a döntésükben, mert nem biztos, hogy a nyugdíjba vonulás után újra az addigi anyagi feltételekkel kapnak majd munkát.
A svájci indexálás szabályainak átalakítását kezdeményezi a kormány 2010-től. Az indexálás új, javasolt szabálya a gazdasági visszaesések idején a korábbinál nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak, ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. Kiegyensúlyozott, szerény növekedési pálya mellett az indexálás biztosítaná az értékállóságot. Célunk az, hogy a gazdaság dinamikus növekedése mellett a nyugdíjak ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket, így őrizve a bérek és a nyugdíjak közötti harmóniát.
A biztosítást eredményező jogviszony megszüntetése a nyugdíjazás általános feltételévé válik. A javaslat szerint az öregségi teljes és az öregségi résznyugdíj igénybevételének is feltétele lesz, hogy a nyugdíj-megállapítás napján a biztosítási jogviszony nem állhat fenn. A biztosítási jogviszony megszüntetésének előírásával megszűnik annak lehetősége, hogy a korhatár betöltését követően egyidejűleg változatlan szerződéssel munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nyugdíjas státusban is legyen a biztosított. A jogviszony megszüntetését követően már nyugdíjasként új jogviszony létesítésére továbbra is lehetőség van. A cél annak ösztönzése, hogy a nyugdíjat akkor vegyék igénybe a jogosultak, amikor aktív pályájukat végleg be szeretnék fejezni.
Tisztelt Ház! Csökkentés nélkül nincs előrehozott nyugdíj 2011-től. A javaslat tételesen felsorolja, mely években születettek jogosultak csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére. A férfiak korhatáremelése 1998 óta mindössze két év volt, és az előrehozott öregségi korhatáruk változatlanul 60 év. A nők nyugdíjkorhatár-emelése jelentős, hiszen hét év volt, és az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatáruk soron következő lépésként 2009-től két évvel, 57 évről 59 évre emelkedett. A nők esetében a fokozatosabb átmenet biztosítása érdekében a jelenleg hatályos nyugdíjmérték-csökkenési szabály szerint vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az 1952-ben és 1953-ban születettek. A férfiaknál az 1950-ben születettek vehetnének igénybe utolsó korcsoportként csökkentés nélkül előrehozott öregségi nyugdíjat.
2007-ben már törvényi rendelkezés született arról, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt igénybe vett úgynevezett előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat a biztosításmatematikai összefüggéseknek megfelelően csökkenteni kell. A nyugdíj összegében ugyanis ki kell fejeződnie annak, hogy a korhatárnál alacsonyabb életkorban nyugdíjazottak rövidebb járulékfizetési időszak mellett átlagosan hosszabb ideig részesülnek az ellátásban, mint azok, akik csak a korhatáron mennek nyugdíjba.
(9.30)
A javaslat ösztönző hatást fejt ki a nyugdíj későbbi igénybevételére, s ezzel a nyugdíjazási korcentrum emelésére. Ezen célok érdekében 2011-től indokolt e szabályozás alkalmazása.
A nyugdíjemelés módszerének változtatása; indokolt, hogy a nyugdíjemelés módszerében kifejezésre jusson a gazdasági növekedés üteme is. A GDP csökkenése, illetve kismértékű, 2 százaléknál kisebb növekedése esetén a tisztán árkövető indexálás kerülhet előtérbe. Ez adott esetben a vegyes indexáláshoz képest nagyobb biztonságot is adhat az ellátottaknak, hiszen csökkenő vagy minimális mértékben növekvő gazdaság esetén a reálbérek csökkenésének is nagyobb a valószínűsége, amit a vegyes indexálás a nyugdíjakban is részben érvényesítene.
A lehetőségek keretei között megőrzendők a vegyes, ezen belül a svájci indexálás értékei, a nyugdíjak reálnövekedésben való részesítése. Az ennél gyorsabb gazdasági növekedés esetén, amikor a reálbér növekedési lehetőségei is nagyobbak, a vegyes indexálás a nyugdíjasok számára is biztosítja a reálnövekedés meghatározott hányadát.
2010-től a GDP csökkenése, illetve 2 százaléknál lassúbb növekedése esetén a tisztán árkövető indexálás valósul meg, 2 százalék és 2,9 százalék növekedés esetén 80 százalékban ár- és 20 százalékban bérkövető indexálás, 3 és 3,9 százalékos növekedés esetén ez az arány 60:40 százalékban módosul, ami azt jelenti, hogy 60 százalékban árkövető és 40 százalékban bérkövető indexálás következne be. 4 százalékos vagy annál nagyobb ütemű növekedés esetén pedig a mai, úgynevezett svájci indexálás, az 50:50 százalékos indexálás lépne életbe.
A januári nyugdíjemelés tárgyévi tervezett makroparamétereken alapul, azonban évközi tényadatok és várható értékek alapján továbbra is mód van novemberben - januárig visszaható hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelésre. A kormány felhatalmazása változatlanul lehetővé tenné, hogy a tényleges, illetve várható makrogazdasági folyamatok által indokolt esetben, a szükséges gazdasági feltételek megléte esetén további kiegészítő nyugdíjemelésre sor kerülhessen.
A javasolt rendelkezéseket 2009. december 31-ét követően kell alkalmazni, azonban azok, akik korábban jogot szereztek öregségi nyugdíjra, előrehozott öregségi nyugdíjra vagy résznyugdíjra, szerzett jogaikat ezt követően is érvényesíthetik.
Pontosítanunk kell az átmeneti szabályokat is. Figyelemmel a korhatáremelésre vonatkozó javaslatra, az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár is fokozatosan emelkedik, mindkét nemnél egységesen. A javaslat pontosítja továbbá, hogy a jogviszony azon a napon nem állhat fenn, amely naptól kezdődően az igénylő a nyugdíj megállapítását kéri. A következő naptól új jogviszony létesítésének nincs semmi akadálya, ahogy már az előbb is utaltam rá.
A javaslat biztosítja, hogy a korkedvezményre jogot szerzett biztosítottak a korkedvezményt és az előrehozott öregségi nyugdíjat együttesen igénybe vehessék, a korkedvezmény igénybevétele miatt az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításánál ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A javaslat biztosítja, hogy a fokozatos korhatáremelés miatt ne essen el az özvegy az özvegyi nyugdíjtól, ha a biztosított halálakor érvényes szabályok szerint arra jogot szerzett.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a javaslatot az Országgyűlés tárgyalja meg, nyújtsanak be hozzá módosító indítványt; ami tolerálható, azt természetesen a Ház fogadja el, és ezt követően szavazzunk a törvényről.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
