GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, az elmúlt fél esztendő sok nehézséget hozott, sok nehézséggel szembesített mindegyikünket itt, a Parlament falai között is, de egyébként az országban is. Van, aki könnyebben, van, aki nehezebben éli meg ezeket az időszakokat.
A nemzetközi pénzügyi válság keretei között és ehhez illesztetten azért sok olyan dolog történt, ami oldotta ezeket a nehézségeket. Mondok néhány példát, csak azért, hogy szembesítsük önmagunkat az elmúlt időszak történéseivel. A betéteseknek vagy a betéteknek a biztonságát ez a parlament teremtette meg, a diákhitelek megemelhetőségét azokban az esetekben, ahol a továbbtanulások kérdése vált kockázatossá, megteremtettük. A devizahitelek átcsoportosíthatóságának lehetőségét szintén megteremtettük, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került embereknek közvetlen megoldási segítséget nyújtott a kormány.
Azt gondolom, a pénzügyi válsághoz illesztetten, talán csak így felvetve néhány gondolatot, ez bőségesen elég, bár a sornak nem itt van a vége. Nyilván a reálszférában is megmutatkozott mindaz, ami a nemzetközi pénzügyi válságból fakadó. A reálszférában alapvetően a munkahelyek kerültek veszélybe, és itt mindig mérlegelés tárgyát képezi és képezte az, hogy mely munkahelyek azok, amelyek megőrzéséért mindenképpen harcolni kell. Azt gondolom, azokért, amelyekben az életképesség lehetősége, a jövőorientáltság adott, és az embereknek, a munkavállalóknak a biztonságát megteremti.
Sok intézkedés volt e tekintetben is. Mondhatom, hiszen a mikrohitelek mértékének a megnövelése, a futamidő kiterjesztése vagy éppen a forgóeszköz-hitelállomány igénybevétele lehetőségének a biztosítása, a fejlesztési, a beruházási források, a hitelgarancia mértékének a megnövelése akár 80 százalékos mértékig, sok-sok egyéb más tényezőt említhetnék; a Széchenyi-kártya keretei közötti 25 millió forintos, a dupla kamattámogatás lehetősége, sok minden más.
Azt hiszem, ezek mind-mind oldották a feszültségeket. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ha a négy-öt hónapot, ami úgymond a hátunk mögött van ebben a nehéz időszakban, vetjük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy ebben az időszakban csakis a csoportos létszámleépítések tekintetében és kerete között nagyjából olyan 20 ezer ember bejelentésére került sor. Általában attól függ, hogy milyen nehéz a helyzet, az élet azt igazolja vissza, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett emberek 30-50 százaléka bekerül a regiszterbe, gyakorlatilag álláskeresőként éli tovább az életét. Nekünk az a dolgunk szerintem, hogy amennyire lehet, szűkítsük ezt a kört, mármint hogy regisztrált álláskeresők legyenek az emberek, amennyire lehet, őrizzük meg a munkahelyeket. A munkahelyek megtartása tehát elengedhetetlen fontossággal bír. Erre vannak jó példák az elmúlt időszakból: nagyjából egy 6 milliárd forintos csomag az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány keretei között, egy másik 8-10 milliárd forintos csomag, amely most a regionális munkaügyi központok keretei között indul el a munkahelyek megtartása érdekében.
Hozzáteszem, hogy a kormány nem olyan régi döntésének figyelembevétele mellett európai források bevonására is sor kerül mintegy 30 milliárd forintos nagyságrendben, és ebből mértékadó módon a kkv-szektorban, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintően is a tervek szerint mintegy 20 milliárd forint.
Azt hiszem, ezek fontosak, a pénz, a munkahelyek megtartása tekintetében elengedhetetlen, de hozzáteszem: nem az egyedüli. Nyilván az exporttámogatási lehetőségek és sok minden más is segítheti ennek a folyamatnak az erősödését. Persze, a munkahelyek megtartása mellett arra szeretném miniszter asszony figyelmét felhívni, hogy a munkahelyek teremtése, ami adott esetben a felszínen van, ez legalább ilyen fontos, hiszen mindez nemcsak garanciákat jelent a ma megtartására, hanem a holnap bővülési lehetőségeit is magában hordozza.
Talán arra is szeretném a figyelmet felhívni, hogy a tapasztalásaim szerint a decentralizáció elengedhetetlen fontossággal bír a források felhasználása tekintetében, mert a jó döntések vagy a még jobb döntések így szülhetők meg. És mint mondtam, a pénz nem az egyedüli, nem az egyetlen megoldás. Azt hiszem, azt gondolom, hogy más olyan törvényi szabályozásokat is ebben az időszakban életre kell hívni, ami a munkaadók és rajtuk keresztül a munkavállalók helyzetét is segítheti. Ilyennek tartom példaként a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvénytervezetét, amely tekintetében javaslom a parlament elé való minél hamarabbi előterjesztést.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
