DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az ön képviselői önálló indítványában megfogalmazott büntetőtörvénykönyv-módosítás egyrészt nagy valószínűséggel alkotmányellenes, másrészt fájóan egyoldalú a javaslata. Azt, hogy alkotmányellenes a javaslat, nemcsak én állítom, hanem az alkotmányügyi bizottságban egy korábban tárgyalt szabad demokrata javaslatnál, amelyet Bőhm András és képviselőtársai nyújtottak be, maguk a szocialista szakpolitikusok, jogász politikusok is azt mondták, hogy azért nem támogatják annak a Btk.-módosításnak az általános vitára bocsátását, mert alkotmánymódosítás nélkül valószínűleg nem állja meg a helyét, az alkotmánymódosítás a feltétele egy ilyen Btk.-módosításnak, büntetőjogi megoldásnak.
Ennél nagyobb probléma, hogy sajnos súlyosan egyoldalú az ön javaslata, ellentétes mind az Alkotmánybíróság elmúlt húsz évben vallott felfogásával, mind az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalásaival. A totalitárius rendszereket, az önkényuralmi rendszereket s azok jogi megítélését egylényegűnek tekinti mind az Európai Parlament, mind pedig a magyar Alkotmánybíróság. Az Európai Parlament 2009. április 2-án fogadta el az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló állásfoglalását, amelynek előzménye a híres 2008-as prágai nyilatkozat volt. Az állásfoglalás többek között azt tartalmazza, az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket a szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból. Az Európai Parlament éppen ezért fejet hajtott az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, s tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és az elnyomás ellen küzdöttek. Az Európai Parlament egységesen fellép bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen, határozottan és egyértelműen elítéli a totalitárius és tekintélyelvű rendszerek által az emberiség ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt és az emberi jogok súlyos megsértését. Együttérzését, megértését és szenvedéseik elismerését fejezi ki e bűncselekmények áldozatai és családjaik felé.
Az Európai Parlament arra kérte az Európai Unió tagállamait, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak európai emléknapjává.
(19.30)
Az Alkotmánybíróság többek között a 14/2000. számú határozatában kifejtette, hogy a Magyar Köztársaság törvényhozása kezdettől fogva együtt kezelte (Kiss Péter: Ez szégyen!) az önkényuralmi rendszerek által elkövetett jogtalanságokat, legyen szó akár a törvénytelenségek következményeinek orvoslásáról, így például a kárpótlási törvényekről, illetve legyen szó eme önkényuralmi rendszerek kifejezetten és jellemzően önkényuralmi tetteiben való részvétel szimbolikus elítéléséről, például az úgynevezett átvilágítási törvényben. Az Alkotmánybíróság arra is rámutat, hogy a magyar törvényhozás büntetőjogi szempontból is az úgynevezett önkényuralmi jelkép tiltott használata nevű tényállásban is egylényegűnek tekinti az önkényuralmi rendszerekben, azaz a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerekben való részvételt és bűnöket.
Összefoglalva, tisztelt Ház, tisztelt frakcióvezető úr, a javaslata az alkotmány módosítása nélkül valószínűleg a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátozásába ütközne. Amennyiben az alkotmány módosításra kerülne, képviselőcsoportunk akkor is csak és kizárólag a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök azonos mércével való kezelését tudja elfogadni, ezen az elvi és értékrendbeli alapon áll.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Korózs Lajos: Szégyelljétek magatokat! - Dr. Kövér László: Hogy jössz te ehhez?!)
