DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a bizottságon kívül egyedül én nyújtottam be módosító indítványokat ehhez a kétharmados törvényhez, úgy gondolom, hogy néhány paragrafushoz hozzászólnék, tekintettel arra, hogy meg kell világítani azt, hogy miért nyújtottam be ezeket a módosító indítványokat.
Az ajánlási pontok közül az 1., illetve a 2. pont gyakorlatilag azon alapul, hogy az életvédelmi építmények kijelölése tárgyában a hatáskört a polgármesterhez telepítik. A polgármesternek van apparátusa, van eszköze, megbízhat más személyt is, hiszen nem minden esetben bír olyan, megfelelő szakértelemmel, amellyel maradéktalanul el tudná végezni ezt a feladatot. Ezért nyújtottam be, hogy e tárgyban szakképesítéssel rendelkező személy az életvédelmi építményként történő kijelölési jogkörben eljárhat.
A 2. ajánlási pontban a (4) bekezdést egy c) ponttal egészítettem ki, amely az eljárást a jegyzőhöz telepítené, tekintettel arra, hogy ez az eljárás ingatlanügyi hatósági bejegyzésre, illetve a kijelölés visszavonása esetén annak törlésére vonatkozik. Ez kifejezetten közigazgatási eljárás körébe tartozó feladat. Azt gondolom, hogy ez inkább a jegyzőhöz áll közelebb, mint a polgármesterhez.
A 3. ajánlási pontot a magam részéről a legfontosabbnak tartom. Tudom azt, hogy a honvédelmi törvény tartalmazza, hogy az életvédelmi építmények kijelölése esetén a költségeket, illetve a kártalanítási összegeket, ha ilyen bekövetkezik, meg kell téríteni a tulajdonosoknak, de ismerjük az önkormányzati világból azt a rossz kormányzati gyakorlatot, amikor a költségek nem minden esetben jutnak el az azt megelőlegező önkormányzatokhoz, amikor már adott esetben, mondjuk, a vis maior keret kimerül, s azt mondják, hogy a költségvetésben nincs már erre pénz, a benyújtott vis maior igények nem kerülnek elismerésre. Ezért én rendkívül fontosnak tartom itt is megismételni azt a költségekkel kapcsolatos igényét az önkormányzatoknak, hogy a mindenkori költségvetésből meg kell téríteni az építmény igénybevételével, kijelölésével kapcsolatos költségeket.
Ami a hatálybalépést illeti, tisztelt Országgyűlés, e tekintetben úgy gondolom, hogy a február 22-én esetlegesen elfogadásra kerülő törvény március 1-jei hatályba léptetése rendkívül korán van, erre - az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel összhangban - megfelelő hatályba léptetési időt kell biztosítani. Ezért a felkészüléshez, úgy gondolom, hogy több hónap lenne szükséges, hiszen a benyújtott törvényjavaslatban a végrehajtási rendeletekre utal maga a törvényjavaslat, ezeket meg kell hozni, és ezért július 1-jét javasolom a hatályba léptetésre.
Az önkormányzati bizottságnak is van egy javaslata, amely az általam benyújtott 2. ajánlási pontot kettéveszi, és csak a jegyzővel kapcsolatos hatáskör-telepítésről szól. Én a magam részéről ezt tudom támogatni.
Összességében úgy gondoljuk, hogy a törvény még nem kellően kiérlelt, noha volt elegendő idő. Az Alkotmánybíróság döntése 2008 márciusában született meg, ehhez képest gyakorlatilag két év telik el, ha a törvény netán elfogadásra kerül, amelyre én jelen pillanatban nem látok nagy reményt. Célszerű lett volna az önkormányzati szövetségekkel is részletesebb egyeztetésre jutni ezekben az ügyekben - hiszen a végleges változat nem került el az önkormányzati szövetségek körébe -, hiszen ezek olyan, tulajdont korlátozó intézkedések a köz érdekében egyébként, amelyek az önkormányzatok mindennapjait adott esetben érinthetik katasztrófahelyzet esetén, úgyhogy véleményem szerint szükséges lett volna az egyeztetés.
Egy ajánlási pontról nem beszéltem, ez a 4-es. A 4. ajánlási pont azt tartalmazza, hogy külön törvényben szabályozzuk a szakmai követelményeket, tehát a létesítésre, kijelölésre, fenntartásra, használatukra és ellenőrzésre vonatkozó speciális szabályokat. Tudjuk azt, hogy a létesítés és a kijelölés egy komoly, tulajdont korlátozó intézkedést jelent. Úgy vélem, hogy ezt törvényben kell szabályozni. Ágazati miniszteri rendelet, illetve egy leendő kormányrendelet nem adja meg ennek a kellő súlyát. Én azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság döntése nem is erről szólt, hanem arról, hogy pontosan meg kell alkotni azokat a szabályokat, hogy a jogorvoslati eljárásban lehetőség nyíljék a jogorvoslatot kérőnek arra, hogy milyen szabályok alapján támadhassa meg adott esetben a bíróság előtt az államigazgatási határozatot.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy kormányálláspont nem ismert - hiszen rendkívül rövid időt szánt a parlament ennek a fajsúlyos törvénynek a tárgyalására -, tárcaálláspont csak részben támogatja az általam benyújtott módosító javaslatokat, amit támogat, azt köszönöm, amit pedig nem támogat, azt megfontolásra javasolom még a kormánynak, hogy elfogadása esetén javíthassuk ezzel is a törvény elfogadásának esélyeit.
Köszönöm szépen.
