DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondolom, hogy önnél nem kettős mérce van, hanem megpróbálja szembeállítani 29 postás dolgozó érdekét több ezer postás dolgozó érdekével. Mi egyébként a több ezer postás dolgozó érdekét képviseljük, és azt gondolom, az a helyes, ha így járunk el a jövőben is. Egyébként meglepő, amit Nógrádi képviselő úr mond, hogy nem jogerős egy ítélet, mert még a Legfelsőbb Bíróság előtt van. Ön nagyon jól tudja, hogy mit jelent a jogerős ítélet, de gondolom, jogász képviselőtársai majd elmagyarázzák.
Ami az interpelláció egyéb részeit illeti, mélyen egyetértek a kérdésben megfogalmazott egyik kijelentéssel. Privatizációs ügyletek nem csak a MÁV háza táján történtek. Azzal már kevésbé tudok persze egyetérteni, hogy ezt valamiféle szocialista specialitásnak nevezi, hiszen mindannyian emlékszünk még az előző Fidesz-kormány igyekezetére, amikor a választások napján próbált klientúrája számára privatizálni néhány kiszemelt állami gazdaságot. De említhetném a máig tisztázatlan Josip Tot-ügyet is. Tudom, ezek felemlítése, már a puszta emlékezés is az önök számára kényelmetlen múlt, nem szívesen beszélnek róla. A kérdésben megfogalmazott másik kitétele, a tömeges megfélemlítés pedig egyáltalán nem a mi módszerünk, tisztelt képviselő asszony.
De nézzük az ön konkrét kérdését! Tavaly december 22-én, közvetlenül a nagy karácsonyi levél- és csúcsforgalom finisében a Kézbesítők Szakszervezetének felhívására mintegy 150 postai dolgozó sztrájkba lépett, egy nappal később pedig, ahogy az előbb már említettem, 100 postás nem vette fel a munkát.
(15.00)
Tették ezt annak ellenére, hogy a sztrájk előtti tárgyalások során a munkáltató több alkalommal is felhívta a szakszervezet képviselőinek figyelmét arra, hogy a sztrájk jogtalan. A munkabeszüntetés első napján a Magyar Posta azonnal a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, és állásfoglalást kért. A bíróság december 28-án kelt jogerős végzésében ki is mondta, hogy a sztrájk jogellenes volt.
A jogellenes munkabeszüntetés a karácsonyi forgalom idején súlyosan sértette a Magyar Posta jogos gazdasági érdekeit, és hozzáteszem: a közvéleményét is, csorbította a társaság jó hírnevét, és alkalmas volt arra, hogy megingassa a lakosság és az üzleti ügyfelek 35 ezer postásba és a postai szolgáltatásokba vetett bizalmát; vagyis 35 ezer postás szemben 150-nel.
Amikor a törvénytelen munkabeszüntetésre felbujtó, azt szervező, abban részt vevő 29 szakszervezeti vezető és postás ellen fegyelmi eljárást indítottak, majd elbocsátották őket, a munkáltatói jogokat gyakorló vezetők arányos és jogszerű, de semmiképpen sem igazságtalan munkaügyi döntéseket hoztak. Nemcsak a sztrájk, hanem maga a követelés is jogtalan volt, amivel a munkát megtagadó kézbesítők előálltak, hiszen valójában akkor tűnt volna el a Posta vagyona, ha azt az irodaház-értékesítésért kapott pénzt bérként vagy más juttatásként szétosztották volna a dolgozók között.
Szeretném biztosítani tisztelt képviselő asszonyt, hogy az ingatlanok értékesítéséből származó bevétel a Magyar Posta Zrt.-nél nem tűnt el a láthatatlan süllyesztőben, hanem az irodaház-koncepció megvalósításának keretében a következő évek fejlesztéseinek forrása lesz. Az értékesített ingatlanok bevételét a 2013-as liberalizációra történő felkészülésre, a piaci versenyképességet növelő beruházásokra és az értéknövelő felújítások finanszírozására fordíthatja és fordítja a társaság.
Ezekkel a tervekkel mind a tulajdonos, mind a munkavállalók döntő többségét képviselő, a dolgozók valós érdekeit belátó szakszervezetek is egyetértenek. Vagyis a 35 ezer dolgozót képviselő szakszervezetek ezzel valóban egyetértenek.
Kérem képviselő asszonyt, fogadja el a válaszomat. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)
