DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mintegy húsz éve annak, hogy a rendszerváltás utáni Országgyűlésben két szabad demokrata képviselő először indítványozta a pártállami múlt talán legtitkosabb szeletének feltárását, eredménytelenül és sikertelenül. Az elmúlt két évtizedben rendszeresen felmerült az igény a múlt feltárására, majd a kezdeményezések rendre el is süllyedtek.
A rendszerváltást követő időszakban számos, a kommunizmus államvédelmi hatóságai által gyűjtött dokumentációs anyag elveszett, esetleg lappang. Emiatt is fontos volt a múlt évben a Kenedi János történész vezetésével végzett kutatás, amely az NBH-nál őrzött mágnesszalagok révén próbált közelebb jutni az igazsághoz.
Tavaly novemberben sikerült leolvasni és kimenteni azoknak a nyolcvanas években készített mágnesszalagoknak a tartalmát, amelyek a hálózati személyekre, a célszemélyekre vonatkozó adatokat és a központi kémadattárt tartalmazzák. Az összesen 40 megabájtnyi anyag több tízezer tételből álló adatbázist tehet ki, de ezt egyelőre csak a lementett adatok állítólagos titokgazdája, a Nemzetbiztonsági Hivatal ismerheti meg.
Az elmúlt hetekben az egyik közösségi portálon és egy internetes fórumon sokan jelezték: ismerni akarják, mit tartalmaznak az NBH-nál őrzött mágnesszalagok, tudni szeretnék, mit foglalna magában egy ésszerű dossziétörvény. A nyílt levelek aláíróinak elhatározott szándéka, hogy ebben a konkrét kérdésben kifejthessék véleményüket a kutatással és az információszabadsággal összefüggő alkotmányos jogokról - írták annak a konferenciának a szervezői is, amelyen új dossziétörvényt, az állambiztonsági iratok nyilvánosságát sürgették.
Ezen a konferencián is felmerült - logikusan -, hogy ha az adatokat a szalagokra a valamikori Belügyminisztérium vitte fel, ebből egyáltalán nem következik az, hogy most az NBH lenne a titokgazda. Szeretném hinni, hogy nincs folytonosság a pártállami állambiztonsági szolgálatok és a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok között. Álláspontom szerint a jogutód nélkül megszűnt állambiztonsági szervezetek iratai tekintetében a mindenkori kormány a titokgazda.
Kérdéseim a következők: egyetért-e ön azzal, hogy a most lementett mágnesszalagokon lévő adatok vonatkozásában nem a Nemzetbiztonsági Hivatal, hanem a kormány, illetve a kormányfő a titokgazda? Nem érzi-e magát felelősnek abban a kérdésben, hogy az ígéretek ellenére nem született meg, és ebben a ciklusban már nem is lesz meg az úgynevezett dossziétörvény?
Egyik előbbi kérdésemre sem kérek választ, ha a következő kérdésemre igennel válaszol: ugye, még a választások előtt nyilvánosságra hozzák a szalagok tartalmát?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.)
