ELNÖK (dr. Katona Béla)
ELNÖK (dr. Katona Béla)
ELNÖK (dr. Katona Béla): Tisztelt Képviselőtársaim! A mai ülést - a jelenlegi ciklus utolsó plenáris ülését - a kommunizmus áldozataira való megemlékezéssel kezdjük. A 2000-ben elfogadott országgyűlési határozat a középiskolák számára fogalmazta meg a kommunizmus áldozatairól való megemlékezés szükségességét. Azonban a múlt emlékeinek felidézése, az áldozatok előtti főhajtás nem csak a fiatalok történelemtudatának formálása miatt fontos, nem csak azok számára szükséges, akiknek a kommunizmus csak egy a történelemkönyv lapjai közül. Az emlékezés mindannyiunk kötelessége. Az emlékezés célja ugyanakkor nem a múlt sebeinek fájdalmas feltépése, és nem csak azért szükséges, hogy gyógyírt jelentsen az igazságtalanságokat és gyötrelmeket elszenvedő egyes emberek és családok fájdalmára. Az emlékezés abban nyeri el fő értelmét, ha hozzásegít minket a jövőbe mutató tanulságok megfogalmazásához.
Tisztelt Ház! A kommunizmus áldozataira úgy tudunk a legméltóbban emlékezni, ha szembeszállunk minden olyan törekvéssel, amely emberi sorsokat és életeket, szabadságot és demokráciát áldoz fel egy eszme oltárán. A huszadik éve lezajlott rendszerváltással, a köztársaság kikiáltásával, a demokratikus választások lebonyolításával közjogilag szakítottunk ugyan a kommunizmussal, nem szűnt meg azonban a felelősségünk a demokrácia védelmében. Erre a felelősségre emlékeztet ez az emléknap mindannyiunkat, politikusokat, állampolgárokat, demokratákat.
Engedjék meg, hogy Bibó István demokráciáról szóló szavaival zárjam a megemlékezést: “Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékai, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalában mindazoktól a veszedelmektől, amelyek az által válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.”
