DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salamon képviselőtársaim - sajnos vagy hála istennek - vitára késztet. Vitára késztet, mert olyan megállapításokat tesz, amelyek nem fedik a valóságot, amelyek elferdítik a valóságot.
Megállapíthatjuk tényként, hogy az elmúlt év november 9-én egy valóban nagy ívű, több mint tíz éven át tartó folyamat végére tehettünk végre pontot, szakértői munka és példátlanul hosszú parlamenti vitaszakaszt követően elfogadtuk a polgári törvénykönyv szövegét. Ez a kódex egy, az életünket minden módon befolyásoló törvény, ezért annak jelentőségéről senki valódi vitát nem kezdeményezett.
A polgári törvénykönyv esetében egyfajta bevett, bejáratott gyakorlat, hogy külön törvény rendelkezik a hatályba léptetéséről és a jogrendbe történő beiktatásáról. Ebben az esetben is erre került sor. Sólyom László köztársasági elnök úr ezt a hatályba léptető törvényt küldte vissza megfontolásra a tisztelt Ház elé. Meg kell állapítanunk, ugyanúgy, mint a polgári törvénykönyv tekintetében, hogy ebben az esetben sem talált a köztársasági elnök úr - akinek kiváló polgári jogászi minőségét Salamon képviselőtársam az előbb is kiemelte - semmilyen alkotmányossági aggályt, hiszen ha talált volna, akkor nyilvánvalóan nem az alkotmány 26. § (2) bekezdésében meghatározott jogával élt volna, amely esetében ha a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, akkor megfontolás végett észrevételeivel visszaküldi.
De ebben az esetben valami más történt, egy példátlan dolog történt, ugyanis a visszaküldött törvény, sőt a kapcsolódó, a végrehajtást segítő törvények, tehát a teljes csomag esetében elnök úr nem azt fogalmazta meg aggályként, hogy ezeknek a törvényeknek a tartalmával nem ért egyet, hanem az alapul szolgáló, a parlament által elfogadott, Sólyom László köztársasági elnök úr által már aláírt, kihirdetett, a Magyar Közlönyben megjelent törvénnyel kapcsolatos, újfent az általánosság szintjén megjelenített aggályait fogalmazta meg.
Azt kell mondjam, hogy az elnök úr ezen lépésének alkotmányossága legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen - még egyszer mondom - nem az elfogadott törvénnyel, hanem egy korábban már elfogadott, kihirdetett, Közlönyben megjelent törvénnyel kapcsolatos aggályát egyfajta kétszeres vétó formájában jelenítette meg. Ezt a lehetőséget, ezt a megoldást a magyar hatályos alkotmány nem ismeri, ennek következtében ezt nem is teheti meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr is utalt rá, és az előbb Salamon képviselőtársunk is részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint nem áll rendelkezésre megfelelő felkészülési idő. Véleményem szerint és a szocialista frakció véleménye szerint - erre vonatkozóan egyébként államtitkár úr az imént nagyon alapos megállapításokat tett - a felkészülési idő meghatározásánál figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek ebben az esetben relevánsak; jelesül, hogy a polgári törvénykönyv mint kódex valóban új, a szerkezete, a szerkesztési módja is teljesen új.
(18.30)
Ugyanakkor tény az, hogy semmilyen forradalmi újdonságot nem tartalmaz, a rendelkezések túlnyomó része a jelenleg is jogrend részét képező, bár a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben nem szereplő, az ítélkezési gyakorlatban kikristályosodott megoldásokat tartalmaz.
És tudnunk kell azt is, hogy az a bizonyos május 1-jén hatályban levő rész gyakorlatilag három olyan területet ölel föl, tartalmaz kevesebb mint száz szakaszban, ami egy átlagos jogász számára néhány hónap alatt, két és fél, közel három hónap alatt... - sőt, ha figyelembe vesszük, hogy november közepén a Magyar Közlönyben már olvasható volt ennek a szövege, nyilvánvalóan az alkalmazkodásra, a felkészülésre ettől az időponttól már mint végleges szöveg rendelkezésre állt. Ezek lényegében azt tartalmazzák, hogy a jövőben a törvény hatálybalépését követően nem lesz mód arra, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezzenek bármely jogalanyt. Tehát a bírói alkalmazkodás lényege abban áll, hogy nem lehet korábban alkalmazott gyakorlatot alkalmazni a jövőben.
A másik lényeges rendelkezés az alapítványokkal kapcsolatos, itt kifejezetten kedvező és a gyakorlat által kívánt módosításokról van szó.
A harmadik esetében szintén nem lehet sem forradalmi változásról, sem nagy számban előforduló ügytömegről beszélni, hiszen a sajtó-helyreigazítás körében a jövőben, amennyiben hatályba lép a polgári törvénykönyv, akkor a hű, valós tudósításért nem lehet senkit szankcionálni, vagyis ebben az esetben sem lehet arra számítani, hogy nagyszámú ügy öntené el a bíróságokat, az alkalmazkodás tömeges és szükségszerű lenne.
Fölmerült az elnöki átiratban, és Salamon úr is említette a lépcsőzetes hatálybalépés kérdését. Én figyelmébe ajánlom képviselőtársaimnak, hogy vegyék elő a múlt vagy a közelmúlt vagy a régebbi múlt jelentősebb törvényeit, és még kisebb terjedelmű törvények esetén is azt fogják találni, hogy az a jellemző, az a tipikus, hogy nem egy, hanem a legtöbb esetben több alkalommal, több időpontban lép hatályba az adott törvény. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)
Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista képviselőcsoport és a minisztérium figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a társadalom jelentős szereplői, a jogkereső állampolgárok nagy száma várja, hogy a polgári törvénykönyv újdonságai, jogbővítése hatályba lépjen. El kell mondjam, hogy a korábbi vita tekintetében, ha tartalmi aggály merül fel, ellenzéki képviselőtársaim mindössze a jegyességgel, a házastársi hűséggel, illetve a cselédszerződés bevezetésével kapcsolatos javaslataikat vagy véleményüket fogalmazták meg, míg a törvény hatálybalépése lehetővé tenné, hogy a versenyeztetési eljárás új formái, az elévülés öt évre emelése tartásdíj, kártérítési járadék esetén, a fogyasztók fokozott védelme, végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, és sorolhatnám azokat az újdonságokat, amelyek majd 2011. január 1-jétől lennének alkalmazandóak. De a legfontosabb, a cselekvőképességet kizáró gondnokság megszűnése már 2010. május 1-jétől alkalmazható lenne. Még egyszer, az alkalmazkodásnál figyelembe véve azt a körülményt, hogy megszűnik egy lehetőség, és a bírók az eddig is alkalmazott korlátozó gondnokság lehetőségét kellene hogy minden alkalommal alkalmazzák.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy fogadják el az államtitkár úr által tett javaslatot, és változatlan formában szavazzák meg a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről rendelkező, illetve a végrehajtást lehetővé tevő törvényeket.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
