DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A válság és a gazdasági válság ideje alatt, azt gondolom, egyértelműen a legfontosabb emberi érték számunkra a szolidaritás, és ebben az időszakban ez a szolidaritás kötelez bennünket, országgyűlési képviselőket arra, hogy vegyük észre, az egyébként is meglévő társadalmi problémák és feszültségek növelik a hátrányos helyzetben lévő emberek kiszolgáltatottságát.
Az emberek, az állampolgárok pontos információk és ismeretek hiányában nem mindig tudják felelősen intézni a pénzügyeiket, nem tudják felelősen eldönteni a számukra olykor elnagyolt információk alapján vagy akár a kezükbe vett szerződés alapján is, hogy azt úgy értelmezzék, hogy fel tudják mérni, a felvett hitel számukra a gazdasági helyzetükből kiindulva, azt felelősen mérlegelve vajon vállalható-e, visszafizethető-e.
Tudjuk és nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy szükségalapon működik ez a dolog, hisz a leszakadóknak, a mélyszegénységben élőknek a lehetősége nagyon gyakran a kamatos pénz vagy az uzsora, ha nagyon megszorulnak, vagy legalább olyan drága a legális gyorskölcsön. Ez természetesen a kis összegű és gyorskölcsönökre vonatkozik. Azt gondolom, tapasztalhatjuk ezt más egyéb hitelfelvétel kapcsán is, hogy nem igazán tudja az állampolgár értelmezni és mérlegelni azt, hogy az ő gazdasági helyzetében vállalható-e azon feltételekkel, amelyekkel a hitelintézet számára biztosítja a kölcsönt, képes-e, tudja-e visszafizetni.
(18.00)
Nagyon gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a gyakorlatban olyan szerződéseket kötnek az állampolgárok és a pénzintézetek, ahol az erőfölényben lévő szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének a kihasználásával aránytalan előnyt köt ki, és a rendkívül magas visszafizetendő összegnél nincs arányban a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás. Ezért képviselőtársaimmal együtt kezdeményezzük az országgyűlési határozati javaslatban, hogy a kormány szabályozza újra a THM összetételét, és ennek a szükséges egyeztetését végezze el a társadalmi, szakmai szervezetekkel, mert közös érdek ma Magyarországon, hogy felelősen gondolkozzanak a pénzüket kihelyező pénzintézetek és az állampolgárok egyaránt. Ebben az ügyben nyilvánvalóan van rövid és hosszú távú feladatunk is.
Mi most elsősorban arra kérjük a kormányt, hogy március 31-ig az alábbi szempontok alapján szíveskedjen a THM összetételét, illetve szigorítását elvégezni. Először is - ahogy már említettem - az állampolgár kellő ismeret hiányában nincs tisztában azzal, hogy ha számára akár 270, akár 400 százalékos THM-et határoznak meg, az konkrétan mit jelent. Tapasztalataink szerint az emberek azt értik, hogy 200 ezer forint helyett, mondjuk, 280 ezer forintot kell visszafizetniük hat vagy nyolc hónap lejárta után, ezért azt kezdeményezzük, hogy a kis összegű kölcsönöknél sávosan egy abszolút összeghatárt határozzon meg a kormány. Szeretnénk, ha a THM-et nagyobb összegű kölcsönöknél is korlátozná, erre van európai minta és gyakorlat. Azt szeretnénk, ha a szakmai egyeztetés elvégzése után konkrét javaslattal állna elő a kormány.
Miért tartjuk ezt fontosnak? Többek között azért, mert március 1-jével ugyan életbe lépett a Btk. és a Ptk. módosítása, ami az uzsoraszerződéseket korlátozza - tudjuk, hogy az első bírósági feljelentések már meg is történtek -, ugyanakkor ezt szubjektív mérlegelésre bízza a törvény. Szerintünk a THM korlátozása nagyban segíthetne abban, hogy a bírói döntéseknél maga a bíróság is fel tudjon állítani egyfajta értékarányt. Utánanéztünk, hogy az európai uniós gyakorlat ellentmond-e ennek, és úgy láttuk képviselőtársaimmal, hogy konkrét példa Franciaországban, Németországban van ezekre a korlátozásokra: a kamatplafon vagy a THM-plafon esetében. Az EU-s irányelv nem mond ennek ellent, hisz azt mondja, hogy a hazai döntésnek megfelelően főleg a kis összegű kölcsönöknél nem vonatkoznak azok az EU-s előírások, amik a nagyobb összegeknél. Tehát az irányelv is engedi azt, hogy hazai szabályozás szülessen ebben az ügyben.
Mérlegelni kell azt is, hogy az állampolgár számára milyen módon kell tájékoztatást adni. Azt, hogy az ismeretterjesztő reklámok, vagy amikor bemegy az állampolgár a pénzintézetbe, illetve kimegy hozzá a pénzintézet üzletkötője, az milyen módon kér és ad tájékoztatást, az európai uniós irányelvek elmondják. Az a kérésünk, hogy a PSZÁF sokkal inkább ellenőrizze azt a gyakorlatot, amely alapján azt tudjuk ma mondani, hogy nagyon sok esetben nem elégséges az az információ, amit az állampolgár kap ahhoz, hogy a döntését meghozza. A tájékoztatás hiányát sokkal erőteljesebben kellene szankcionálni kemény szankciókkal, hogy a pénzintézetek is kötelezettségüknek érezzék: az állampolgárt több eszközzel fontos felvilágosítani.
A gyorskölcsönök esetében is fontosnak tartjuk azt, hogy a jövedelemigazolás vagy ennek egy alternatív formája rendelkezésre álljon akkor, amikor a kölcsönt felveszi a kölcsönigénylő, hiszen az egyik legfontosabb dolog mérlegelni, hogy amikor a pénzintézet kihelyezi a pénzét, az állampolgár, aki felveszi a kölcsönt, képes-e fizetni a havi - vagy kis összegű kölcsönöknél nagyon sok esetben a heti - törlesztőrészletet.
Szeretnénk, ha a pénzügyi termék, főleg a gyorskölcsönök esetében, hasonló módon kerülne engedélyezésre, mint bármely más áru ma Magyarországon, és az engedélyezési eljárás során a fogyasztók és az állampolgárok védelmére koncentrálva szabályozná ezen pénzügyi termékeket is a kormány.
Tehát a fogyasztók védelmében, az ügyfelek kockázatának a csökkentésére fontosnak tartjuk azt, hogy a kormány ebben a helyzetben, amelyben ma Magyarországon állampolgárok százai, ezrei vergődnek nagyon gyakran az általuk éppen visszafizethetetlen hitelek hálójában, ilyen konkrét módon segítene eligazodni az amúgy sem egyszerű, az egyszerű állampolgár számára nem teljesen világos pénzügyi világban. Ebben a pénzintézetek szolidaritására is kell számítani, mert nekik sem mindegy, hogy milyen biztonsággal, illetve kockázattal tudják kihelyezni a pénzüket. Azt gondoljuk, hogy a szakmával együtt kell ezt a feladatot megoldani.
Kérem képviselőtársaimat, hogy az országgyűlési határozati javaslathoz saját tapasztalataik alapján javasoljanak módosító indítványokat azért, hogy ebben a társadalmi helyzetben ezt a problémát minél körültekintőbben, átláthatóbban tudjuk szabályozni.
Kérem képviselőtársaim és a kormány támogatását. Köszönöm a figyelmüket.
