HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Azt hiszem, van dolog, amiben egyetértünk itt a teremben. Domokos László képviselő úr hozzászólásában azt mondta, hogy a gyengék mellé kell állni mindenkinek. Mi ezzel maximálisan egyetértünk. Hadd tegyek ehhez hozzá még valamit, amit, azt hiszem, a patkó mindkét oldalán képviselünk: talán nekünk, akik nap mint nap járunk az emberek között és találkozunk a hétköznapi problémáikkal, sokkal élesebbnek tűnik ez a helyzet, hiszen az információk naponta érnek bennünket utol.
Emiatt, azt gondolom, hogy ebben egyetérthetünk. Van, amiben nem értünk egyet, például abban, hogy azt mondta, hogy a helyzet meglepő. Azt mondom, hogy nemcsak a helyzet meglepő, hanem a körülmények is meglepőek, hogy világgazdasági válság a világban van és nem Magyarországon, ahogy ön ezt mondta, de itt is van. Ezért most hadd mondjam el azokat a tételeket, amelyekben, azt gondolom, nem volt vita.
Abban nem volt ellentétes vélemény sem a bizottsági ülésen, sem itt az ülésteremben, hogy az állampolgárok a pénzpiaci és az ebből adódó világgazdasági válság idején - amelynek egyik legsúlyosabb következménye egyébként a további munkahelyek megszűnése, veszélybe kerülése - egyre kiszolgáltatottabbak úgy általában is a pénz világában. Kiszolgáltatottak, és erről is volt szó a teremben, mert nagyon alacsony szinten van a pénzügyi kultúra.
Lehet arról vitatkozni, hogy ez mikortól van, de hogy most a legkiszolgáltatottabbak, azt hiszem, ebben nem lehet közöttünk nagy vita. Azért is nagyon kiszolgáltatottak, mert éppen a legrászorultabbaknak nincs és nem is jut pénzügyi tanácsadóra. Kiszolgáltatottak azért, mert az egyik hitelt a másik hitellel próbálják kiváltani. Talán abban sincs különbség köztünk, hogy ezt a helyzetet - mint ahogy a válság többi következményét - sem lehet csak közös felelősségvállalással megoldani. Hadd mondjam itt el, hogy ebben a közös felelősségvállalásban egyértelműen azt gondoljuk, hogy dolga van a képviselőnek mindkét oldalon, dolga van a kormánynak, és dolguk van azoknak is, akik éppen ebben a szektorban, a pénzügyi szektorban az elmúlt időszakban a saját területükön hasznot tudtak képezni.
Azt gondolom, hogy mindannyiunknak közös a felelősségünk abban, hogy most valóban a gyengék oldalára álljunk, az állampolgárokat segítsük. Ahogy elmondta Keller államtitkár úr, valóban született már sok megoldás, a hitelek kezelésére is. De nyilván mindannyiunknak az az érzésünk, hogy ezek a mai napig kevesek, mert ahogy a világgazdaságban is egyre súlyosabbak a problémák, nem leálltak, hanem még egyre inkább nő a válság a többi országban is, a gazdagabb országokban is, Angliában is, Németországban is, nem csak nálunk. Ezért azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk.
Az eddigi tájékozódásunk szerint egyébként a THM-plafon bevezetése lehet indokolt pénzpiaci és fogyasztóvédelmi szempontból is, merthogy alkalmas arra, hogy az ügyfelek érdekeit védje és a kockázatot mérsékelje. Alkalmasak arra, hogy a pénzügyi piacokkal szemben legyen egy kis bizalomerősítés, hiszen egymásra szorulunk. Alkalmas lehet arra, hogy bizonyos kölcsönöknél alkalmazzuk, nem mindegyiknél, hanem bizonyos kölcsönöknél. És van általában egy piaci szabályozási szándék is emögött. De azt is értjük, amit államtitkár úr mondott, hogy egy ilyen intézkedés, úgy tűnhet, hogy a verseny korlátozása vagy a vállalkozói szabadság megsértése. Ezért is gondoltuk azt, hogy nem mi magunk fogjuk azt a minden részletre kiterjedő, szakszerű, közgazdasági szempontból is százszázalékosan a helyét megálló javaslatot előterjeszteni, hanem ebben a kormány segítségét kérjük.
Egyébként általában EU-s ajánlás vagy követelmény nincs ezen a téren, a tagállamok szuverén döntése az, hogy ebben milyen intézkedéseket hoznak. Például Franciaországban minden januárban egy képlet alapján az előző évi fogyasztói hiteleket alapul véve meghatároznak egy plafont. Máshol a jegybanki alapkamat százalékában határozzák meg a maximálisan felszámítható kamatot. Németországban, Lengyelországban, Horvátországban van ilyen plafon, Angliában és Írországban nincs. Nem tudjuk tehát innen megmondani, hogy melyik a jó változat, de tudjuk azt, hogy ezen a területen is további tennivalóink vannak, mert a probléma nagyon összetett.
