KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy olyan témát tárgyalunk, amiről lehetne értelmesen, politikai felhangok nélkül beszélni, és valóban azt a társadalmi problémát kezelni, amit kell. Nem arról van szó, hogy ellenállunk és bennünket kényszeríteni kell, mármint a kormányt arra, hogy különböző rendeleteket meg törvényjavaslatokat idehozzunk, hanem világosan megmondtam azt, hogy azokra a felvetésekre szerintem nem jó helyen keressük a választ. Egyértelműen próbáltam körbeírni, hogy szakmailag mit tudunk tenni ebben az ügyben THM-korlátozás és nyilvánosság oldaláról.
A gyorskölcsön nem a válsághoz kapcsolódik. Sokkal korábban indult el, mint ahogy az uzsoraügyletek is korábban indultak el. Amikor a választókörzetemben az egyik kis településen találkoztam ezzel a problémával, akkor a megoldást nem ott próbáltam keresni, hogy mit lehet csinálni a pénzintézeti oldalról, mert ők legálisan végzik a tevékenységüket, amit a törvény számukra megenged. Hanem ez valóban az a kérdés, amit próbált érinteni a képviselő úr, hogy vajon más területen, a szociális ellátórendszerben van-e teendőnk egyébként. Mert az a helyzet, hogy ezek az emberek, akik igénybe veszik ezt a gyorskölcsönt nagy kamattal, nem mennek el adott esetben az önkormányzathoz szociális segélyért. Nem is éri el az önkormányzat őket. Tehát azt gondolom, hogy erről lenne érdemes beszélni, mert képviselő úr, ha politizálni akar, akkor persze mondhatja, hogy 2006-tól mi történt. De a megszorítások a szociális ellátórendszert 2006-tól nem érintették. (Domokos László: Egy picikét.) Nem érintették. Nézze meg, nézze meg! Most már igen, de akkor két éven keresztül nem.
Tehát azt javaslom, hogy a vitát inkább értelmes megoldáskeresés irányába fordítsuk, hátha kijön olyan javaslat, ami használható is lesz a végén.