Most, per pillanat a gyorskölcsönökről beszélünk, de legalább ugyanilyen fontos a fogyasztói csoportok kérdése, ahogy ez szintén elhangzott a másik oldalról is, hiszen egy hasonló konstrukcióban gyakran úgy kerülnek bele az állampolgárok az ilyen közös pénzügyi manőverbe, hogy nem tudják, nem látják ennek a manővernek a végét. Közös és összetett a probléma abban, hogy a pénzügyi kultúra terjesztésére nagyon sokféle mód és lehetőség adódik. Tudjuk, hogy az önök oldaláról is került be egy olyan javaslat, ami azt mondta, hogy mondjuk, konkrétan a középiskola egy osztályában vezessük be ezt a tételt. Mi azt mondjuk, hogy minden területen szükség van most erre, hiszen aki ma már nem jár középiskolába, az ő számukra is kell a pénzügyi kultúra emelése tekintetében segítséget nyújtani.
Általában igaz, és nagyon sok helyen vitatkoztunk erről nemcsak a pénzügyi törvényeknél, hanem másutt is, hogy milyen fontos az, hogy az állampolgárok minél szorultabb helyzetben vannak, annál inkább tudatosan olvassák el, hogy az apró betűk a különböző szerződésekben mit takarnak, mi a mögöttes. Ebben is partnernek kell lenni a szolgáltatónak - legyen az pénzügyi szolgáltató vagy közüzemi szolgáltató -, az államnak, a képviselőknek és az érintett állampolgároknak. Ez egyébként valóban úgy van, ahogy államtitkár úr mondta: ez a fogyasztóvédelem vagy a fogyasztóvédelmi törvény további finomítását vonja maga után.
Tudjuk, hogy jelen pillanatban is született már arra javaslat, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete minél több helyen minél részletesebben tudja vizsgálni ezeket a területeket. Mi azt gondoljuk, hogy ezt folytatni kell. Azt is tudjuk, hogy amikor ilyen helyzetben vagyunk, akkor Amerikában - nagyon sok hír szólt erről - és Európában is bevezették több helyütt a családi vagy személyi csőd intézményét. Tudjuk, hogy egyébként készül erre is most egy javaslat a kormányzat részéről. Szeretnénk ennek részesei lenni, hiszen éppen ezért vagyunk képviselők. Nagyon fontos az, hogy a biztosítékok rendszere minden területen nagyon pontos legyen. Lehessen lehetőség annak ellenőrzésére, hogy az ügyfél képes-e a törlesztésre. Ez is egyébként a javaslatunk egyik része.
Összegezve tehát azt mondhatnám, hogy kellenek egyik oldalról törvényi garanciák, amelyek védik az állampolgárokat. Kellenek kiváltó lehetőségek, hiszen a képviselő úr is mondta, hogy ha nem hitelhez kell hogy az állampolgár forduljon, nem jár neki segély és nincs munkahelye, akkor nagyon fontos, hogy közösen gondolkodjunk azon - akár az esélyek bankja vagy más formában, amelyeket civil szervezetek, alapítványok már kutatás formájában el is kezdtek -, hogy hogyan tudunk másképp segíteni az állampolgároknak.
De nagyon fontos azok bevonása is, akik ezen a területen már dolgoznak, és innen származik a profitjuk, ahogy az előbbiekben ezt már mondtam. És természetesen az érintettekkel is közösen kell gondolkodni, mert közös a felelősségünk abban, hogy az információk és a lehetőségek közbeszéd tárgyává váljanak. Lehet azon vitatkozni a patkóban, hogy 2001-ben, 2006-ban, 2008-ban vagy mikor kellene erről sokkal többet beszélni az állampolgárokkal. Azt gondolom, hogy eddig egyikünk sem és egyik kormány sem beszélt eleget erről.
(18.50)
Nem vált ez valóban közbeszéd tárgyává, nem ért el az állampolgárokig, hogy ez milyen fontos az ő szempontjukból is. Komolyan gondoljuk tehát, hogy tiszta viszonyokat kell teremteni, hogy tiszta kommunikáció kell ezen a területen is, mert csak így tudunk segíteni. Nemcsak leírtuk ezt az országgyűlési határozati javaslatot, hanem mi is megpróbáltunk kapcsolatot teremteni ezekkel a bizonyos pénzügyi szolgáltatókkal, és beszéltünk arról, hogy nagyon fontos, hogy ez a pénzügyi termék mint olyan, mindenki számára egyértelmű és átlátható legyen. Lehet, hogy ennek egyik következménye az, hogy már finomodott, és ezt követni lehet a televízióban: a gyorskölcsönökkel kapcsolatos reklám.
Ugyanilyen fontos az is, hogy arról beszéljünk tisztán, hogy a gyorskölcsönök a középréteg számára lehet, hogy valóban teljesen elfogadható formát adnak. Aki teheti, képes rá és átlátja ezeket a konstrukciókat, nem akarjuk ezt a szférát bántani; de nagyon fontos, hogy a nagyon szegényeknél ennél sokkal körültekintőbben járjon el mindenki, még egyszer mondjuk, egységesen a kormány, a képviselők, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és maguk a pénzpiacon jelen lévő szereplők is. Ha ezzel a határozati javaslattal csak ebbe az irányba tudunk lépni vagy továbblépni, akkor, azt gondoljuk, nem volt haszontalan az előterjesztésünk.
Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
